V. A főpapok Lajos trónraléptekor.
V. A főpapok Lajos trónraléptekor.
AZ ESZTERGAMI érseki széken CSANÁD űlt, a szent Istvánnal rokon Dobokafia Csanád nemzetségének ivadéka és Tamás ispánnak, a XVII. században kihalt Thelegdy-család egyenes ősének fia. Nagy tudományú, szent életű férfiú, ki főpapi jövedelmeit és családi vagyonát egyaránt Isten dicsőségére és hazája javára fordítá. 1295-ben, szinte gyermek korában, mint váradi kanonok kezdette papi pályáját, melyet meg nem szakított, midőn valószínűleg Rómában folytatta tanulmányait, honnét mint jogtudós és pápai káplány érkezett vissza Károly király udvarába, melyben az immár váradi prépost a királyi kápolna ispánja és a király titkos jegyzője lett. Megürülvén 1322-ben az egri püspöki szék, a káptalan közakarattal őt választotta meg főpapjának, mely méltóságában Bogyoszló toszti herczeg és esztergami érsek, Károly király első feleségének bátyja, metropolitai jogánál fogva megerősítette és püspökké szenteltette. Az egri székből 1330. évi szeptember 17-én az esztergamiba helyeztetvén át, 1349-ig nagy bölcsen kormányozta a főmegyét, mely idő alatt székesegyházát és várát újra építtette és megerősíttette. Csanád érsek egyike volt legnagyobb főpásztorainknak s az Anjouknak legbiztosabb támasza.*
BUNYITAY, Váradi püspökség I. SCHMIDT, Eppi Agrien. I. – Memoria consecr. Basil. Strigon. – THEINER, Monum. Hung. I, 527.
A kalocsai érseki szék Károly király halálakor hoszszabb idő, 1337 óta betöltetlen volt, minthogy az érsekmegye kettős káptalanja, a kalocsai s a bácsi a választandó személyére nézve megegyezni nem tudván, a kalocsai kanonokok Piacenzai Jakab csanádi püspököt, a bácsiak Harkácsi Miklós pécsi prépostot választották meg főpapjoknak. E visszás állapotot meghosszabbította XII. Benedek pápának, kihez az ügy elintézés végett jutott, közbejött halála. (1342 április 25.) Az új pápa, VI. Kelemen mindenek megelégedésére úgy oldotta meg a kérdést, hogy a kalocsai érseki székbe 1343. évi márczius 24-én KOBOLI LÁSZLÓ zágrábi püspököt nevezte ki, Zágrábba Jakab csanádi püspököt helyezte át, Csanádra pedig Miklós pécsi prépostot tette püspökké, meghagyván neki a pécsi préposti és kanonoki jövedelem élvezetét is.*
THEINER 1. c. 650–4.
Koboli Lászlót, előbb kalocsamegyei titeli prépostot és még csak diaconust 1326. évi márczius 13-án nevezte XXII. János pápa zágrábi püspöknek, tekintetbe vevén szép tudományát, feddhetlen életét és az egyházi, valamint a világi dolgokban való jártasságát. Mely utóbbi képességét fényesen megmutatta, midőn egyháza jogai visszaszerzésében, megvédésében fáradozott és pedig annál sikeresebben, minthogy komája, Mick bán mindenben kezére járt, Károly király pedig mindent megerősített, amit kedves emberei, a püspök és bán elintéztek.* Mennyire megbízott benne a király, főleg akkor tűnt ki, midőn őt jelöltette ki egyikéűl azon főpapoknak, kik fiát, Lajost, jogérvényesen megkoronázhatnák, ha az esztergami érsek ebben netán akadékoskodnék vagy gátoltatnék.*
Ő szabta meg a zágrábi kanonokok számát harminczháromra, és rendelte el, hogy a kanonok, ki az istenszolgálatra a karban meg nem jelen, esetenkint egy köböl bort tartozik adni a szegényebb papok számára.
THEINER, Monum. Hung. I, 504. – TKALČIĆ, Monum. eppatus II. és cittis Zagr. I. az indexben. – KATONA, Hist. Coloc. eccl. I, 375.
JAKAB csanádi püspök születésére olasz volt, amiért rendesen piacenzainak vagy lombárdnak nevezik. Mint Károly király orvosa jött Magyarországba, s eleinte kisebb egyházi méltóságokat viselt, melyek közűl nevesebbek a hájszent-lőrinczi prépostság a kalocsai és a pozsonyi prépostság az esztergami érseki megyében.* Mint Károly király bizalmas embere és titkos kanczellárja, több ízben járt a pápai és nápolyi udvaroknál. Eredményei a diplomatia terén, valamint a jó szolgálatok, melyeket a szent-szék megbízásából végzett, szerezték meg számára a csanádi püspökséget is (1333), melyet a zágrábival cserélt föl. Azon rendelete, melyet a nyelves kanonokok ellen hozott, mind tartalmára, mind alakjára nézve művelt és nemeslelkű férfiúra vall. Meghalt Budán, 1348 október 16-án.*
A pozsonyi prépostságot 1331. évi január 6-án nyerte el.
L. legfőkép THEINER és TKALČIĆ imént idézett oklevéltárait.
Szintén idegen volt származására nézve MESKÓ (Mihály) veszprémi püspök. Ő mint Beutheni II. Kázmér herczeg fia, Boleszló vagy Bogyoszló esztergami érsek és néhai Mária királyné, Károly király első feleségének testvére, különben is, mint a Piastok ivadéka, atyafiságot tartott Erzsébet királynéval, Lajos király anyjával. Kezdetben a János-lovagrend tagja és 1318-ban Magyarországon perjele, aztán (1328) nyitrai, 1334 április 28-án pedig veszprémi püspök, s mint ilyen «a királyné kanczellárja, kedvelt rokona és híve». Természetes, hogy ő biztos támasza volt az Anjouk dinasztiájának, csakhogy már nem sokáig, minthogy 1344 augusztus 5-én a pápa már néhainak nevezi.*
S utódjául Harkácsi Istvánt, kit röviddel előbb pécsi prépostból csanádi püspöknek tett, nevezte ki. Ugyanezen Harkácsi István 1345-ben a kalocsai érseki székre lépett elő, jóllehet Lajos király nem őt, hanem volt tanítóját, Miklóst, kit a kalocsai káptalanbeliek meg is választottak érseküknek, akarta. (THEINER, 672. 674. 680. – Meskóról 1. bővebben az 1892. évi Századok 234. lapját.)
Meskó utódja a nyitrai püspökségben VID barát volt. Vasvári Vid szent-ferencz-rendi áldozó papot, születésére szatmármegyeit, mint tudományosan képzett férfiút arra szemelte ki XXII. János pápa, hogy a fölélesztendő kúnországi vagyis milkói püspökség élére állítja. De miután ezen terv abba maradt, 1334 május 11-én nyitrai püspöknek nevezte ki. Lelkes, ügyes, diplomatiai szolgálatokra is alkalmas férfiú volt, kit különösen Erzsébet királyné kegyelt. Meghalt 1346 derekán.*
(VURUM) Eppatus Nitr. 252.
ANDRÁS váradi püspök a hatalmas és terebélyes Gut-Keled nemzetség azon fejedelmi ágának volt tagja, mely szabolcsmegyei birtokától Bátorinak nevezte magát. Atyja Bereczk, Károly királynak az országba jöttekor volt már híve. Atyjok nyomán jártak a fiak, kiknek a király megengedte, hogy az ecsedi lápon várat építhessenek, melyet odaadások örök emlékeül Hűségnek nevezett el.
András váradi kanonok, budai prépost és királyi alkanczellár volt, midőn őt 1329 elején a váradi káptalan püspökének megválasztotta. Az 1333. év nyarán Csanád esztergami érsekkel ő is kísérte Károly királyt Nápolyba. A király ekkor eszközölte ki a pápánál, hogy ha az esztergami érseki szék üres volna, vagy az érsek betegsége, távolléte által, vagy netán másként gátoltatnék, vagy nem akarná fiát, Lajos herczeget megkoronázni: András váradi püspök is megkoronázhatja jogérvényesen.*
BUNYITAY. Váradi püspökség története I.
Ugyancsak ANDRÁSnak hítták az erdélyi püspököt is, kiről alább lesz szó.
LÁSZLÓ pécsi püspök 1315-től 1345 végéig kormányozta egyházi megyéjét. De Károly király utóbb nem igen látszott őt kegyelni. Kitűnik ez a levélből, melyben arról gyanusítja a pápánál, hogy a kalocsai érsekségre vágyakozik, noha épen nem arra való és előléptetése a királyra és országra egyenlően káros lenne. Mindamellett úgy találjuk, hogy László püspök Lajos király koronázásánál jelen volt, miáltal iránta való ragaszkodásának világos jelét adta.*
KOLLER, Hist. Eppatus Quinqueecc1. II.
Kora egyik emlékezetesb férfia volt MIKLÓS, az egri püspök.
A pozsonyi káptalani könyvtárban őrzik a bolognai jogtudományi egyetem legrégibb törvényeit, melyeket 1317-ben alkottak, mikor Miklós nyitrai főesperes volt a nevezett egyetemen az ultramontánok vagyis nem-olaszok rektora.
Ez a mi Miklósunk; csakhogy élete, míg egri püspök lett, érdekes változásokon ment keresztűl.
1328 végén elhunyván Boleszló esztergami érsek, az esztergami káptalan a törvényes időben összejövén, Miklóst, akkor már pozsonyi prépostot választotta meg főpásztorának, ki a választást elfogadván, a káptalan küldöttségével együtt Avignonba indúlt, hogy a pápa megerősítését elnyerje. Útközben az a baj érte, hogy Konstanczban a Montforti grófok elfogták és megrabolták őt kanonok társaival együtt. A pápának kellett közbe lépnie, hogy szabadságát visszanyerje. Avignonban aztán értesűlt arról, hogy mérvadó helyen Csanád egri püspököt kívánják látni az érseki széken Esztergamban. Ő tehát lemondott e vágyáról, mire 1330 október 1-én egri püspökké tette, Rómában föl is szenteltette a pápa és sok kegyességgel kitüntetve, haza küldötte püspöki székére, melyen harmincz évig ült.*
DENIFLE, Die Statuten der jurist. Universität Bologna vom Jahre 1317–1347. – THEINER, Monum. Hung. I, 524. 527 és köv. – Memoria consecr. Basil. Strigon. 123. – SCHMIDT, Eppi Agr. I, 285.
1336-ban a bosnya és szerémi mindkét püspöki szék egyszerre volt üresedésben, amott Péter püspök, emitt Gergely püspök halála következtében.
A bosnya káptalan egyik kanonoktársát, Lorántfia LŐRINCZet választotta főpapjának, kit Károly király – úgy látszik – nem igen szívelt, és csakis a pápa különös kérésére ismert el püspöknek. Lőrincz jelen volt Lajos koronázásánál. Meghalván 1347-nek végén, utódja CAMPELLOI JÁNOS, ki Bonjohannesnek, Bonus Johannesnek is neveztetik, lett. Ezen élelmes olasz egész csoport javadalmat bírt Magyarországon. Főhivatala az aradi, lelkipásztorkodással járó prépostság volt, de volt e mellett csanádi, váradi, pécsi kanonok és sebesi főesperes is. Sokáig azonban nem ült a bosnya püspöki széken, minthogy a pápa áthelyezte Fermoba, Bosnyába pedig SZÁSZ (de Saxonia) PEREGRINUSt nevezte ki.*
FEJÉR, CD. VIII/IV, 160. – THEINER, Monum. Hung. I, 597. 609. 768. Suppl. Clem. VI. a. VIII, p. I.
Szerémi püspökké BEKEFIA PÉTERt választották, Károly király kedves és ügyes emberét, kit kápolnája ispánjának és titkos kanczellárjának is megtett. Úgy látszik, 1348-ban halt meg.* Utódjáúl VI. Kelemen pápa 1349 deczember 1-én BENEDEKFIA TAMÁSt, sz. ágostonrendi remetét, tudós papot választotta.*
1347 okt. 3. még él. (Anjouk. Okmt. V, 134.)
FEJÉR, VIII/IV. 175, IX/I, 465. THEINER, Monum. Hung. I, 774. –– A nándorfehérvári püspök e helyt számításba alig jöhet. Miután Károly király Nándor-Fehérvárt visszafoglalta, a szent-szék kinevezett oda egy András nevű domokosrendit püspöknek (1323 febr.) és kérte a királyt, kogy a félhitűek által elfoglalt püspöki javakat adassa vissza. De ez igyekezet kevés eredménynyel járt, minthogy utóbb (1332 márcz.) szükségesnek látta a pápa, hogy Pál ágoston-rendi szerzetest és nándor-fehérvári püspököt, egyébként a király titkárját a kolozsvári szentbenedek-rendi apátság javaival ellássa. 1337-ben azonban e kedvezményt meg visszavonta a szent-szék. 1346-ban egy másik (Ádámfia) Pál az ispitályosok esztergami konventjének tagja fordul elő, mint nándor-fehérvári püspök. (THEINER, Monum. Hung. I, 486. 549. 618. 707. – FEJÉR, CD. VIII/III, 590. 726. VIII/IV, 60. 161. 303. IX/I, 505. – Hazai Okmt. I, 183.
Végűl hagytuk azon kor két legifjabb püspökét: KÁLMÁN győri püspököt és MIHÁLY váczi püspököt.
Kálmán, Károly királynak természetes fia, 1317 elején született, ha nem csalódom, a Csák-nembeli Gurke leányától, Erzsébettől; ki aztán Jakab ispán és pozsonyi bíróhoz ment feleségűl. Gurke zászlótartó volt Károly király hadában és Rozgonynál esett el 1312 július 15-én, mire árvája a királyné udvarába, mint annak belső hölgye talált fölvételt.
Kálmán herczeg is még mint ifjú volt a váradi káptalan kántorkanonokja, aztán az esztergaminak prépostja, midőn pedig a győri püspökség megürült, 1337 május 6-iki kelettel őt választotta meg a káptalan és erősítette meg a pápa ez egyház püspökének.
Kétséget nem szenved, hogy Kálmán öcscsének, Lajos királynak nemcsak a koronázásnál mutatta be hódolatát, de őt nápolyi hadjáratában is kísérte.
Később ugyan ismételten arról vádolták, hogy Lajos király ellen szőtt valamelyes összeesküvésben részes, pazarló és feslett életű főpap, amiért hosszabb ideig fogságot is szenvedett. De VI. Incze pápa fényes bizonysága mellett 1375-ig kormányozta megyéjét. Közben Lajos király levelében hívének (de nem kedves hívének) nevezi őt.*
L. ily czímű értekezésemet: Kálmán győri püspök, Századok. 1889. 369. l.
8. KÁLMÁN GYŐRI PÜSPÖK PECSÉTJE.
Körirata: S. CO…… EP(iscop)I. IAURIENSIS.t
MIHÁLY váczi választott püspök pedig Szécsényi Tamásnak, a hatalmas erdélyi vajdának fia, szintén már gyermekkorában volt székesfehérvári és esztergami kanonok, és miután Piacenzai Jakab püspökké szenteltetett, pozsonyi prépost. Még nem volt huszonnégy éves, midőn Rezső váczi püspök halálával közvetett módon (per compromissum) őt, noha még csak diaconus és balszemére hibás volt, választották meg váczi püspöknek. 1343-ban már megerősített püspöknek neveztetik. 1362-ben Egerbe helyezte át a pápa.*
L. Érdekes per a XIV. századból czímű értekezésemet. – THEINER, Monum. Hung. I, 648. Slav. merid. I, 246. Suppl. Clem. VI. a. I, p. II, f. 186.
