Önálló tudományos intézetek
Önálló tudományos intézetek
Igen nagy fontosságú volt az erők kifejtésére az a szerencsés kezdet, melylyel báró Eötvös József az exakt kutatás és tudományfejlesztés alapföltételét teremtette meg: az önálló természettudományi intézetek szervezése és építtetése. A mit Eötvös a chemiai (vegytani) intézet létrehozásával kezdett meg, azt méltó udóta, Trefort Ágoston szerencsés kézzel vezette, éleseszű belátással folytatta tovább, úgy hogy ma az exakt és speciális szakok mindenikének egy-egy külön épülete van, melyben élénk tudományos munkálkodást folytatnak az illető szakok képviselői, valamint ifjabb hivatottjai és növendékjei egyaránt.
Mig az első chemiai intézetet ma is annak első tervezője és szellemi megalkotója, Than Károly igazgatja, van már második chemiai intézet is a természetrajzi palotában, melynek Lengyel Béla egyetemi tanár az igazgatója, azoknak az egyike, a kik legelső munkálkodásukat a hatvanas évek derekán kezdették meg. (Öt jelesebb buzafaj vegyelemzése. 1866.) Lengyel nemcsak szaktudományi értekezéseivel, számos eredeti kutaásaival és elemzéseivel szerzett érdemeket s nemcsak chemiai kézikönyveivel aratott méltó sikereket, de azoknak is egyike, a kik buzgó tevékenységgel igyekeznek a természettudományi ismeretek népszerűsítését előmozdítani.
Hasonló alkotások az élettani (physiologiai) intézet, melynek első igazgatója és berendezője a nagyérdemű Jendrassik Jenő volt, jelenlegi vezetője pedig Klug Nándor, az ifjabb gárda legnagyobb érdemű fiziologusa. Az orvosi intézeteket nem számítva, van külön-külön két bonctani intézet, melyeknek egyik igazgatója Thanhoffer Lajos, szintén az ifjabb vezérhad buvára, másik igazgatója pedig Mihálkovics Géza az 1899-ben, 55 éves korában, elhúnyt nagyérdemű tudós volt. Ide sorozhatjuk a magyar Pasteur-intézetet is, mint a modern orvos-természettudományi kutatás egyik fényes diadalát, mely Hőgyes Endre mesteri kezei alatt a tudományra és az emberiségre s hazánk lakosaira nézve különösen is, igen nagybecsű munkálkodást folytat.
A természetrajzi palotában a vegytani intézet és a mai műszaki egyetem között az állattan (első igazgatója Margó Tivadar), az ásványtan, kőzettan és földtan (első vezetője Szabó József, jelenlegi igazgatója Krenner József Sándor), a földtan és őslénytan (igazgatója előbb Hantken Miksa, jelenleg Koch Antal) külön-külön intézetei és muzeumai vannak elhelyezve. Ugyanabban az épületben kapott helyet igen becses gyűjteményeivel az embertani intézet, Török Aurél igazgatása alatt, valamint kicsiny részben itt van, a botanikus kerten kivül, helyisége a növénytani intézetnek is, melynek első igazgatója Jurányi Lajos volt, jelenlegi vezetője pedig Magócsy-Dietz Sándor.
Az imént említett intézetek igazgató tanárai közül Krenner és Koch szintén a hatvanas évek derekán kezdtek szakmájukban munkálkodni. Krenner (sz. 1839) eleinte palaeontologiai vizsgálatokkal is foglalkozott, de utóbb, mint polytechnikumi, majd egyetemi tanár, leginkább az ásványtani kutatásokra fordította erejét, melynek hivatott mestere s Magyarország néhány új ásványának szerencsés felfedezője és leírója. A népszerűsítés terén szintén vannak érdemei. – Koch Antal (szül. 1843) mint mineralogus, geologus és palaeontologus Magyarország számos vidékén, de különösen az erdélyi részekben folytatott bőséges és igen sikeres kutatásokat, rendkivül nagy és sokoldalú irodalmi tevékenységet fejtve ki.
Az egyetemi intézetek csoportjában a legújabb alkotások egyike a fizikai intézet, melynek szervezője és jelenleg is igazgatója báró Eötvös Loránd, a ki, mint tudós köreinknek egyik jelese, a kisérleti fizika kérdéseivel: a fénytan, a hőtan és a capillaritás körébe tartozókkal foglalkozik. Legújabban a gravitatio törvényét és jelenségeit vizsgálja tüzetesen. Népszerű előadásai tartalomra és formára egyaránt jelesek, bemutatott kisérletei pedig fényes sikerűek.
Szintén új alkotások a meteorologiai intézet, melynek első igazgatója a nagyérdemű Schenzl Guidó volt, a jelenlegi pedig Konkoly-Thege Miklós, a vidéki magyar úrból magát tudóssá képezett csillagász, az ó-gyallai csillagvizsgáló és asztrofizikai intézet alapítója és volt tulajdonosa s akadémiánknak tiszteleti tagja.
Szerencsés találkozása a véletlen kedvezésének, hogy a régebben megszűnt és feloszlott biai, budai, egri és gyulafehérvári csillagvizsgáló intézetek helyébe az elmúlt évtizedek folytán négy új intézet keletkezett: Herényben (Gotthard Jenő és Sándor földbirtokosok tulajdona), Kartalon (báró Podmaniczky Géza tulajdona), Kalocsán (fentartja az érsek) és Ó-Gyallán (előbb Konkoly Miklós, jelenleg az állam tulajdona). Mindenik egy-egy becses tényezője a kutatásnak, a haladásnak, s a bennök foglalkozó ifjabb erők kifejlődésének.
