FERENCES ISKOLAI DRÁMÁK.
FERENCES ISKOLAI DRÁMÁK.
A CSÍKSOMLYÓI ferencrendi gimnázium szerzetestanárai a XVIII. század második felében a búcsújáróknak szánt misztériumdrámákon kívül számos iskolai színjátékot is írtak. Negyvenegy színdarabjuk maradt fenn kéziratban: bibliai színjátékok, történeti darabok, vallásos és köznapi történetek.
Ezek közül a vontatott meséjű párbeszédes munkák közül SZENTES REGINÁLD Rusticus imperansa (1780) emelkedik ki legjobban. Ez a csiksomlyói bohózat voltaképen Masenius egyik latin vígjátékának magyarítása, de egyben olyan népies prózájú átdolgozás, hogy megérdemli az említést. Tárgya a külföldön nagyon népszerű volt: a durva kovácsot részegségében a király udvarába viszik, itt a király parancsára az egész udvar felség gyanánt tiszteli; az iszákos mesterember hamar beletalálja magát uraságába, ekkor leitatják és kidobják; ébredésekor azt sem tudja, hol a feje. «Ó én boldogtalan – sóhajt fel a kovács – már látom, hogy csak álmomban játszottam a királysággal. Nemde én valék ezen a helyen király azon királyi köntösben, azon udvarnokokkal? Ó mint megcsalatik az ember. Amit nappal soha elmémen sem forgattam, azzal játszódtam álmomban. A király parancsából szolgája hatalmába kerül, mert pünkösdi királysága előtt kegyetlen ember volt és kínozta környezetét; most viszont vele szemben nem ismer irgalmat szolgája. «A malomba őröllek meg – förmed rá a bosszúálló szolga – hogy sütőkemencébe alkalmatos kenyér lehess; minden tagodat, csontodat megrontatom. Hát pityeregsz? Lódulj, hitvány szolga, hogy kiszabjam ma, mit dolgozzál. Mezítelen fővel hallgasd urad, gazdádnak parancsolatját. Most hamar a csizmámat úgy kifényesítsd, hogy a napnál is fényesebb légyen.» Vége a régi szabad életnek. «Inkább akarnék ezerszer meghalni, hogysem így élni:» sóhajt fel a kovács.
Az erdélyi iskolák tovább ragaszkodtak az ifjúsági színjátszás divatához, mint a magyarországiak. Magyarországon a kormány a XVIII. század végén eltiltotta az iskolai előadásokat, de Csíksomlyón még 1821-ben is folyt a színjátszás. Némelyik darabban félszáznál több diák szerepelt. Az előadásokat vagy a szabadban vagy az emeletes iskolaépület földszintjén vagy a deszkából épült színházi épületben tartották. A nép messze földről egybesereglett az előadásokra s hálából terményeivel kedveskedett a ferencrendi szerzeteseknek és tanítványaiknak. Máskor a diákok keltek útra s bemutatták színdarabjaikat a Székelyföld nagyobb községeiben. A későbbi magyar vándorszínészeknek ezek a vidékre kiszálló katolikus diákok az ősei; velük együtt az úttörők és elődök sorába kell iktatnunk a nagyenyedi kollégium hasonló becsvágyú református diákjait is. Az élelmes székely ifjak nemcsak a színész dicsőségére és az utazás kalandjaira vágyakodtak, hanem még sokkal inkább a jólelkű falusi nép adómányaira.
A csíksomlyói iskolai drámák írói: Balthazár Tima, Borbély Absolon, Ferenczi Vitus, Fülöp Fábián, Kézdi Grácián, Szentes Regináld ferencrendi atyák. A ferencesek nemcsak Csiksomlyón, hanem marosvidéki mikházi iskolájukban, továbbá a bajai, gyöngyösi, szombathelyi; zombori gimnáziumokban is eljátszattak tanítványaikkal egy-egy iskolai drámát vagy a nép számára készült misztériumot.
Kiadások. – Szlávik Ferenc kiadása: Egy csíksomlyói iskolai dráma. Csiksomlyói kat. gimnázium értesítője. 1906. – Ugyanő később három tréfás játékot közölt: Három közjáték. Erdélyi Múzeum. 1912. évf. – Alszeghy Zsolt és Szlávik Ferenc kiadásában négy színjáték: Csíksomlyói iskoladrámák. Budapest, 1913. (Régi Magyar Könyvtár.) – Alszeghy Zsolt kiadása: Magyar drámai emlékek a középkortól Bessenyeiig. Budapest, 1914. (Szentes Regináld Rusticus Imperansának szövege a Kisfaludy-Társaság Nemzeti Könyvtárában.)
Irodalom. – Bándi Vazul: A csíksomlyói róm. kat. főgimnázium története. Csíkszereda, 1896. – Szlávik Ferenc: Kéziratos iskolai drámák. Csíksomlyói kat. gimnázium értesítője. 1907. – Alszeghy Zsolt és Szlávik Ferenc: id. kiadás. Budapest, 1913. – Alszeghy Zsolt: id. kiadás. Budapest, 1914. – Timár Kálmán: Egy mikházi ferences misztérium. Irodalomtörténet. 1929. évf.
