A VERSELÉS FEJLŐDÉSE.

Teljes szövegű keresés

A VERSELÉS FEJLŐDÉSE.
SZENCZI Molnár Albert zsoltárfordítása számos új formával gazdagította a magyar verselést, a francia versformák nyomán alkotott hangsúlyos strófák a vallásos énekkincsből átmentek a világi énekköltészetbe is, ezért nevezhető az 1607. évi református zsoltárkönyv korszakos hatásúnak a magyar verselésben.
Ettől függetlenül a kéziratos énekeskönyvek névtelen költőinek leleménye is nagyban hozzájárult az ősi magyar verselés változatosságának szaporításához. Ennek a századnak verselő technikája hatalmas fejlődést mutat a XVI. század soraihoz, strófáihoz, ritmusához és rímeléséhez mérve. Számos ügyes lírai szerkezet bukkan fel s itt-ott az epika négyesrímű tizenkettőseit is felváltja – nagyon szerény próbálkozással – egy-egy kevésbé egyhangú versforma.
Az óklasszikus versformáknak időmérték nélkül szerkesztett másolatai ebben a században elég sűrűn jelentkeznek, de ezek mellett a hangsúlyos és rímes sapphói, alkaiosi, asklepiadesi és egyéb antik külsejű álversek mellett a szabályos rímtelen időmértékes verselés is helyet kap; igaz, hogy a görög-latin prozódia törvényeit egyelőre csak a hexameter és a pentameter követi, mert költőink csak a disztichont tudják több-kevesebb szabályossággal megszerkeszteni elmélkedő és oktató alkalmi versecskéikben. Sylvester Jánosnak, a XVI. századi jeles úttörőnek, nem méltatlan utóda 1620 körül Körtvélyesi János prédikátor, aki a testi-lelki javakról és a mennyei boldogságról elmélkedvén, igazán eleven verselő készségről tett tanuságot párverseiben. «Elme, tanács, tudomány, méltóság, drága nemesség, Szépség, kincs, jutalom, vastag erő s hatalom:» mindez nagyon szép – úgymond – de mégis törődnöd kell lelkeddel, hogy bejuthass az égbe, mert ha rosszul folyik életed, hiába az értelem és vagyon «Mind elapad s magad is végre pokolra veted.»
Irodalom. – Arany János: A magyar nemzeti versidomról. Új Magyar Múzeum, 1856. évf. – Arany János prózai dolgozatai. Budapest, 1879. – Ferenczi Zoltán: A népies versalakok története műköltészetünkben. Kolozsvár, 1879. – Négyesy László: A mértékes magyar verselés története. Budapest, 1892. – Fabó Bertalan: A magyar népdal zenei fejlődése. Budapest, 1908. – Seprődi János: A magyar népdal zenei fejlődése. Erdélyi Múzeum. 1908. évf. – Gábor Ignác A magyar ősi ritmus. Budapest, 1908. – Horváth János: Magyar ritmus, jövevény versidom, Budapest, 1922. – Gábor Ignác: A magyar ritmus problémája. Budapest, 1925. – Szabolcsi Bence: Adalékok a régi magyar metrikus ének történetéhez. Irodalomtörténeti Közlemények. 1928. évf. – U. az: Pótlás a régi magyar metrikus énekekhez. U. o. 1929. évf.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem