Rendszeres természetrajzok
Rendszeres természetrajzok
Első volt a rendszeres természetrajzok között Gáty István könyve. A természet históriája; az ásványoknak, plántáknak és állatoknak három világa (Pozsony, 1795 és újra 1798). Szerzője református pap ugyan, de hajlama szerint leginkább zoologus, művének is ez a része legterjedelmesebb. Felfogása józan, típusos magyar és nem kevésbbé az nyelve is. – Két évvel később Sándor István írt és adott ki egy kisebb természetrajzot Természeti Történet cím alatt a tőle szerkesztett Sokféle V-ik darabjában (Győr, 1798). ismét két év múlva ezt az akkori legjobb, népszerű természetrajzok egyike követte Raff György művének, a Természethistoria Gyermekek számára címűnek nem annyira fordítása, mint inkább ügyes, ízléses (bár néhány apró hibától, sőt erősebb botlástól már az eredetiben sem egészen mentes) és a magyarság viszonyaihoz és eszejárásához alkalmazott átdolgozása Fábián Józseftől. E könyv Veszprémben, 1799-ben jelent meg, s világos előadásánál és jóízű magyarságánál fogva hosszú időn át nemcsak a gyermekeknek, hanem az értelmesebb magyar közönségnek is egyik leghasznosabb könyve volt. Hogy hatása sokáig tartott, eléggé bizonyítja az, hogy utóbb még három újabb kiadásban jelent meg: a Vajdától átdolgozott szöveg Kassán, 1835-ben és Pesten 1844-ben, a Stancsicstól készített pedig Pesten, 1846-ban. Kevéssel utóbb Fábián József egy érdekes, eredeti könyvet adott ki Természeti tudomány a Köznépnek cím alatt (Veszprém, 1803). Ez a legbecsesebb népkönyvek egyike, nem a legalsóbb rendűeknek, hanem inkább az értelmesebb közönségnek szánva. Nagyobb része fizikai, a kisebbik természetrajzi fejtegetésekből áll, s a babonaságra vonatkozó egyes szakaszait kísérő megjegyzéseiért folk-lorei tekintetben nemcsak különösen érdekes, de becses is.
Ugyanide, az általános természetrajzok mellé kell iktatnunk tárgyánál fogva Baróti Szabó Dávid Paraszti Majorságát, mely két részben (Pozsony és Kassa, 1779 és 1780) Vanier után hexameteres versekben gazdasági és főkép természetrajzi fejtegetéseket és ismertetéseket foglal magában. (Másodszor, megjobbítva, Kassa, 1794.)
A chemiai irodalom két jeles termékét: Nyulas művét (1800) és Kovács Kémiáját (1807–8) már föntebb megemlítettük. Ezeken kivül ily tárgyú magyar könyv ebben az időszakban nem jelent meg.
