V.
V.
Vallásos érzületei. A b. Szűz cultusa. Pecséte. Egri és esztergomi kápolnái. Ezek javára tett alapítványai. Ezeknek ajándékozott egyházi edények és öltönyök. Trónkárpitja. Szertartásos könyvei. Könyvtára. Néki dedicált könyvek.
Úgy az 1517-ik évi rendelkezések, mint az 1520-ik évi királyi oklevél szavai tanúságot tesznek arról, hogy Erdődi Tamás gondoskodásának kiváló tárgyát az a kápolna képezte, melyet Esztergomban alapított.
Bár világi érdekek látszottak betölteni lelkét, mély vallásos érzés is talált helyet abban. Különösen, előszeretettel fordúlt buzgósága a szent Szűz felé, kinek cultusa a renaissance uralkodásának idején is folytonosan emelkedett; a legnagyobb művészek ecsetét és vésőjét varázskörébe vonta, szolgálatába emelte. Épen az ő korában alkották meg Rafael Sanzio és Andrea del Sarto örök-szép Madonnáikat.
Erdődi Tamás, a zord és kiméletlen férfiú, – kiről egyébiránt ki kell emelni, hogy a nagyszámú ellenségei részéről intézett gyülöletes támadások közepett, erkölcseinek tisztasága ellen soha vád vagy gyanú nem támasztatott – gyengéd érzelmeket, hő áhítatot tanusított az Isten anyja iránt.
Nagy függő pecsétjén, melyet jó művész vésőjével készíttetett, a főhelyet a Jézus-gyermeket karjaiban tartó Isten-anya foglalta el; alatta három fülkében szent István, az ország védszentje, szent Adalbert és szent János evangelista – az esztergomi és egri egyházak védszentjei – vannak elhelyezve, lábaiknál az ő térdelő alakjával; és legalul czímerével.
Bőkezű alapítványokkal örökítette meg kegyeletét.
«Megfontolván – írja ő maga – Istenem kegyességét, melylyel engem, az ő törékeny és mulandó teremtményét, érdemetlenűl földi javakkal bőségesen elhalmozott; alacsony sorsú, nem-nemes szülők gyermekét, egyedűl az ő kegyelmessége által magas méltóságokra, egész a bíbornokságig, emelt: illőnek sőt kötelességemnek tartom, hogy javaim egy részét Isten nevének és szeplőtelen Anyjának dicsőségére szenteljem.»*
Az egri káptalan javára 1501-ben kiállított adománylevele.
Mint egri püspök, székesegyházában, a b. Szűz mennybevitelének emlékezetére, fényes kápolnát építtetett; és hogy abban az isteni tisztelet kellő díszszel végeztessék, az ő és hozzátartozói lelke üdvéért a szent mise-áldozat szüntelen bemutattassék; bőkezű adományokban részesítette az egri káptalant. Ennek az 1501-ik évben Margita, Polgári és Ároktő, szabolcsmegyei nagy terjedelmű birtokokat, tíz évvel utóbb pedig Kisfalud borsodmegyei birtokot adományozta, melyek ez idő szerint a káptalan uradalmai között a legértékesebbek, és százezer forintot meghaladó jövedelmet hoznak.*
Az adománylevelek és statutiók az egri káptalan levéltárában.
53. ERDŐDI TAMÁS BÍBORNOKI PECSÉTJE.*
Erdődi Tamás bibornoki pecsétje «Arch. Ért.» Új folyam I. vé. 248. l. vétetett.
A 179. lapon előforduló Erdődi Tamás bíbornoki pecsétjének körirata: (Sigillum) THO(me) BA KOZ · CAR(dinalis) STRIGON(iensis) · ET · PATR[IARCHE · CON]STANT(inopolitani) · LEGATI · HVNGARIE.
A kápolna maga, a székesegyházzal együtt teljesen elpusztúlt. Csak alapköveit hozta fölszínre az utódok kegyelete.*
IPOLYI ARNOLD értekezése: «Az egri megye régi székesegyháza». A Bartakokovics Béla egri érsek aranymiséje alkalmával kiadott Emlékkönyvben. Eger. 1863.
Ellenben mai napig fönnmaradt a kápolna, melyet Esztergomban, a székesegyház mellett, szintén a bold. Szűz tiszteletére, emelt, és a mely vallásos buzgósága mellett magas színvonalon álló műízlését is hirdeti.
Mert az, szakférfiak ítélete szerint, a renaissance-kornak hazánknak fönnmaradt építészeti emlékei között, műtörténeti jelentőségére nézve, a legelső helyet foglalja el.
Alapkövén, melyet 1824-ben, a várdombon eszközölt földmunkák alkalmával, találtak meg, az 1506-ik év van följegyezve, mi az építés megkezdésének időpontját határozza meg; befejezését jelezi a kápolna belsejében a főpárkányzaton végig húzódó latin fölirat, mely magyarúl így hangzik: «ERDŐDI BAKÓCZ TAMÁS esztergomi bíbornok Isten dicső anyjának szűz Máriának állította 1507-ik évben.»
A kápolna, a renaissance korszakban gyakorta alkalmazott kereszt-alakú központi épület alaprajzát tűnteti föl. A négyszögletű központi részt kupola födi. A sarkokban álló két-két korinthusi pilléren nyugszik a főpárkány, melyről a kupola súlyának viselésére rendelt kupola-szeletek (pendentivek) emelkednek. Ezeknek közeit mindegyik oldalon félkörív tölti be, melyekből három oldalt kerek ablakok nyílnak. A kupola-szeletekben czímerek vannak alkalmazva: kettőben az alapítóé, a másik kettőben pedig a királyé és Szakmári György pécsi püspöké.
A BAKÓCZKÁPOLNA BELSEJE.
Dörre Tivadar rajza után.
A «BAKÓCZ KÁPOLNA» BELSEJE S EGYIK OLTÁRA.*
Dörre Tivadar eredeti felvétele után.
A Bakócz kápolna belsejéről vett két képet Dörre készítette. A fekete nyomásúnál tévedésből áll «és oltára».)
A kupola mennyezete, mely (szemtanúk leirása szerint) «aranyozott domborművekkel ékeskedő gyönyörű mű» vala, elpusztúlt, hasonlóan «a kagyló alakra épített külső tető is, melyet ezüstözött cserepek födtek.»
Ellenben fönmaradt a kápolnának, porphyrszerű vörös márványból készűlt, belső burkolata.
A négy keresztkar egyike, a székesegyház felé, nyitva áll és bemenetűl szolgál; a másikban márvány karos székek vannak elhelyezve; a harmadikban két ajtó van alkalmazva, melyeknek egyike a sekrestyébe vezet, másika csak a symmetria kedvéért készült; ezek fölött a chorus félkörív magas nyilása tünik elő, melyhez a sekrestyéből visz föl lépcső.
A keletre fekvő keresztkarban három lépcső vezet az oltárhoz. A vörös márvány oltárasztalt fehér márvány lap födi. Ezen, domború vésetű gyümölcsfűzérekkel diszített talapzatról, négy pillér emelkedik. Köztük három fülke nyílik, melyeknek középsője a másik kettőnél magasabb. Ezekben a bold. Szűz, és két női szent, valószinüleg szent Borbála és Katalin, szobrai voltak elhelyezve; a középső fülke jobboldali pillérén a bíbornok saját térdelő alakját faragtatta ki, mely (rongált állapotban ugyan) mai napig fönmaradt.
A két alacsonyabb fülke mögött maradt tér az evangelisták domborművű félalakjai töltik be. E fölött szépen tagozott főpárkány húzódik végig. Rajta tábla nyugszik, mely, szép és erőteljes domborműben, az angyali üdvözletet ábrázolja, jobbról-balról bőségszarukból kiemelkedő sphynx-alakokkal környezve; fölül diszítmények közepett angyalfő látható; a főpárkány két végén égő szövétnekeket tartó geniusok térdelnek.
A fehér márványból készült ezen nagy alkotás mai napig teljes épségében meg van. Csak a három szobor enyészett el; valószínűleg a török fanatismusnak estek áldozatul; a mi annál nagyobb veszteségnek tekinthető, mert elsőrangú művész vésője hozta létre: a Florenczben működő Fiesolei Ferucci András, kinek nevét a florenczi, fiesolei, pistojai, imolai és nápolyi templomok számára készített munkák híressé tették. Nagy elfoglaltsága miatt csak későn, 1519-ben teljesíthette a magyarországi megbízást; a mikor a prímás olasz udvari orvosát, Muzzarellit, küldötte Florenczbe, hogy a szobrokat Esztergomba szállítsa.*
A prímás ajánlólevele a ferrarai herczeghez 1519 augustus 6-ikán.
ERDŐDI TAMÁS SZOBRA AZ ESZTERGOMI KÁPOLNÁBAN.*
Erdődi Tamás szobra az esztergomi kápolnában őrzött dombormű főszöntvényéről készíttetett. Dankó József Prćlatus úr szívességéből.
A fönntartott szobrászati részek is, főleg a szent Szűz és az Üdvözlő Angyal átszelleműlt alakjai, szintén jeles mesterek kezére vallanak; rajz és kivitel tekintetében közel állanak ama fejlett ízlésű kor legsikerűltebb alkotásaihoz.
A remek épület építészének Peruzzi Boldizsárt – a XVI. század elején, Rómának, Bramante mellett, leghíresebb mesterét – vagy egyik tanítványát tartják a szakférfiak.*
DANKÓ Józsefnek a kápolna restaurátiója alkalmából közzétett díszműve: De ortu progressuque Capellć Bakacsianć Commentariolus. (Esztergom 1875). FELLNER S. és PULSZKY K. czikke: Bakacs Tamás sírkápolnája. (Archćologiai Értesítő. 1881. évfolyam 246–55.)
Ezen kápolnát Erdődi Tamás azon szándékkal építette, hogy az neki és családjának temetkezési helyül, mausoleum gyanánt szolgáljon.
Ezért gondoskodott arról, hogy az ő és hozzátartozói lelke űdveért szüntelenűl emelkedjék az Égbe a hívek imája, melyre Rómában kieszközölt búcsú-engedménynyel is kívánt buzdítást nyújtani;* és az egyház szolgái folytonosan mutassák be a Mindenhatónak az engesztelő mise-áldozatot.
X. Leo pápa 1513 sept. 6-ikán kelt bullájában teljes búcsút enged azoknak, kik az esztergomi kápolnában, a bíbornok etc. rokonaiért és mindazokért, kik ott eltemetve lesznek, pünkösd ünnepén egy Miatyánkot és hét Üdvözlégyet elimádkoznak. (THEINER II. 607.)
Erdődi Tamás ezért az ő kápolnáját valóban fejedelmi bőkezűséggel szerelte föl. Ellátta – mint egy királyi oklevél felsorolja – nagyértékű arany és ezüst készlettel, feszületekkel, kelyhekkel, ampulákkal, keresztekkel, gyertyatartókkal, szentségtartókkal, oltártáblákkal, mise- és szerpap-ruhákkal, arany szőnyegekkel és zsámolyterítőkkel, valamint az isteni tiszteletnél használt különféle könyvekkel.*
János király 1530 augustus 24-ikén, kelt oklevele. Magyar Sion. 1867. évf. 682. l.
55. ERDŐDI TAMÁS KELYHE.*
Erdődi Tamás kelyhe Glagóczon őríztetik. Rajza a Lévy czégnél megjelent: «Az ötvöskiállítás remekei» czímű munka IX. füzetéből vétetett.
Értékük felül tájékozást nyújt, a XVI. században, aranyműves által készített becslés, melyben egy, 248 márka súlyú arany feszület 4100 forint, egy kehely 1335 és egy másik 1210 forint, valamint két ampulla 1200 forint értékkel fordúl elő; s mind annyiról megemlíttetik, hogy gyöngyökkel és drága kövekkel vannak ékesítve.*
DANKÓ id. h.
Művészeti kivitelökről fogalmat ád egy fönmaradt kehely, a mely pedig a legkevésbé értékesekhez tartozott, mert anyaga csak aranyozott ezüst. A felső rész (cuppa) levélkoszorúval szegélyzett kosarán, zománczokkal ékesített tizenkét mezőben háromszínű virágok díszlenek. A gömbalakú középtagon (nodus) hat-hat vastag sodronynyal keretelt czikk váltakozik, sodrony-zománczos virágokkal és sodronyos körökkel, mely utóbbiakba hatszirmú virágok vannak rakva, áttetsző kék vagy zöld zománcczal borítva. Hatkaréjú talpának felső mezejét vastag sodrony szintén tizenkét mezőre osztja, melyeken sodronyzománczos virágok díszlenek; egynek kivételével, melyen a prímásnak, bíbornoki kalappal födött, családi czímerét látjuk, áttetsző zöld alapon, áttetsző sötétkék zománczczal.* A czímer kétségtelenné teszi, hogy az ő megrendelésére készült a kehely; a zománcz-technika pedig azt, hogy Magyarország ötvös műve.
Az Erdődi-család tulajdona. Galgóczon őriztetik. A magyar történeti ötvösműkiállítás lajstroma. (1884) 78. – És a kehely rajza: Az Ötvösség remekei Magyarországon. (1888) II. 3.
Ellenben külföldi, kétségkivűl olaszországi mű Erdődi Tamásnak, az esztergomi székesegyházban őrzött miseruhája. Bíborvörös selyem szövetén kettős színű aranyból szőtt növény és lombdíszítés van alkalmazva. Előrészét szent Tamás apostol – a megrendelő védőszentje – foglalja el. Hátulsó részén, széles kereszt karjain: a b. Szűz és az Üdvözlő Angyal mellképei; a kereszt törzsén: finom renaissance-díszítés közt, sz. András, Jakab és Simon apostolok képei láthatók. Ezek valamelyik nevezetesebb olasz művész rajzai után készültek. Az alakok arcza lapos hímzés, a többi szőve van. A hátulsó rész alján a megrendelő czímere látható.*
Rajzát és leírását adja DANKÓ JÓZSEF: «Történelmi, műirodalmi és okmánytári részletek az esztergomi főegyház kincstárából». (Esztergom 1880.) XXXIX. rajz és 99. lap.
A műszövészet egy másik remek emléke is magán viseli e czímert. Ez az Erdődi család galgóczi kincstárában őrzött, aranyból szőtt trónkárpit, mely nagy egyházi ünnepélyek alkalmával, az oltárnál felállított főpapi trón hátterét díszítette. Értékét és jelentőségét emeli azon körülmény, hogy hasonló szolgálatot tett Mátyás király udvaránál. A szövet remek rajzot tűntet föl. Négyszögekből összealkotott padozaton díszedény áll, melynek majdnem minden tagja római edény mintájára van díszítve. Az edény két oldalából bőségszaruk emelkednek ki, melyenek egy-egy heraldikus alakítású sas áll, büszkén visszavetett fejjel. Fölöttük gyümölcsből és tölgyfalombból összealkotott koszorúk díszlik, melyből egy-egy rózsaág és két-két bőségszaru indúl ki. A két középső bőségszarut egy szalag fogja össze; a szaruk közé ékelve, támasztó pálczán áll egy kisebb, antik idomú díszedény. A szőnyeget széles szegély futja körűl, mely három részre oszlik; a külső s belső rész dísze száraz faágat ábrázol, melyet rózsafolyondár fut körűl; a középső rész dús díszitményeiben bőségszaruk, rózsák és gránátalmák képezik az alkatrészeket.
A szövet közepén levő koszorú belsejébe Mátyás király hollós czímere van szőve. Mikor a szőnyeg Erdődi Tamás birtokába kerűlt, föléje az ő czímerével díszített kelmét varratott.*
Egy másik egészen ilyen trónszőnyegből egy casula készült. V. ö. Lubóczi Zs. Mátyás király trónszőnyegei. (Archćologiai Értesítő. 1887. évf. 404–17.)
MÁTYÁS KIRÁLYNAK, BAKÓCZ TAMÁS BIRTOKÁBA JUTOTT TRÓNKÁRPITJA.*
Dörre rajza a gróf Erdődyek galgóczi kincstárában levő eredetiről.
Mátyás király trónkárpitjáról, mely teljes épségében fentartva az Erdődi grófok galgóczi-vári kincstárában őriztetik, Dörre Tivadar készített hű hasonmást.
56. ERDŐDI TAMÁS CASULÁJA.
Valamint a szövő műipar és ötvösség legbecsesebb műveivel emelte az isteni tisztelet fényét: pazar bőkezűséggel gondoskodott a használatban levő szertartás-könyvekről is.
Az 1882-ik évben Budapesten rendezett országos könyvkiállításon «a kiállított szertartásos könyvek között legfényesebb volt» az Erdődi Tamás «Gradualéja»,* (a káptalani zsolozsmáknál használt könyv), melyet kétségkivűl épen az ő kápolnájának czéljaira készíttetett. Ugyanis a rendkivüli nagyságú (77 cm. magas és 55 cm.) hártyakézirat első lapjainak díszítményei között kiváló helyet foglal el az Angyali Üdvözlet, melynek emlékezetére van a kápolna is szentelve. Ezen első lap, melyen az Advent első vasárnapján mondandó szent mise foglaltatik, rendkivűli fénynyel van kiállítva. Az egész, kék alapon, arany betűkkel van írva. A kezdő betű (A) 15 cm. nagyságú; arany alapon, színes foglalatban, a zsoltárok dalnokát Dávid királyt térdelve ábrázolja, a háttérben tájképpel. Az egész lapot díszkeret foglalja be, mely mesteri kéztől eredő dús díszítmények között, az Atyaisten félalakját, kiterjesztett karokkal tűnteti elő. Alul bíborvörös alapon, virágok és lombok között Erdődi Tamás czímere áll, melynek pajzsát két angyal tartja. A kézirat többi részei is díszes kezdőbetűkkel és miniature-képekben gazdagok.*
Kalauz a könyvkiállításhoz (1882.) 51. l.
Az esztergomi főegyház kincstárában DANKÓ i. m. LIII. szám és 109. lap.
Műbecs tekintetében még magasabb színvonalon áll Erdődi Tamás misekönyve; mely 40 1/2 cm. magas és 30 1/2 cm. széles finom hártyára van írva. A kezdőbetűk és lapszélektől eltekintve, számos lapját majdnem egészen elfoglalják a legszebb miniature-képek, melyek sajátszerűen két, egymástól lényegesen eltérő jelleget tűntetnek föl. Egy részök a késő gót ízlés befolyására és burgundi vagy német festőiskolára utal; a leggazdagabb phantásiáról és nagyszabású composítióról tanúskodik, főleg az emberi alakok és csoportozatokban, melyek nem egyszer egészséges humor nyomait viselik magukon.
BAKÓCZ TAMÁS ZÁGRÁBI MISEKÖNYVÉNEK EGYIK LAPJA.
A czímlapon gót építményű trón a szent Háromság és a b. Szűz van ábrázolva, alul szentek csoportozata és szent Czeczilia, az előtérben a misekönyvet megrendelő főpap alakja, maga czímerével: vörös oroszlán fél alakja, arany pólya, fekete csillag fele. A következő lapokon előforduló képek közől kitünnek: a megtért fiú története, Krisztus születése és körülmetélése, a három napkeleti bölcs imádása, Lázár föltámadása, Krisztus bevonulása Jeruzsálembe, lábmosás stb. Művészi humor nyilatkozik a szent György viadalát és szent Egyed vadászatát ábrázoló képeken, valamint azon lapszél-miniaturen, mely a vadak által nyárson sütött vadászt ábrázolja.
57. MINIATURE-RÉSZLET ERDŐDI TAMÁS ZÁGRÁBI MISEKÖNYVÉBŐL.
A festmények másik része az olasz renaissance befolyása alatt álló kiváló művész munkája, melyekben a tájképre és ornamentikára van a fősúly helyezve. Legkiválóbb a Canon-lapon a keresztre feszített Megváltó képe, szép tájképpel a háttérben. Sok kezdőbetűben medaillonszerűen templomok, zárdák és várak igen ügyesen vannak befestve. Sűrűn fordulnak elő gazdag ékítésű lapkeretek, szám szerint tizenhat, melyekben Erdődi Tamás czímere díszlik.
A dísz-misekönyvnek szánt hártyairat eredetileg Kalmancsehi Domonkos megrendelésére készűlt. Ezen főpap – előbb székesfehérvári prépost, majd váradi és végűl erdélyi püspök – korának ízlésben és bőkezűségben legkiválóbb műpártolóihoz tartozott. Számos, fényesen kiállitott, kézirat viseli magán az ő czímerét. Halála (1501) után az általa készíttetett misekönyv Erdődi Tamás birtokába kerűlt, és ő a kitöltetlenűl álló lapkereteket és kezdőbetűket valamely kiváló olasz művészszel kifestette. Két lapon oly jelenetek ábrázolásával találkozunk, melyekről fel lehet tennünk, hogy nem a művész képzeletének önkényes alkotásai, hanem a megrendelő főpap élete legjelentékenyebb eseményeinek emlékei. Az egyik képen miséző főpapot látunk, mögötte egy férfi és egy nő áll, kezükben gyertyát tartva; a másik egy csecsemő keresztelését tünteti elő. Valószínű, hogy amaz II. Ulászló és Anna királyné házassági frigyének megáldását Székesfehérvárt, ez pedig Lajos trónörökösének a budai fehér egyházban történt keresztelését ábrázolja.*
A zágrábi székesegyház birtokában levő ezen misekönyv későbbi korú vertmívű ezüst táblába van kötve. Emich Gusztáv leírása, Könyvszemle 1876. évf. 269. l. Legujabban Csontosi János akad. tag tanulmányozta, és közelebb részletes ismertetését fogja közzé tenni.
Habár ezen időben a sajtó egymásután bocsátotta közre az esztergomi egyházmegye használatára rendelt misekönyveket – Erdődi Tamás érseki kormánya alatt tizenhárom kiadás jelent meg Bécs, Nürnberg és Velencze nyomdáiban* – a főpapok előszeretettel vették igénybe ezentúl is a könyvmásolók és festők kezét; valamint általán más irodalmi termékeknél is a könyvek még soká nem szoríthatták háttérbe a kéziratokat.
KNAUZ NÁNDOR: A magyar egyház régi mise és zsolozsmakönyvei. (Esztergom 1870.) 17–49.
Erdődi Tamás nagy gondot fordított könyvtárának értékes kéziratokkal gazdagítására. Ezek közől fönnmaradt egyik, mely Ciceronak «A szónokról» (De oratore) czímű művét tartalmazza. Az egyszerűbb Corvin-codexek ízlésében kiállított hártyakézírat. Az arabeszkes díszkerettel befoglalt czímlap alján Erdődi Tamás czímere látható, egy kivakart korábbi czímernek helyén; mi arra utal, hogy a kézirat más (talán Mátyás király) számára készült.*
A Nemzeti Múzeum könyvtáráé.
A «SYMBOLA PYTHOGORĆ AJÁNLÓ LEVELÉNEK ELSŐ LAPJA.
Ráth György tulajdonában levő példányról.
AZ 1511-IK ÉVI ESZTERGOMI MISSALE CZIMLAPJA.
A Nemzeti Múzeum birtokában levő példányról.
AZ 1511-IK ÉVI ESZTERGOMI MISSALE UTOLSÓ LAPJA.
Még nagyobb jelentőségű egy másik kézirat, mely neki ajánltatott föl, bár Mátyás király és Beatrix részére készült.
Ranzan Péter, siciliai püspök, mint a nápolyi király követe, két esztendeig tartózkodott Mátyás udvaránál. Hazájába visszatérve, megírta Magyarországnak rövidre foglalt történetét, melyet Mátyás királynak és nejének kívánt ajánlani. Díszesen kiállíttatta a kéziratot, melynek az ajánló levél kezdetét tartalmazó lapjára helyezett miniature festmény azon jelenetet ábrázolja, a mint a trónon űlő Mátyásnak és Beatrixnak könyvét az ajánló főpap átnyújtja. A lombdíszítményekből álló lapkeret aljára két czímert festetett: Mátyásét és Beatrixét.
De mielőtt a könyvet bemutathatta volna, Mátyás király meghalt. A püspök megtartotta azt, és az ő elhunyta (1492) után, könyvtárában találta rokona, Palermoi János dominikánus szerzetes. Ez értékesíteni és rendeltetése helyére juttatni óhajtván a becses kéziratot, arra határozta el magát, hogy Erdődi Tamásnak ajánlja föl. Ezért a czímlapra Mátyás és Beatrix czímerei helyébe II. Ulászlóét és Erdődi Tamásét festette, valamint Ranzanus ajánlólevele elé a prímáshoz intézett saját ajánló levelét helyezte, a melyen, mintegy párkép gyanánt, azon jelenet van ábrázolva, a mint a trónon űlő magyar prímásnak János atya a kéziratot átnyújtja.*
A Nemzeti Múzeum könyvtáráé.
Beroald Fülöp, a bolognai hírneves humanista, egyik (1503-ban) nyomtatott munkáját, mely Pythagoras bölcseletét tárgyalja, Erdődi Tamásnak ajánlotta. Miután az ország kormányzásában kifejtett tevékenységét magasztalja, ekkép folytatja: «Nagy férfiaknak, a közügyek intézőinek nem illő az egész éjszakát álomnak szentelni. Te is fukarkodol az álomnak szánt idővel; rövid órákat engedsz a pihenésnek; éjnek idején virrasztva lerovod a vallásos ember tartozását Isten iránt, egyszersmind az olvasmányok legédesebb táplálékával erősíted s üdíted lelkedet….. Benned a tudósok pártfogójukat, a tanulók segélyzőjüket tisztelik; a tudományosság számos jelöltjét, kik Olaszországba vándorolnak elméjök kiművelésére, utiköltséggel ellátod, és szükségleteikről bőkezűen gondoskodol.»*
A dedicatió szövegét közli gróf KEMÉNY József Történelmi és Irodalmi Kalászok. 57.
