II.
II.
Mátyás születése. Neveltetése.
Szilágyi Erzsébetnek 1433-ban fiúgyermeke született, ki a keresztségben vitéz nagyatyja nevét nyerte; Szent-László, a hős magyar irály, lett védszentje.* Hét esztendő múltával adott életet második gyermekének. Ez is fiú volt. Az 1440. év február 23-ikán született,* Kolozsvártt az Ó-vár egyik szerény házában, mely ötödfél század viszontagságait túlélve, és folytonosan a nemzeti kegyelet ünnepelt tárgyát képezve, mai napig áll.* A keresztelési szertartás illő fénynyel ment véghez. Az apa, hű fegyvertársainak kíséretében jelent meg. Egyikök, évtizedekel később, dicsekedve emlegeti, hogy ott állott ő is a keresztelő-kútnál, melynek szentelt vize kereszténynyé avatta a kereszténység leendő bajnokát.*
Születése esztendéjének megállapításában irányt ád azon biztos adat, mely szerint 1457 martius havában bekövetkezett halálakor 24 esztendős volt.
Mátyás születése időpontjának meghatározását külön terjedelmesebb jegyzetben kell tárgyalnom, mely a fejezet végén áll.
Lásd II. Rákóczy Györgynek 1648 december 18-ikán kelt okíratát, melyben kegyeletes módon írja át Mátyás királynak szülőháza javára 1467 augustus 28-ikán kelt kiváltságlevelét. Történelmi Tár. 1880. évfolyam. 170. 1. A házat 1888-ban emléktáblával jelölték meg.
ANDREAS PANNONIUS karthauzi szerzetesnek Mátyás királyhoz intézett munkájában. Irodalomtörténeti Emlékek. I. 130. 1.
Védszentjéűl Mátyás apostolt választották szülei; kétségkívül azon oknál fogva, mert az ünnepét megelőző napon jött világra.
Atyja ez időben már magasra emelkedett a hír és a hatalom lépcsőin. Több diadal dicsősége fűződik nevéhez. Albert király által szörényi bánná neveztetvén, zászlós úrrá lett.
De életének legfényesebb korszaka Mátyás születésével egy időben kezdődik.
4. MÁTYÁS SZÜLŐHÁZA KOLOSVÁRTT.
I. Ulászló király az ország második méltóságát, Erdély kormányát, ruházza rá, és az ország kulcsának, Nándorfehérvárnak őrizetét bízza gondjaira. Ily módon hazájának a törökök ellen megvédelmezése, az egész vonalon, az ő feladatává lesz. És a hozzá csatolt bizodalmat, a következő években (1441–3) kivívott győzelmek hosszú sorozatával igazolja.
A hadi tettei által előidézett öröm és lelkesedés nyilvánulásaitól nyerte a gyermek Mátyás ébredező szelleme a legelső mély benyomásokat.
Gyakorta történhetett meg, hogy tajtékzó ménen száguldó hírnökök érkezése zavarta meg ártatlan játékaiban, riasztotta föl csendes álmaiból; tanúja lehetett meglepő jeleneteknek: mikor anyja a megindulás könnyeivel szemeiben, feszűlt feigyelemmel hallgatta végig a férje által kiállott veszélyek és kiküzdött győzedelmek elbeszélését, ezután lázasan dobogó szívéhez ölelve gyermekeit, velök Isten házának oltárához sietett, hogy hálát adjon a Mindenható kegyeiért. És ismételten volt szemlélője annak, a mint a türelmetlenűl várt atya családjának látogatására megjelent, kelet tarka szöveteibe öltözött foglyoktól kísérve, ragyogó fegyverek és ékszerek dús zsákmányával megrakodva.
De korán kellett megismerkednie a szerencsétlenség napjainak gyászával is.
Alig volt négy esztendős, mikor egy őszi napon megrendítő hír érkezett: a várnai csatavesztésről, Ulászló király elestéről, Hunyadi János eltünéséről. A férjeért aggódó hitves fájdalmát az országos csapás súlya még fokozta. Hetek múltak el iszonyú bizonytalanság kínjai között.
Végre megjött a vígasztalást nyújtó tudósítás, hogy az, kihez a nemzet utolsó reménységének szálait kötötte, életben van, és a havasalföldi vajda által fogságban tartatik. Csakhamar kiszabadíttatván, megjelent ő maga, meg nem tört lelkében a haza megmentésének hő vágyával. Alig szentel néhány napot családjának, hadi készületekre fordította egész figyelmét. És a következő év (1445) tavaszán, a Száva partján megvervén egy török haderőt, újból fölébreszté a bizalom részét a csüggedő nemzetben.
Az ország rendei méltó módon bizonyították be háladatosságukat. Az 1446–ik év tavaszán kormányzónak választották meg Hunyadi Jánost, ki ettől fogva hatodfél esztendőn át gyakorolta Magyarországon a főhatalmat.
5. TÖREDÉK HUNYADI JÁNOS 1446-IKI KORMÁNYZÓI OKLEVELÉBŐL.*
1. Nos Johannes de Hwnyad nomine et in persona serenissimi principis domini Ladislai electi infantis regis Hungarie eiusdem regni gubernator etc.
2. Memorie commendamus tenore presentium significantes, quibus incumbit universis: Quod nos in litteris serennissimi principis domini Wladislai Hungarie Polonie regis etc.
3. domini nostri gratiosissimi pendentis sigilli ipsisus domini Wladislai regis etc. et magnifici domini Laurentii de Hedrehwara Hungarie prefati palatini etc. roboratis, nobis per stb,
A középkori arisztokratia súlyának egyik jelentékeny tényezőjét bírta abban, hogy nem képezvén mereven elzárkózó kasztot, az uralkodók bölcsesége vagy szeszélye gyakorta nyitotta meg sorompóit az alsóbb osztályok kiemelkedő alakjaí előtt, melyek – mint a föld mélyéből fakadó források a tó vizét – folytonosan fölfrissítették életerejét.
Magyarország történetében is sűrűn fordúlnak elő esetek, hogy alacsony sors szülöttei, ha karjok erejét vagy eszök fölényét a szerencse kedvezése érvényre juttatja, hirtelen magas állásokra emelkednek. A királyi pártfogás áthidalja a távolságot az új jövevények és a régi családok sarjai között; az udvari és tábori élet érintkezései elősegítik a kölcsönös közeledést; míg rövid idő múlva házassági frigyek szálaiból szoros kötelékek fonódnak.
Hunyadi Jánost, az oláh kenéz unokáját az ősi magyar nemzetségek nemcsak körükbe fogadták, hanem vezéröknek is elismerték.
De nemességének és magyarságnak új eredetét régen elfeledteté dicső tetteivel és egész egyéniségével. Magyar főúr volt tetőtől talpig, vérének minden lüktetésében, szívének minden érzésében, elméjének minden gondolatában; csak úgy, mintha Árpád vezértársainak egyikében bírta volna ősét. Az illusiót teljessé tette azon véletlen körülmény, hogy a latin nyelvben járatlan volt, a mi egyebek között azt is maga után vonta, hogy a magyar nyelvet kellett használnia a kormányzói eskü letételénél,* a melyhez hasonló ünnepélyes alkalommal talán századok óta nem hangzott a nemzeti nyelv. És ő megelégedvén a magyar nemesség rangjával, elhárította magától azon kitűntetést, melyen a pápa részesíté, a herczegi czímet adományozván neki. Ezt maga sohasem használta, gyermekeire sem ruházta át.*
Az eskü szövege ki van adva a Régi Magyar Nyelvemléktár II. kötetében
TELEKI: II. 64., 65. II. Fiai gyermekkorukban az «Egregius» czímet viselik, melyet csak 1453-ban cserélnek föl a «Magnificus» czímmel.
6. HUNYADI JÁNOS PECSÉTJE 1450-BŐL.
Különben állása külső igényeinek kielégítésére nem nélkülözte az anyagi eszközöket. Zsigmond, Albert és Ulászló királyok kegyéből nagy kiterjedésű uradalmakat kapott, melyeket saját szerzeményei gyarapítottak. Az ősi örökség is egészen rászállott, mert testvérei és atyai nagybátyjának fiai korán elhaltak.
Családjának fő székhelyéűl Hunyadvárát választotta, és ott pompás kastélyt építtetett.
Már ifjú korában, mikor Zsigmond királyt kísérve a művelt Európát bejárta, minden nemesért és szépért hevülő lelke fölismerte azon jelentékeny befolyást, melyet a monumentális építkezések úgy a családok hatalmának, mint a nemzetek erejének megszilárdítására gyakorolnak.
1416-ban Avignonból Párisba utazván, megragadták figyelmét a francziaországi várkastélyok, magas támoszlopokon merészen emelkedő erkélysorozataikkal; a szilárd állandóság és a finom ízlés frigyének szülöttei.
7. A HUNYADVÁRI PALOTA RÉSZLETE.
Több évtized múltával franczia építész terve szerint indítja meg Hunyadvárában építkezéseit. Ezeknek maradványai, legavatottabb ismertetőjök és restauratoruk tollára a csodálat kifejezéseit idézik. «Ha a történet – így szól Schulcz Ferenc építész – nem jegyezte volna föl, hogy Hunyadi János kora eszméit jóval meghaladott férfiú volt, eléggé bizonyítaná ezt maga ezen kővé vált eszméje, mely nagyszerűségében és pompájában majdnem páratlanul áll!»*
Egyszersmint állítja, hogy a mostani várépület legrégibb részét Hunyadi János koránál előbbre vinni nem lehet. Közleménye a Századok 1869-ik évi folyamában. 429. 1.
Ezen várpalotában, épen a legjelentékenyebb építkezések idején, mikor azok körűl franczia, olasz és német építészek, szobrászok, festők sürgölődtek, – tölték Hunyadi László és Mátyás gyermekkoruk éveit.*
Hogy Mátyás Erdélyben töltötte gyermekkorát, tudjuk Szilágyi Mihálynak 1458 január 24-ikén Erdély rendeihez intézett leveléből, melyben őket Mátyás megválasztatásáról értesítvén, így szól hozzájok: «Vos…Matthiam in media vestri nasci, inter vestros lares educari, primamque juventutem agere vidistis.» TELEKI: X. 572. 1.
8. VITÉZ JÁNOS ALÁIRÁSA.
A leggondosabb nevelésben részesűltek. Erre irányadó befolyást gyakorolt Zrednai Vitéz János, kit az atyához ifjúkori barátság kötelékei fűztek,* azóta, hogy Zsigmond, Albert és Ulászló udvaránál a királyi cancellaria jegyzője, majd titkára gyanánt működött.
BONFIN Mátyásról szólva, Vitézt «paternorum amicorum principem» nevezi. Dex. III. L. IX L. e sorok irójának Vitéz János Élete cz. munkáját. (1878.
A várnai csata után Hunyadi János az ország alsó részeinek főkapitányává rendeltetvén, sietett hatalmát arra használni, hogy barátját, ki ekkor váradi prépost volt, a megüresedett váradi püspöki székre emelje. Majd, mikor az ország kormányzója lett, a cancellári tisztre hívta meg őt, hogy tanácsával és tollával folytonosan élhessen; súlyt helyezvén arra, hogy a külső hatalmasságokhoz intézett hivatalos íratok a classicai irály tisztasága tekintetében kifogástalanok legyenek, s így az ország műveltségi állapotait előnyös világításban mutassák be.
Természetszerűen gyermekei nevelésének fontos kérdéseiben szintén igénybe vette a tudós főpap utasításait. Ez a bizalmas barát önzetlen buzgóságával, melyet az államférfiúnak a jövendő tényezők jelentőségét felismerő éles látása élesztett, oda irányozá igyekezeteit, hogy a kormányzó fiai méltó ódon készíttessenek elő a rájok várakozó hivatásra. Felhasznált minden alkalmat, mikor a Hunyadi-család körében tartózkodott, hogy a gyermekekben a tudomány iránti szeretetet, a nemes ambitiót és a jó ízlést fejleszsze. Nevelőik és tanítóik megválasztására, tanulmányaik rendjének és folyamának intézésére gondja volt.*
Így értem azt, a mit BONFIN (L. III. D. VIII. 358 1.) mond, hogy Vitéz Hunyadi János fiai mellett «moderator et magister» volt. Ugyanis Vitéz még Zsigmond életében, mielőbb Hunyadi László harmadik évét elérte, a királyi cancellariában volt alkalmazva és az udvart csak 1444-ben hagyta el. Nem foglalhatott el tehát állandó nevelői állást Hunyadi házánál.
Vitézt és Hunyadit közös barátság csatolta I. Ulászló lengyel környezetének egyik kiváltó tagjához: Sanocki Gergely vieliczkai plébánoshoz, kit a király gyóntatóul hívott meg maga mellé, és politikai ügyekben is bizalmas tanácsosúl használt. Ezen kitüntetésre érdemessé tette őt sokoldalú tudományos képzettsége mellett jellemének függetlensége, melyet az 1444–ik évi hadjáratot megelőző tárgyalások alkalmával is igazolt. Mikor a szegedi táborban a török követek béke ajánlatokkal jelentek meg, elfogadásukat határozottan ellenezte; de miután elfogadtattak, a békekötés felbontása ellen erőteljesen felszólalt. Majd, miután szavára most sem hallgattak, híven kísérte uralkodóját végső hadjáratában.
A várnai csatából szerencsésen megmenekűlt, és Magyarországba tért vissza. Ekkor Hunyadi János azt az ajánlatot tette neki, hogy fiai mellett a nevelői tisztet fogadja el. Nagyravagyásának hízeleghetett a gondolat, hogy elhúnyt királyának lelki vezetője fogja gyermekei nevelését vezetni; de ettől eltekintve, Sanockit humanista műveltsége, két országban szerzett tapasztalatai és jellemének fényoldalai kiválóan alkalmassá tették a nevelői hivatás betöltésére, a mire készséggel vállalkozott.*
Sanocki életírója, az olasz BUONACCORSI Fülöp (Callimachus), ki később Sanockinak, mint lembergi érseknek házánál tartózkodott, írja, hogy Hunyadi János «statuit curae ac disciplinae Gregorii filios suos Ladislaum et Matthiam committere, inter primas ipsorum felicitates ducens, quod ab illo viro erudiri contingeret, qui Regis vitam et mores temperare consvevisset. Ille negotium propter amplitudinem Principis libenter suscepit». (Az életrajzot kiadta Wissniewski. Pomniki Historii Literaturi Polsky czímű gyűjteményes munkában. IV. 34-83. 11. Krakkó. 1837.)
A nagy korkülönbség miatt, mely növendékeit elválasztotta, kettős feladatot kellett megoldania. Míg a tizenkét éves Lászlónál a tanítás már előhaladott stadiumban állott, öt éves öccsét az ismeretek elemeibe kellett avatnia; de az utóbbira épen ezért mélyrehatóbb befolyást gyakorolhatott. Az eredmény megfelelt a várakozásnak, melyet a jeles mester keltett.*
«Mira quidem dexteritate ac diligentia pueros ita erudiebat, ut tam de moribus quam de doctrina eorum jam tum optime operari posset.» (Az idézett életíratban.)
Ő vezette a gyermek Mátyást a classicai műveltség előcsarnokaiba; nemcsak a latin nyelvet sajátíttatta el vele, hanem elbeszéléseivel fölébresztette az el nem múl érdeklődést Róma hőseinek halhatatlan emlékezetű tettei s íróinak örökbecsű könyvei iránt.
Maga Hunyadi János is, mikor kormányzói és hadvezéri elfoglaltságában némi szünet állott be, részt vett fiainak tanúlmányaiban. Hő vágya volt elsajátítani azt a műveltséget, melyet kora a fejedelmektől és hadvezérektől is megkövetelt; amint hogy Olaszországban nemcsak a mediciek és Esték voltak az irodalom avatott ismerői és a művészet pártolói, hanem még a vakmerő condottierik, a Malatesták és Montefeltré kis könyvtárak alapításában, fényes paloták építésében találtak gyönyörűséget, udvari költők és történetírók által szerették megörökíttetni tetteiket.
Hunyadi János foglalkozni kezd a régi classicusokkal és kora irodalmának termékeivel. És habár tanúlmányainak eredménye alig lehetett jelentékeny, az élelmes humanisták csakhamar fölkeresik dicsőítő leveleikkel. Így Poggio Braccioli, a szent-szék nagyhírű titkára (1448), magasztalván hőstetteit, ezek leírására ajánlkozik; majd örömét fejezi ki a fölött, hogy munkáit a kormányzó olvassa, felszólítására megküldi néki újabb dolgozatait, és buzdítja, hogy folytassa tanúlmányait, melyek – úgymond – a hatalom birtokánál állandóbb dicsőséget biztosíthatnak!*
Poggiónak Hunyadi Jánoshoz írott két levelét kiadta Mai bíbornok. Spicilegium Romanum. X. 248-50. 11.
A humanismus szellemének uralomra jutását a Hunyadi-házban, bizonyára élénk örömmel üdvözölte Vitéz János. De egyúttal nem zárkózhatott el azon gondolat előtt, hogy Magyarország kormányzója gyermekeinek nevelésében nem szabad háttérbe szorúlni a nemzeti szempontnak. Ezért, néhány esztendő letelte után, azt javasolta Hunyadi Jánosnak, hogy magyar nevelőt alkalmazzon Mátyás mellé; míg Sanockit ő maga a váradi káptalanban kanonokká nevezte ki, és udvarába hívta meg, hol a tudósok körében fő dísze lett.*
Sanocki életírója úgy adja elő a dolgot, hogy Vitéz rég óhajtotta Sanockit Váradnak megnyerni. «Sed non prius id assequi potuit, quam Gubernatori persvasisset, commodius filios erudiri posse per hominem propriae lingvae quam a peregrino…» De ezen indoklás valószinűtlen. Sanocki nem soká maradt Váradon. 1451-ben lembergi érsekké lett. 1479-ben bekövetkezett haláláig viselte e máltóságot.
Sanocki utódjának, a magyar nevelőnek, nevét nem jegyezték föl a történetírók; nem tartották fönn az ekkorig napvilágra jutott egyéb emlékek. Így tehát nem iktathatjuk a haza körűl érdemesűlt jelesek sorozatába, hol helyet igényelhetnek mindazok, kik a nagy irály szellemének fejlesztése és irányozás tekintetében szolgálatokat tettek.
Egyébiránt mestereinek a sikert megkönnyítette a jeles tulajdonságok összhangja, mely a gyermekben, korát megelőző módon nyilvánult.
Könnyű felfogás és hű emlékezet az ismeretek minden ágának felkarolására képesítették. Kitartó szorgalom fokozta tehetségeinek értékét.
A nyelvek elsajátításában és gyakorlati használatában nagy könnyűséggel rendelkezett. Folyékonyan, választékos kifejezésekkel beszélt magyarúl, németűl, több szláv dialektusban, és latinúl. Ezen utóbbi nyelven már korán felajánlhatta az ő tolmácsi szolgálatait atyjának, mikor külföldieket kellett fogadnia.
Élénk phantasiájáról tanúskodott azon hatás, melyet a hősöket dicsőítő irodalmi művek gyakoroltak rá. Oly hatalmasan ragadták meg, hogy órákon át, ételről-italról megfeledkezve, el tudott merűlni olvasásuk és hallgatásukba. Ilyenkor arczának váltakozó kifejezésével és taglejtéseivel elárulta, hogy a hősök szerepébe beleéli magát. De ez nem volt ártalmára ítélőtehetségének, mely annyira erős és biztos lett, hogy a szülők nem egyszer indúlhattak gyermekök szava után.*
Mindezen részleteket GALEOTTI följegyzései nyomán mondhatjuk
A lángelme nála azon legritkább alakjában jelentkezett, mely birtokosát az eszmék világának magas régióiban otthonossá, és egyúttal a közélet gyakorlati problémáinak megoldásra is alkalmassá teszi.
