BALASSA BÁLINT VALLÁSOS ÉNEKEI.
BALASSA BÁLINT VALLÁSOS ÉNEKEI.
BALASSA Bálint verses munkái: vallásos énekek, vitézi dalok és szerelmes versek. A szilajtermészetű levente épen olyan gyermeki odaadással fordult Istenhez, mint prédikátor-kortársai. Istenes énekeinek gyüjteménye a XVI. század vallásos költészetének értékes emléke. Kesergőhangú vallásos énekeiben a protestáns prédikátorok eszméi és érzelmei költői nyelven és dallamos formában jelentek meg.
Pusztában zsidókat vezérlő jó Isten – sóhajt fel a költő – könyörgök, légy vezérem. Őrizz meg a gonosztól, építsd fel elmémet bölcsességgel, adj hitet szívemnek ne hagyj el bujdosásomban. Hadd térjek vissza valamikor édes hazámba, hadd találjam mindazokat jó egészségben, akik szomorú szívvel váltak el tőlem. Látod, mindenfelől körülfogott a veszedelem, nincs emberi segítségem, csak imádkozni tudok. Ne hagyd el nyomorult hívedet, megtért az már bűneiből. Felejtsd el gonoszságaimat, úgy sincs hová lennem. Bocsásd meg ifjúságom vétkét, sok hitetlenségét, undok fertelmességét. Viseld gondomat, mert egyedül rád maradtam, beléd helyezem minden reménységemet. Úgy hullasd rám, Uram, régi szolgádra jótéteményedet, mint ahogyan hullatod a harmatot a tavaszi virágra. Segítségül hívlak téged, mert megsokasodtak ellenségeim s el akarják fogyasztani életemet. Álnok mesterkedésekkel törnek ellenem, nyelvük rágalmakat szór rám éjjel-nappal. De igaz bírót hívok ellenetek baziliskus-szemű álnok ellenségeim; bírót, aki jól látja, mi van a szívetekben s mi van az én szívemben. Én lelkem, ne botránkozzál meg, gondolj arra, hogy bízhatol Istenedben: ellenségeiden bosszút áll ő, de tégedet megáld.
Egyik istenes éneke sajátságos fordítás. A német protestáns költők Horatius Melpomene-ódáját sokszor feldolgozták vallásos költeménynek: egy ilyen keresztényszellemű Horatius-átköltést fordított magyarra Ó szent Isten, kit kedvedben kezdetű istenes énekében. A jellegzetes antik vonatkozások hiányoznak verses fohászkodásából, ezeket a forrásául szolgáló külföldi protestáns himnusz bibliás kifejezéseivel pótolta.
Mint kortársai, ő is nagy áhítattal forgatta Dávid király psalmusainak latin szövegét. Hat zsoltárt öntött magyar versekbe. Ennek a hat zsoltárnak megvan a maga irodalomtörténeti jelentősége: a magyar vallásos költészetben Szenczi Molnár Albert részére Balassa Bálint tört utat nyelvének szép kifejezéseivel és versformáinak könnyedebb szövésével.
Balassa Bálint vallásos munka kiadásával kezdte meg írói pályáját: Beteg lelkeknek való füves kertecske. Krakkó, 1572. (Ezt a könyvet Bock Mihály német munkája után fordította akkor, midőn atyját hűtlenséggel vádolták s Balassa Jánosnak Lengyelországba kellett bujdosnia Miksa király haragja elől.) – Míg ez a munka protestáns szellemű, másik fordítása katolikus szerző nyomán készült: Campianus Edmondnak okai. Bécs, 1607. (Nem fejezte be Campianus-fordítását, de kiadója, Dobokay Sándor jezsuita, elkészítette a befejezést s előszóval és ajánlással is ellátta a kötetet.) – Vallásos költeményeit nem nyomatta ki. Annál jobban olvasták gyüjteményüket a XVII. században. Huszonhat istenes éneke az 1630-as évektől kezdve a XIX. század elejéig több mint negyven kiadásban forgott közkézen. (Ezek az istenes énekek Rimay János vallásos énekeivel állandóan egy kötetben kiadva láttak napvilágot.)
Kiadások. – Gyarmathi Balassa Bálint költeményei. Szerkesztette, jegyzetekkel s bevezetéssel ellátta Szilády Áron. Budapest, 1879. – Balassa Bálint minden munkái. Életrajzi bevezetéssel s jegyzetekkel ellátva kiadta Dézsi Lajos. Két kötet. Budapest, 1923.
Irodalom. – Toldy Ferenc: A magyar költészet története. 2. kiad. Pest, 1867. – U. az: A magyar nemzeti irodalom története rövid előadásban. I. köt. 2. kiad. Pest, 1868. – Szilády Áron: Gyarmathi Balassa Bálint költeményei. Budapest, 1879. – Beöthy Zsolt: A magyar nemzeti irodalom történeti ismertetése. I. köt. 6. kiad. Budapest, 1890. – Bodnár Zsigmond: A magyar irodalom története. I. köt. Budapest, 1891. – Horváth Cyrill: A régi magyar irodalom története. Budapest, 1899. – Erdélyi Pál: Balassa Bálint. Budapest, 1899. – Széchy Károly: Báró Balassa Bálint és gróf Zrínyi Miklós. Budapest, 1905. – Kardos Albert: Balassa Bálint. Képes magyar irodalomtörténet. Szerk. Beöthy Zsolt és Badics Ferenc. I. köt. 3. kiad. Budapest, 1906. – Eckhardt Sándor: Balassa Bálint irodalmi mintái. Budapest, 1913. – Dézsi Lajos: Balassa Bálint minden munkái. Két kötet. Budapest, 1923. – Waldapfel József: Balassi költeményeinek kronológiája. Irodalomtörténeti Közlemények. 1926. évf. – U. az: Adalékok Balassi istenes énekeinek mintáihoz. U. o. 1927. évf.
