A MÉRTÉKRENDSZER VÁLTOZÁSA
A MÉRTÉKRENDSZER VÁLTOZÁSA
Vásáraink virágkorának kibontakozásához nagyban hozzájárult az a körülmény is, hogy a korszak elejére a rendkívül sokféle, éppen a vásárokon keresztül vándorló mértékek, nem annyira hivatalos előírások szerint, hanem gyakorlati szempontból, elkezdtek egységesülni. Korábban a mértékeket helyileg, egy-egy kistáj keretében kellett, illetve lehetett csak vizsgálni (Bogdán 1987; Márton B. 1973; Román 1986). A múlt század ötvenes, hatvanas éveitől kezdve kezdett tért hódítani az alábbi mértékrend:
Hosszmértékek:
1 öl = 6 láb = 1,896 méter
1 rőf = 0,777 méter
1 láb = 12 hüvelyk = 0,316 méter
1 hüvelyk = 12 vonal = 2,63 centiméter
1 magyar mérföld = 8,353 kilométer
1 osztrák mérföld = 4,000 öl = 7,586 kilométer.
Űrmértékek:
1 akó = 40 pint = 56,6 liter = 0,566 hektoliter
1 pint = 2 itce = 2,415 liter
1 itce = 2 meszely = 0,707 liter
1 meszely = 0,354 liter
1 osztrák mérő = 61,487 liter
1 pozsonyi mérő = 62,53 liter
1 pesti mérő = 93,8 liter
1 köböl = 4 véka = 120 liter = 1,2 hektoliter
1 véka = 30 liter = 0,3 hektoliter
1 vámmázsa = 100 vámfont = 0,893 bécsi mázsa = 50 kilogramm
6651 bécsi mázsa = 100 bécsi font = 112,012 vámfont = 1,120 vámmázsa = 56 kilogramm
1 bécsi font = 32 bécsi lat = 33,6 vámlat = 0,560 kilogramm
1 bécsi lat = 1,750 dekagramm
1 osztrák tonna = 20 bécsi mázsa.
Területmértékek:
1 katasztrális hold = 1600 négyszögöl = 57,546 ár
1 négyszögöl = 36 négyszögláb = 3,597 négyzetméter
1 négyszögláb = 144 négyszöghüvelyk = 0,099 négyzetcentiméter
1 négyszöghüvelyk = 144 négyszögvonal = 6,938 négyzetcentiméter
1 négyszögvonal = 144 négyszögpont = 0,0488 négyzetcentiméter
1 magyar hold = 1200 négyszögöl = 43,160 ár.
Lómértékek:
1 marok = 3 hüvelyk = 10,536 centiméter,
1 hüvelyk = 1/3-ad marok = 0,185 centiméter.
A mértékeknél korábban egységesült a pénz, bár az e téren is meglévő változatosságot a forgalomban lévő sokféle idegen pénz használata jelentette inkább. Mind a pénzről, mind pedig a mértékekről el kell mondanunk, hogy nem annyira a változatosság volt használatuk nehézkességének az oka, mint inkább az, hogy sem a mértékek, sem a pénzek nem a tízes számrendszerben mozogtak, hanem különféle, legtöbbször a hatos számrendszerre épültek, és nem is két-, hanem gyakran hármas szintű pénzek, illetve mértékek voltak. Éppen ezért a vásári adás-vevéseknél még a 19. század derekán is, ahol csak lehetett, „általjában”, „darabszám”, tartó-tároló eszközökként (szekér, zsák, cseber, gönci hordó stb.) adtak-vettek. Mindez igen sok félreértéshez, vásári csaláshoz vezetett. Ennek ellenére nem volt túlságosan nagy az öröm, amikor 1867-ben elfogadtuk a tízes számrenden alapuló egységes méterrendszert, és használatát kötelezővé tettük. A tiltás ellenére sok helyen továbbra is használatban maradtak a különféle mérőeszközök, edények; legtovább a véka, és aszerint adtakvettek, számították ki a vételárat.
