Népszerű olvasmányok
Népszerű olvasmányok
Népszerű és egészben a művelt közönség olvasmányának szánt munkák voltak a következők: Almási Balogh Páltól A kávé, thé és csokoládé. Pest, 1831; Lencsés János Antal, A természet és mívészet remekei (1832); Rónay Jácint két igen érdekes műve: Fajkeletkezés; az embernek helye a természetben és régisége. 5 táblával (1854); és A tűzimádó bölcs az ősvilágok emlékeiről. 14 kőmetsz. táblával (1860). Csengery Antaltól Vegytani képek a közéletből, Johnston nyomán. 2 kötet. Pest, 1857. Szerfölött érdekes volt mint kisérlet és mint olvasmány is a Somody Józsefé, a ki A teremtés természettörténelmének nyomai című nagyhírű angol művet fordította le magyarra, a műszókkal és műnevekkel való küzdelmei mellett is hálát érdemlő buzgósággal, Pápán, 1858. Schwarcz Gyula A fajta kérdésről (1851), A földtani elmélet a hellenségnél (1861–63), Anaxagoras elveszett műveiből (1861), A görögök geologiája (1861), Földtani kisérletek a hellenségnél Nagy-Sándor koráig (1861.) és A görög ódonság viszonya a földtan kérdéseihez (1863) címek alatt adta ki ebbe a csoportba tartozó dolgozatait, egyrészét angol fordításban is. Michelet modorában s részben nyomdokain is készűlt Nagy József kellemes olvasatú könyve A madár (Komárom, 1861), melyben e rokonszenves, szabad teremtések természetrajzát és különféle tulajdonságait ismertette.
Hasznos kézikönyvek voltak mind a tudomány-kedvelők, mind a tanuló-ifjúság kezében a növények meghatározására szolgáló munkák: Hazslinszky Frigyestől Éjszaki magyarhon viránya. Füvészeti kézikönyv (1864) és Gönczy Páltól (a Sadler után kivonatosan készűlt) Pestmegye és tájéka viránya (Pest, 1864 újra 1879.)
Ebbe az időszakba tartozik még, de már örvendetes előpóstája a következendőnek Greguss Gyula ama két jeles műve, mely az akadémiai Tudományok Csarnokában, a magyar hölgyek díjával jutalmazott népszerű művek sorozatában jelent meg, s annak majdnem egyedüli, a célnak valóban meg is felelő eredménye volt. Egyik a Közönséges Természettan (1861), a másik a Természettani Földrajz (1864), mind a kettő a mívelt rendek szükségeihez alkalmazva. Ugyanezen díjjal jutalmazták Hollósy Jusztián Népszerű Csillagászatát (1864) és Bardócz Lajos két munkáját: A felfedezések és találmányok történetét (1865) és A mechanika alapvonalait (1874). Molnár József Népszerű Csillagászata (Pécs, 1865) dicséretet nyert. Van Greguss Gyulának még egy igen becses művecskéje, a melyet kár volna meg nem említenünk, mert a maga idejében a valaha megirott iskolai könyvek egyik legjobbika volt: Természettana a középiskolák alsó osztályai számára. Először 1867-ben jelent meg, utóbb még háromszor 1869, 1874 és 1875-ben. A Gregusséhoz hasonló, de valamivel nagyobbra tervezett s a magyar birodalom természeti viszonyaira is bővebben kiterjeszkedő Természettani Földrajzzal Szabó Ignác egri tanár és tett kísérletet, de műve csonka maradt, csupán első kötete jelent meg 1869-ben; másik munkája A Lég. Népszerű légtünettan (meteorologia) 1874-ben látott napvilágot.
