A PROTESTÁNS ISKOLAI DRÁMÁK.
A PROTESTÁNS ISKOLAI DRÁMÁK.
BÁR A TÚLZÓ református puritánizmus az 1562. évi debreceni zsinaton fölemelte tiltó szavát a színjátszás mindennemű fajtája ellen, számos adatunk van arra, hogy még a református iskolákban sem szüneteltek teljesen az iskolai színielőadások. A protestánsok is elsősorban latin darabokat adtak elő. Latin iskolai drámákat játszott az ifjúság az evangélikusok eperjesi, pozsonyi és soproni liceumaiban s a reformátusok sárospataki, nagyváradi, nagybányai, gyulafehérvári és nagyenyedi kollégiumaiban. A kolozsvári unitárius iskola diákjai is több ízben szövetkeztek latinnyelvű párbeszédes történetek eljátszására.
A magyarnyelvű református iskolai drámák közül fennmaradt a Jézus Messiás című ötfelvonásos verses darab. Az első emberpár paradicsomi történetével kezdődik és a Megváltó születésével fejeződik be, e két bibliai mozzanat között foglal helyet a hitvitázó részlet, ebben a makacs zsidó rabbit meggyőzik hite hamisságáról. A vallásos darabot ESZÉKI ISTVÁN nagybányai iskolamester írta; ugyanő el is játszatta színjátékát tanítványaival Teleki Mihály udvara előtt 1667-ben.
MISKOLCZI ZSIGMOND nagyenyedi tanár iskolai drámáját, a Cyrus komédiáját, 1698-ban játszották el a nagyenyedi református diákok. A kezdetleges párbeszédekből megtudjuk, hogyan került Cyrus Perzsia trónjára. A komoly történethez négy vidámabb játék csatlakozik: az egyikben a hidegtől reszkető cigányok bohóskodnak, a másikban egy katona kötekedik a latinul beszélő tanítóval, a harmadikban egy részeges apa lép föl két fiával, a negyedikben két katona hazudozik Háry János módjára. A költészet határaitól ez a maradvány is messze esik. Verselése nagyon rossz, nyelve ormótlan. A diákos tréfálkozás alacsony színvonalát és a kollégiumok népies-latinos beszédmodorát meg lehet belőlük ismerni.
PÁPAI PÁRIZ FERENC nagyenyedi tanár Izsák házasságáról szerzett egy bibliai színdarabot 1703-ban. Az ószövetségi történetet meglehetősen szárazon szedte versekbe. A nagyhírű tudós gróf Teleki Sándor esküvőjére írta színművét s diákjaival bizonyára el is játszatta a darabot a menyegző napján.
Kiadások. – Eszéki István nagybányai református iskolamester: Jesus Messias. Kolozsvár, 1669. (A szerző egyike volt a XVII. század hollandiai egyetemi végzettségű református papjainak. Latin nyelven több vallástudományi munkát adott közre s kinyomtatta egyik Halotti Magyar Oratióját is: Sárospatak, 1668. Az 1670-es évektől kezdve székelyvdvarhelyi református lelkipásztor volt.) – Miskolczi Zsigmond nagyenyedi református tanár: Cyrus komédiája. (Kézirat 1698-ból. Hozzácsatolva négy vidámabb játék.) – Pápai Páriz Ferenc nagyenyedi református tanár: Ábrahám pátriárka fia Izsák és Bathuel leánya Rebeka házasságok alkalmatosságával lett beszélgetés. Marosvásárhely, 1704. (A párbeszédes bibliai játék gróf Teleki Sándor költségén jelent meg.) – Miskolczi Zsigmond párbeszédes szövegeinek közlése Sztripszky Hiadortól: Protestáns iskolai dráma a XVII. századból. Irodalomtörténeti Közlemények. 1915. évf.
Irodalom. – Szilády Áron: Régi magyar költők tára. IV. köt. Budapest, 1886. – Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Tizennégy kötet. Budapest, 1891–1914. – Bayer József: A magyar drámairodalom története. I. köt. Budapest, 1897. – Ferenczi Zoltán: A kolozsvári színészet és színház története. Kolozsvár, 1897. – Bernáth Lajos: Protestáns iskoladrámák. Irodalomtörténeti Közlemények. 1899. évf. – U. az: A protestáns iskoladrámákról. Budapest, 1902. – Dézsi Lajos: Magyar író és könyvnyomtató a XVII. században. Budapest, 1899. – U. az: Egy protestáns iskoladráma a XVII. századból. Akadémiai Értesítő, 1908. évf. – Sztripszky Hiador: Protestáns iskolai dráma a XVII. századból. Irodalomtörténeti Közlemények. 1915. évf. – Pukánszky Béla: A magyarországi német irodalom története. Budapest, 1926.
