ÉRMEINK.
ÉRMEINK.
Irta: Dr. Réthy László.
Irta: Dr. Réthy László.
SZENT ISTVÁN kormánya a magyar numismatikának is kezdetét jelenti. Az őt megelőző korszakban, nemcsak belföldi pénzekről, de rendszeres pénzforgalomról sem lehet szó. Érmek, melyek a vezérek korabeli magyar sírokban előfordulnak, többnyire lombardiaiak, pápaiak és római-német birodalmiak, rendesen ki vannak fúrva, egy vagy két helyen, a mi arra mutat, hogy őseink azokat csak ékítményekül használták.
Az első magyar érmek István nevével és czímerével: † STEPHANVS REX vannak verve, középen egyenkarú kereszttel, melynek ágai a körirat egyes betűivel kapcsolódnak össze s a kereszt sarkaiban háromszögek láthatók, a hátlapon ugyanezen előállítás fordul elő † RETIA CIΔITAS † körirattal, a mi nem egyéb mint a Regina Civitas (Regensburg) utánzata, a mivel az első hazai pénzverők, a kik bizonyosan a bajor Gizellával jöttek be, a magyar király székhelyét akarták megnevezni. A királyi székhelynek ilyen megnevezése hazai oklevélben soha sem fordul elő. Ezen, igen sok bélyegváltozatban sokszor tömegesebben is előforduló ezüst denárokból 30 darab ment egy byzanczi aranyra, mely az egész Árpádkoron át rendes forgalomban volt hazánkban is, úgy, mint Nyugat-Európában.
94. ábra. 1. Szent István 1000–1038. – 2. Péter 1038–41. és 1044–1046. – 3. Aba Sámuel 1041–1044. – 4. I. Endre 1046–1060. – 5. I. Béla 1060–1063. Salamon 1063–1074. – 6. I. Géza 1074–1077. – 7. 8. 9. I. László 1077–1095.
Szent István kormányával hazánk békés fejlődése minden irányban megindult. Érdekes, hogy a kerekedelem, mely a Duna–Tisza völgyéből a Balti tengerig s az Atlanti Óceánig utakat talált magának, első királyunk pénzeit is ismertté tette a nyugaton s az északi országban. Több észak-német, livlandi, skandináviai s egy farői-szigetekbeli leletben is találtak István-féle magyar denárt, a balttengermelléki vend herczegek pedig e denárokat utánozták is.
Szent István utódai Péter, Aba Sámuel, I. Endre, I. Béla, I. Géza (utóbbi kettő mint vezér és király) folytatták a pénzverést, azzal a különbséggel, hogy a hátlapon † PANNONIA vagy † PANNONIA TERRA felirat honosodik meg, s minden éremdarabon jegyek (pontok, ékek, keresztkék) alkalmazvák, melyekkel a pénzverőben alkalmazott munkások bélyegzőiket rendszeresen megkülönböztették egymástól, a miből a változatok egész sorai keletkeztek.
95. ábra. 10. 11. 12. Kálmán 1095–1114. – 13. II. István 1114–1131. – 14. 15. II. Béla 1131–1141. – 16. Kálmán 1095–1114. – 17. II. Géza 1141–1161.
Salamon király idején az eddigi egyszerű kereszten kívül más motivumok lépnek fel az érmeken, a király koronás feje, vagy mellképe, szemben, kezeiben királyi jelvényekkel. I. László alatt az előállítás még változatosabbá lesz; érmein a király koronás feje, különböző diszítésű keresztek három egymás mellett álló kereszt (Kalvária) vagy sugaras kerék foglalja el az előlapot a rendes köriraton kívül, a hátlapon pedig egy éremfaj kivételével, a király nevének és czímének ismétlését találjuk.
Kálmán, II. Béla, II. Géza királyok alatt az érmek új alakban jelennek meg; sokkal kisebbek mint az eddigiek, úgy hogy ezekből már 60–90 db. felelt meg a byzanczi arany értékének. Előállításuk változatos, de a legtöbb éremfajon hiányzik a király neve s az előlapot keresztekből s más motivumokból képzett diszítmény foglalja el, a hátlapon pedig † LADISCLAVS REX körirat vagy ennek olvashatlan vonáskákkal való jelzése fordul elő, a miben az a tisztelet nyert kifejezést, melylyel a vitéz László király emléke iránt viseltettek utódai.
96. ábra. 18. III. István (?) 1161–1173. – 19. III. Béla 1174–1196. – 20. III. Béla (?) – 21. Imre 1196–1204. – 22. 23. 24. Imre (?)
Ez éremcsoportokhoz csatlakozik egy újabb, finomabb veretű éremcsoport a király nevével, vagy egyes betűkkel és jegyekkel, melyekkel feltünő kis hátlapi előállításán betűk vagy ornamentális alakok jönnek elő. Veretésük ideje Imre király koráig tart.
III. és IV. István s III. Béla korában a byzanczi befolyás egész súlyával nehezedett hazánkra, a minek érmészetünkben is félreismerhetlen nyoma maradt. E korból valók azok a nagy rézdenárok † SANCTA MARIA előlapi felirattal s a boldogságos szűz byzanczi modorú képével s a hátlapon két trónon ülő királyi alakkal s † REX BELA – REX STS felirattal, melyeket eddig IV-ik Bélának és V. Istvánnak tulajdonítottak, holott azok kétségtelenül Kommen Emanuel pártfogoltja, III. István (II. Béla fia) uralkodása idején verettek. Ez érmekkel (denár) együtt fordúlnak elő, a velük technikára mindenben megegyező, de felesúlyú (obulus) s keleti feliratokat utánzó rézpénzek, melyekhez egy turkestáni kán érme szolgált mintául. Ennek okát egyfelől az arab kereskedelem középtengeri szerepében, másfelől abban kell keresnünk, hogy a XII–XIII. századokban pénzügyeinkre és kereskedelmünkre izmaelita vagy szaraczén pénzemberek nagy befolyást gyakoroltak. Vannak egyéb éremfajaink is arab írást utánzó feliratokkal,* a miből nyilvánvaló, hogy bár e feliratok mind olvashatlan utánzatok, azokat a pénzveréssel foglalkozó arab érmészek szándékosan alkalmazták bélyegeiken.
Rupp: Magyarország ekkorig ismeretes pénzei I. köt. 103., 108., 109., 133., 313. számok alatt.
)
A keleti feliratú éremfaj, melyet obulusnak neveztünk, arany veretben is előfordul a bécsi császári gyűjteményben. Súlyára nézve a byzanczi triensnek felel meg s így veretését nem véletlenségnek kell tulajdonítanunk, de benne a magyar aranyverés első kisérletét kell látnunk.
98. ábra. 32–36. II. Endre 1203–1235.
Imre és II. Endre kora átmenetet képez, egy új numismatikai korszakba, mely a magyar vereteket a frizachi éremcsoportokkal hozza kapcsolatba. II. Endrének szoktuk tulajdonítani azokat a felirat nélküli, templomokat, épületormokat s már rokon előállításokat ábrázoló éremfajokat, melyeknek motivumaiban többször felismerjük a frizachi mintákat (Aquileja, Frisach, Karinthia, Salzburg). E korszakban tünik fel érmeinken először a paizs az ország czímerével.
99. ábra. 37–49. IV. Béla 1235–1270. V. István 1270–1272.
IV. Béla, V. István, Kún László, III. Endre s közvetlen utódai: Venczel és Ottó pénzei egy összefüggő rendszert képeznek. Apró denárfajok, koronás királyi főkkel, ülő vagy álló királyi alakokkal, czímerekkel, angyalokkal, fantasztikus állatalakokkal, melyekkel a csúcsíves styl mindinkább előtérbe lép. Ez érmek legtöbbje felirat nélkül szűkölködik, de heraldikai vonatkozásai gyakoriabbak s öntudatosabbak mint előbb. Így IV. Béla két éremfaján a magyar királyi jelvényeken kívül kétfejű sasokat látunk (neje byzanczi császári herczegnő). III. Endre néhány éremfajának diszítményét pedig szent Márk oroszlánja képezi (Morosini Tomasina).
IV. Béla korával kezdődik a szlavon denárok veretése is s tart Albert király koráig.
