Vallásos természettudom. művek
Vallásos természettudom. művek
Ide sorakozik továbbá négy, a korra nézve is jellemző fiziko-theologiai munka, melyekben elegyesen természetrajzi, fiziologiai és általános természettudományi érdekes fejtegetések foglaltatnak, a melyekkel Isten létét, jóságát, bölcsességét és szeretetét bizonyítják s megismerésére vezetik az olvasót, úgymint: Horváth György császári predikátor eredeti műve: Természetnek és Kegyelemnek oskolája, három kiadásban (Győr, 1765, 1775 és 1778), természetrajzi, fizikai és asztronomiai tanításokkal; továbbá az angol Derham Villiamé Segesváry István fordításában (1793), a német Sander Henriké Nagy Sámueltől fordítva, két kiadásban (1794 és 1798) és a szintén német Mutschelle Sebestyéné, Putz Antal magyarításában (1807). Ugyanilyen irányú volt Sófalvy Józsefnek Sulzer után fordított kicsiny könyve: A természet munkáiból vétetett erkölcsi elmélkedések (Kolozsvár, 1776). – Ugyancsak Sófalvitól, szintén Sulzer után, A természet szépségéről való Beszéllgetések (Kolosv. 1778) és hasonlóan idegen forrásból Az emberi életet igazgató bölcs regulák (ugyanott, 1777). Leginkább ebbe a csoportba vonható Kovács Mihálynak, a Kémia szerzőjének, az a különös két kicsiny kötetben (Pest, 1818) megjelent műve is, mely azon időszak egyik legdivatosabb és legkapósabb themájával foglalkozik: Az állati mágnesség mérő serpenyője. Első része Eschenmayer német művének ismertetése, a második megcáfolása.
