II.
II.
VÁRATLAN katasztrófák következményei legtöbbször csak hosszabb idő eltelte után mutatkoznak a maguk valóságában. Az a hatalmas, erős akarat, melynek forrása csak az imént apadt ki, még a halál után is képes volt befolyását föntartani a király környezetére. Az elhúnyt szelleme lebegett ama jelenet fölött, mely a halál órájában Mátyás halottas ágyánál Beatrix királyné és János herczeg között lefolyt. Az atyátlan, árva ifjú az egész királyi udvar jelenlétében sírva borúlt Beatrix lábaihoz s térdeit átkarolva esdeklett, hogy ne hagyja el árvaságában s atyja halhatatlan emlékeért fogadja őt anyai szeretetébe. A királynét meghatotta az árva esdeklő szava, melyet az országnagyok is támogattak könyörgésükkel. Magához emelte az ifjút, megcsókolta, s könyek között nyugtatta meg, hogy fiának tekinti, mostoha helyett kegyes anyja lesz és érdekeit minden tehetségével meg fogja védeni. Majd az egybegyűlt főrendekhez fordúlt, s magát a herczeggel együtt jóindulatukba ajánlotta.*
BONFINI, i. m. 510. l.
Mátyás legbizalmasabb emberei, az ország leghatalmasabb főurai, a kanczellár és nehány országnagy kivételével Bécsben tartózkodtak a király elhúnytakor. Itt voltak a püspökök közűl Nagylucsei Orbán, a kincstartó, és Bakócz Tamás, a befolyásos királyi titkár, kik a Corvin érdekében távollevő kanczellárt helyettesítették s Geréb László erdélyi püspök; a világi főrendek közűl Szapolyai István, ki rangját, gazdagságát, mindenét Mátyásnak köszönhette, Báthory István országbíró és erdélyi vajda, a kenyérmezei diadal hőse, s Geréb Péter és Máté, kiket anyuk, Szilágyi Zsófia által a tudós erdélyi püspökkel együtt közeli rokonság csatolt a Hunyadi-házhoz. Mindezeket a főurakat, a kiket különben is eskü kötött Corvin Jánoshoz, az ifjú már atyja haldoklása alatt sietett fölkeresni s jóindulatukat, támogatásukat maga részére kikérni. A megrendítő esemény hatása alatt mindannyian könyes szemekkel újíták meg János herczeg előtt a haldokló királynak tett esküjöket, megígérték, hogy atyja temetése után őt azonnal királyukká választják, s ismételten biztosították a felől, hogy miként atyját szolgálták, akkép hozzá is mindenkor hívek fognak maradni.*
Maffeo alább idézendő jelentéséből.
A király halála után a kormány vezetését a felsorolt főurakból alakúlt országos tanács vette át, melynek élére az országnagyok Beatrixot és János herczeget állíták. Az özvegy királyné és a királyfi már a halottas ágynál fogadták a jelenlevő egyházi és világi urak hűségesküjét, mely őket mint a kormány vezetőit megillette. Az országtanács még az nap tartott első ülésében összetörette a királyi pecséteket, és megállapodott abban, hogy a Beatrix és Corvin János nevében kiadandó okleveleket a királyné és a herczeg pecsétein kívűl a tanácsban jelenlevő főurak pecséteivel is meg fogják erősíteni.
A királyi kincstárt és a királyi paloták összes bútorzatát és berendezését János herczeg tulajdonáúl nyilváníták, a ki a Mátyás király kezén levő összes jószágokat is örökölte, tekintet nélkűl a birtoklás jogczímére. Ezek jövedelmének kezelését az ország kincstartója, Orbán püspök, tartotta meg, az ő tiszte lőn a herczeg udvartartását a szükséges költségekkel ellátni s a királyi udvartartás tisztjei megmaradtak Corvin szolgálatában.*
Ezt Orbán püspök számadásaiból tudjuk, melyekről alább még lesz szó. Az ingóságok közt voltak kifizetetlen firenzei drága kelmék és szőnyegek 26,093 forint értékben, s midőn a firenzei kereskedők pénzüket követelték, a királyné és a főurak már Bécsben Jánoshoz utasították őket. Müncheni kir. levéltár, Ung. Doc. 96. sz. BONFINI, i. h. a kincstár és az ingóságok értékét 400,000 aranyra teszi.
Ugyanez ülésben ment határozatba, hogy a királyválasztást közvetlenűl a temetés után fogják megejteni. Addig is Bécs és az osztrák hódítások kormánya Szapolyai István kezén maradt, Morvaország és Szilézia kormányzását pedig a kanczellárnak, János váradi püspöknek, szánták, kit sürgősen visszahívattak sziléziai útjából. Másnap gyors futárok vitték szét az ország minden részébe a Beatrix és János herczeg neve alatt kelt hivatalos értesítéseket Mátyás király haláláról és a széküresedés idejére tett intézkedésekről.*
A Nagy-Szombat város tanácsához intézett tudósitás, mely ápril 7-éről van keltezve, egyéb intézkedéseken kívül sürgős felhívást tartalmaz, hogy a város két tanácsbelit küldjön Bécsbe a királyi udvarhoz. Hazai Okmánytár, II. k. 371. l.
44. CORVIN JÁNOS NAGY PECSÉTJE.
Az első napokban még semmi sem mutatta a János herczeg sorsában beállott végzetes fordulatot. A megrendűlt kedélyeken a gyász és meghatottság érzete uralkodott, mely a nagy halott iránt érzett kegyeletet fiára is kiterjeszté. Corvin trónörökösként szerepelt atyja életében; a ravatalnál senki sem akarta őt szerepétől megfosztani. A királyfi maga, bátorítást merítve az országnagyok ígéreteiből, nyugodtan tekintett jövendője elé. Származása és gazdagsága erejének tudatában kétségtelennek tartotta megválasztatását, melynek legerősebb biztosítékát Szapolyai és Báthory támogatásában látta. De a beavatottak, az élesebb szemlélők nem ringatták magukat csalódásban a helyzet veszélyei felett. Jól tudta mindenki, hogy a királyné esküdt ellensége Corvin ügyének, s a fondorlelkű olasz asszony, a ki férje halálos ágya mellett már új nászra gondol, végzetes akadályként állott a királyfi útjában. Beatrixnak már Mátyás életében megvolt a maga erős pártja, melynek élén Orbán egri püspök, Bakócz Tamás és maguk a király rokonai, a Gerébek állottak; a király halála után e párt csakis gyarapodhatott s elég erősnek ígérkezett, hogy felvegye a küzdelmet János herczeg párthíveivel.
A diplomatia titkos munkája is megindúlt; a milanoi követ volt az első, ki annak szálait kezeibe igyekezett keríteni. S már első lépése feltárta előtte a helyzet egész bizonytalanságát. A katasztrófa után első dolga volt az egri és győri püspököket fölkeresni s Corvin ügyét támogatásukba ajánlani. Emlékezetükbe hozta a királynak tett esküjöket, melyek iránt, úgymond, a milanoi udvar még Mátyás szavánál is nagyobb bizalommal viseltetik. A két hatalmas főpap, igazi diplomata ügyességgel, biztatólag válaszolt, de biztatásukból már kihangzott a figyelmeztetés arra a veszélyre, mely a királyné részéről fenyegeti János trónöröklését. Bakócz maga, e cselszövények fő részese, előre sietett magát minden felelősség alól kivonni, midőn a Gerébeket nevezte meg a követ előtt a királyné pártjának fő támaszaiként. A három testvér, kiket Maffeo nem késett nyilatkozatra szorítani, tényleg hidegen fogadta a követ puhatolózásait; csak hosszabb rábeszélés után léptek ki némileg tartózkodó állásukból. S bár a tőlük nyert válaszból nem hiányzott a melegség és rokonszenv unokaöcscsük iránt, a követ aggodalmakkal eltelve hagyta el szállásukat. Az egri és győri püspököktől s az országbirótól nyert biztatások daczára kétségek s aggodalmak közt írta meg első jelentését Milanoba.*
Ápril 6-áról két levele van keltezve, melyek az általa kifejtett actióról kimeritő tudósítást tartalmaznak. Dipl. Emlékek, IV. k. 161–163. ll.
János herczeggel a követ ápril 8-án találkozott először. A találkozás valóságos diplomatiai kihallgatás jellegével bírt. Maffeo beszédet intézett a herczeghez, üdvözölte őt, mint atyja koronájának örökösét, buzdította az elhúnyt nyomdokai követésére és a küszöbön álló királyválasztásra felajánlotta neki a milanoi ház támogatását. Corvin az ifjúkor optimismusát jellemző szavakkal válaszolt az üdvözletre. Atyja erényeinek hű követőjeűl vallva magát, a győzelem biztos reményével beszélt közeli megválasztatásáról. Mindazonáltal nagy súlyt fektetett a milanoi udvar támogatására s kérte Maffeot, ne távozzék oldala mellől, míg a választás meg nem történt. A siker felől nem kétkedett, de nyugtalanná tette a gondolat, hogy külső ellenségek, a törökök és Miksa, az interregnum alatt megtámadhatják az országot. Mint igazi Hunyadi-ivadéknak, első gondolata is az ország védelme volt, s első kérése a milanói követhez az, hogy a hadviselés költségeire pénzsegélyt eszközöljön ki küldőitől. S miként Mátyás király diadalmas hadjárat által akarta magát méltóvá tenni a szent koronára, úgy ő is abban a meggyőződésben volt, hogy csak az országot fenyegető veszély elhárítása után veheti nyugodtan birtokba atyai örökségét.
A milanoi követ azonban nem osztotta Corvin vérmes reményeit. Sokat jelentő komolysággal figyelmeztette a herczeget ellenségeire, kiknek száma sokkal nagyobb volt, mint a hogy Corvin képzelte. A pénzsegélyre vonatkozólag igen óvatos nyilatkozatot tett, mely annak megadását elburkoltan a királyválasztás eredményétől tette függővé. S a milanoi herczegekhez írt jelentésében sajnálkozva emlékezik meg Mátyás késedelmező politikájáról, mely a herczeg ügyét a legnagyobb mértékben kétségessé tette.*
Maffeo két jelentése ápril 8-áról. Dipl. Emlékek, IV, k. 164. és 167. 1.
Az események rohamos fejlődéséről tanúskodik a tény, hogy e jelentésében már a jelöltek is megvannak említve, a kik Corvin mellett szóba kerűlhetnek. Mátyást még ki se terítették a ravatalra, a királyné termeiben már is sorra vették a trónjelölteket, kik Beatrix nagyravágyó terveibe beillettek. III. Frigyes császárról s fiáról Miksáról az első napokban köztudomásúvá lőn, hogy az 1462-iki szerződés alapján a magyar korona egyedüli törvényes örököseinek tekintik magukat. S ép oly sűrün emlegették Ulászló cseh királyt, a Jagellók ivadékát, ki anyai ágon két magyar királyt, Zsigmondot és Albertet, számlált ősei között. A hír azt beszélte róla, hogy daliás megjelenésével, megnyerő modorával még Mátyás életében képes volt lebilincselni Beatrix királyné szívét. Fölmerült még Kázmér lengyel király ifjabb fiainak, János Albert és Sándor herczegeknek, jelöltsége, kik mellett vitézségük, hadvezéri babéraik szolgáltak ajánló levélűl.
45. III. FRIGYES CSÁSZÁR ARCZKÉPE.
46. MIKSA RÓMAI KIRÁLY ARCZKÉPE.
S e jelöltek körűl már az első napokban jelentékeny pártok csoportosúltak, vitássá téve Corvin kizárólagosnak vélt trónigényeit. Az előjelek erős küzdelmet helyeztek kilátásba, s a Morvaországból visszatérő kanczellár, a milano követtel ápril 11-én történt találkozáskor, nem habozott kijelenteni, hogy Corvin párthívei a legnagyobb aggodalommal tekinthetnek a küzdelem kimenetele elé.*
Maffeo jelentése ápril 11-éről. Dipl. Emlékek, IV. k, 170. l.
Egy hét telt el e közben Mátyás halála óta. Ápril 13-án, mialatt a Szent-István-templomban Corvin jelenlétében gyászmisét tartottak, a király holttestét hajóra tették és megindúltak vele Budára. A gyászmenet, melyet a királyné, Corvin és az országnagyok külön hajón követtek, Pozsonyban és Komáromban tartott pihenőt. Ez utóbbi helyen adta ki, ápril 17-én, Beatrix királyné meghívó levelét a Rákos mezején tartandó királyválasztó országgyűlésre, melynek megnyitását május 17-ére tűzte ki.* Ápril 20-án érkezett az udvar Budára, honnan a holttestet Székesfejérvárra vitték. Ráskai Balázs, Budavár kapitánya, megnyitotta a kapukat Mátyás özvegye és fia előtt, s a királynak tett esküjéhez híven Corvin rendelkezésére bocsátotta Budát a gondjaira bízott többi várral együtt. János herczegnek első teendője volt atyja hű katonáját megerősíteni kapitányi tisztében. Aztán leveleket íratott a többi várak kapitányaihoz s mindazokhoz, kik hűségesküvel voltak neki lekötve, tanácskozásra híva fel őket magához.*
KOVACHICH, Vestigia comitiorum, 406. 1.
Corvinnak Batthyány Boldizsár kőszegi kapitányhoz írt ily tartalmú levele, 1490 ápril 21-éről keltezve, a hg. Batthyányak körmendi levéltárában.
47. CORVIN JÁNOS ALÁIRÁSA
Mátyás királyt hagyományos fénynyel és pompával temették el királyi elődei közé. A halotti menetben Corvin János a pápai követ jobbján követte atyja koporsóját s a sír helyét ősi szokás szerint királyi bőkezűséggel váltotta meg a templomtól.
