A TÖBBI SZERZETESREND ISKOLAI DRÁMÁJA.
A TÖBBI SZERZETESREND ISKOLAI DRÁMÁJA.
ISKOLAI drámaírás munkájából Szent Ferenc minorita szerzetesfiai is kivették a részüket. A Kézdivásárhely mellett fekvő Kanta falu gimnáziumának minoritarendi tanárai az 1750-es évektől kezdve magyarnyelvű színdarabot adattak elő tanítványaikkal a diákság és a szülők okulására. Meséiket részint a Szentírásból és a szentek életéből, részint a görög-római világból és az újabb korból, részint a mindennapi életből merítették. Nehézkes tollú drámaírók voltak, hosszadalmas párbeszédeket róttak egymás mellé, a prózát és verset felváltva használták.
A Szent Benedek-rend tagjai a XVIII. század második felében fogtak hozzá a katolikus középiskolai tanulóifjúság nyilvános tanításához, addig csak a maguk rendi növendékeit oktatták s mindössze a pozsonymegyei modori bencés latin iskolában neveltek néhány osztályra való világi diákságot. Tanító-szerzetesrenddé való átalakulásuk épen olyan későn történt; mint a ciszterciek és a premontreiek szerzetéé. Mikor Mária Terézia királynő feloszlatta a Jézus-társaságot, 1773-tól kezdve a bencések számára is megnyilt az iskolaügyi munkásság tere. Első tanári korszakuk rossz előjelek között indult meg, mert II. József császár 1786-ban bezáratta a szentbenedekrendi kolostorokat, a bencések világi papokká lettek, rendjüket csak I. Ferenc király állította vissza 1802-ben. Addig azonban, míg birtokukban volt a modori latin iskola és a Mária Terézia királynőtől számukra átengedett komáromi jezsuita gimnázium, a XVIII. században is buzgón tanítottak s az iskolai drámát is szívesen művelték.
Az 1770-es évektől kezdve Modorban is, Komáromban is több iskolai drámát játszottak magyar nyelven a bencés diákok. A közönség önkéntes adományait hálásan fogadták, előadásaik jövedelmét a szegények segítésére fordították. Mikor a komáromi benedekrendi gimnázium 1786-ban királyi katolikus gimnáziummá alakult, az iskolai színjátszás hagyománya akkor is megmaradt. 1792-ben farsang három napján különösen sikerült komédiával mulattatták a magyar, német és tót deákok az érdeklődőket, amint erről a bécsi Magyar Hírmondó örömmel tudósította az ország olvasóközönségét. Egy öreg fösvény volt a vígjáték hőse: valószínűleg Simai Kristóf egyik darabját adták elő a komáromi diákok.
A kézdivásárhelyi minoritarendi szerzetestanárok egy külön erre a célra rendelt könyvbe írták be iskolai színjátékaikat. Ebben a kódexben huszonkét drámájuk maradt az utókorra. (1752–1779.) A kézdivásárhelyi iskolai drámák szerzői: Ágotha Demeter, Bende László, Jancsó Ferenc, Kertsó Cirjék, Kovács Boldizsár, Miklósi Ambrus, Priznek Rókus, Schenauer György, Szabó Konrád és több névtelen székely minorita miséspap.
Kiadások. – Szabó Dániel kiadása: Két minorita iskolai dráma. Irodalomtörténeti Közlemények. 1918. évf. (Két kézdivásárhelyi vígjáték szövege.)
Irodalom. – Kovács Bernardin: Kéziratos iskolai drámák a XVIII. századból. Kézdivásárhelyi kat. gimnázium értesítője. 1906. – A pannonhalmi Szent Benedek-rend története. V. köt. Budapest, 1907. – Alszeghy Zsolt: Magyar drámai emlékek a középkortól Bessenyeiig. Budapest, 1914. – Timár Kálmán: A bencés iskoladráma. Irodalomtörténet. 1929. évf.
