Rádai Pál élete
Rádai Pál élete
De nemcsak időrendre, hanem belső értékre is megelőzték ezeket Rádai Pál Istenes énekei. RÁDAI PÁL, Gedeon atyja s az ősi Rádai család újabb emelkedésének alapvetője, 1677-ben született, gondos nevelésben részesűlt; latinul, németül, franciául folyékonyan beszélt és írt s korán a közélet iskolájába lépett. Hadi kiképzést nyert Forgách Simon horvát bán és kanizsai vicegenerális oldalán, kivel két boszniai hadjáratban is részt vett, 1699 elején pedig I. József ifjabb magyar király menyasszonyának Bécsbe vonulásán őrmestere volt a pompás magyar bandériumnak, melyet mint százados Forgách vezetett. Fiatalságát tekintve, ez a kitüntetés kiváló személyes előnyök jutalma lehetett. De Rádai a kardnál jobban szerette a tollat, még ez évben elfogadta Nógrádmegye főjegyzői tisztét s Ludányban vett lakást. Kitörvén 1703-ban a Rákóczi-mozgalom, a Gács várába szorúlt és végre meghódolt nógrádi rendek közül egyedül ő vonakodott minden fenyegetés ellen is letenni Rákóczi részére a hűségesküt, mig a tokaji táborba nem vitték, a hol a fejedelem szép szóval megnyerte ügyének. Itt esze, tolla, modora fényes pályát nyitott előtte. Rákóczi belső titkárává avatta, államiratok szövegezésével és diplomáciai képviselettel bízta meg. Ő fogalmazta többek közt a »Recrudescunt…« kezdetű híres munkácsi kiáltványt; s ő volt Rákóczi rendes diplomatája éjszak és kelet felé. Ő járt követségbe a lengyel királyokhoz, – így Lesczinsky Szaniszló megválasztásán is jelen volt a fejedelem képében, – az első porosz királyhoz, XII. Károly svéd királyhoz és Nagy Péter cárhoz (háromszor is). Itthon is az országgyűléseken többször szerepelt mint fejedelmi előadó. 1707-ben a marosvásárhelyi országgyűlés az erdélyi kancellária igazgatójává választotta. Utolsó követsége 1709-ben Benderbe volt, az oda szorúlt XII. Károly svéd királyhoz és a török szerdárhoz; már 1710-ben a fejedelemmel együtt kiszorúlt Lengyelországba, de a szatmári béke után semmi célját nem látván a további bujdosásnak, haza jött s az udvar hívására Bécsbe menvén, letette a hűségesküt. Ezután az országgyűléseken, némely országos bizottságokban s a szomszédos megyék közügyeiben szerepelt még nagy tekintélylyel, így hathatósan támogatta a pragmatica sanctiót; leginkább azonban hitsorsosai ügyében buzgólkodott, s a király előtt is két ízben tolmácsolta fényes követség élén és eredményesen felekezetének érdekeit. A közügyeken kivül boldog családi életben és a könyvgyűjtés nemes szenvedélyében találta örömét; ő alapította, költséget nem kímélve, az első hungarica-könyvtárt, melyet fia Pécelen gazdagon fejlesztett, s a mely most Budapesten a dunamelléki ref. egyházkerület tulajdona. Rádai 1733-ban halt meg Pécelen, s a losonci temetőben nyugszik. Eszter leányától, ki Teleki Lászlóhoz ment nőül, egész sora eredt az író Telekieknek egészen az 1861-ben tragikus véget ért gróf Teleki Lászlóig.
