IV.
IV.
Szatmári a politikai viszonyok nyomása alatt áttéteti magát a pécsi püspökségre. Felszenteltetése. Első miséjét Kassán mondja.
Mikor Szatmári Ulászló és az országgyűlés megbizásából Miksa császárral a békéről tárgyalt, már nem váradi, de pécsi püspök volt. Mint váradi püspöknek utolsó ténykedése az volt, a melylyel 1505 október 20-ikán püspöksége egyik tisztjének, Pártási Imrének váradi-olaszi házát minden teher alól felmentette.* Ugyanezen év deczember 19-ikén II. Julius pápa már kiadta a bullát, a melylyel őt Váradról a pécsi püspöki székre helyezte át.*
Országos levéltár, dipl. oszt. 26.666.
A pápai bullát közli a Dataria levéltárából Koller: Historia episcopatus Quinqueecclesiensis, Pozsony, 1801. V. 10–15. Az Orsz. levéltár Liber dignit, eccl. 134. l. állítása tehát, hogy Szatmári 1505 okt. 19-ikén vitetett át Pécsre, téves.
Az áthelyezés méltán kelthet feltűnést, mert a pécsi püspökség jövedelemre nézve is alább állott a váradinál. De sem Ulászló,* sem a pápa az áthelyezés alkalmával adott leveleikben nem említik az okot, mely a székcserét megmagyarázná. A pápa csupán azt mondja, hogy gondos atyát óhajtván adni a pécsi egyházmegyének, figyelmét az egyházmegye kormányzásában kipróbált Szatmárira irányította, azzal a reménységgel, hogy a pécsi püspökséget is éppen olyan áldásosan és üdvösen fogja kormányozni, mint kormányozta volt a váradit. Ez azonban nem megokolás, nem is említve azt, hogy e dicsérő szavaknak nincs való tartalmuk.
Ulászló oklevele a jászai könyvtár formulás könyvében.
Kétségtelen, hogy Szatmárit Várad elhagyására politikai okok bírták. Éppen ebben az esztendőben tett ugyanis határozottabb lépéseket a Szapolyai-ház, hogy Szapolyai János elnyerje a királyleány kezét s azzal a jogot a királyi trónra. A törekvés kudarczot vallott. A köznemesség úgy tudta, hogy e kudarczot a kormány élén álló főpapok, tehát elsősorban Bakócz és Szatmári idézték elő. Ezért és más okok miatt is az egyháziak elleni gyűlölet – mint már tudjuk – szokatlan módon nyilatkozott meg, több helyen, Biharban és a szomszédos megyékben, tehát éppen a Szatmári püspökségében, nyilt felkelésben tört ki az elégületlenség. Az erre következett rákosi végzés pedig éppen a Szapolyai-ház s a köznemesség diadalát s a főpapok és főurak vereségét jelentette. Ilyen körülmények között, jóllehet Szatmári is tagja volt annak a szövetkezetnek, melyet a két párt vezérei még a gyűlés folyama alatt egymás védelmére kötöttek, méltán találta veszedelmesnek egyházmegyéjét s áttétette magát a szegényebb, de békés viszonyok közt élő pécsi püspökségre.*
A pécsi püspökség Csáktornyai Ernuszt Zsigmond elhalálozása folytán üresedett meg. Szatmári a pécsi püspöki székben való megerősítése alkalmával a Fuggerbankház útján 3300 aranyat fizetett az apostoli kamarának 1506 január 28-ikán. Közölte az oklevelet a vatikáni levéltárból Koller: i. m. V. 2. A váradi püspökséget Thurzó Zsigmond nyerte el.
Ugyanazon politikai események, melyek Szatmárit Várad elhagyására késztették, gátolták meg azon eltökélt szándékának megvalósításában is, hogy végleg az egyházi pályára lép. Mert most sem volt még felszentelve, jóllehet már a harmadik püspökséget bírta. Előbb táplált jószándéka mellett azonban Pécsett is megmaradt. Már első miséjének az ideje is kitűzetett az 1506. év első vasárnapjára.* Szatmárinak azonban ismét kételyei támadtak, hogy azon búcsúkegyelmek, melyeket a pápa első miséje alkalmára még mint váradi püspöknek engedélyezett, igénybevehetők-e Pécsre történt átköltözése után. A pápa sietett tudatni, hogy e kegyelmek most is igénybe vehetők.* Szatmári most már nem késlekedett. Felvette a felsőbb rendeket, megtörtént a püspökké szentelése s 1506-ban, még pedig, minden körülményt tekintetbe véve, az őszi időben be is mutatta első áldozatát, ott, a hol óhajtotta, szülővárosában, a gyönyörű szent Erzsébet-egyházban.
Bunyitay: i. m. 352.
Theiner: i. m. II. 570. kelt 1506 április 22.
25. PÉCS LÁTÓKÉPE.*
Pécs látóképe (69. l.) Baransky Emil festőművész rajza.
Szatmári György 1505-től 1521-ig, tizenhat évig volt Pécsnek a püspöke, a mikor is az ország első egyházi méltóságára, a prímási székbe emeltetett.
Politikai működésének súlypontja pécsi püspöksége korára esik, a minthogy azokat a nagyfontosságú tárgyalásokat is, melyek előkészítették a Habsburg-család útját Magyarország trónjára, már mint pécsi püspök vezette. Pécsi püspöksége idejére esnek túlnyomó részben más, egyházi, kulturális s magántermészetű ténykedései is, a melyek, nem kisebb mértékben, mint államférfiúi működése, emlékezetét fentartották s nevét a történelem számára megőrizték. Mint pécsi püspököt küldötte ki a pápa is az esztergomi és kalocsai érsekkel együtt bírául, mikor Beriszló Bertalan vránai perjelt azzal vádolták, hogy egy bizonyos nő meggyilkolását elősegítette.*
A pápa bulláját közölte Koller: i. m. V. 19; l. e sorok írójától Magyarország a XV. század végén stb. tanulmányát már idézett helyen.
26. SZATMÁRI GYÖRGY NÉVALÁÍRÁSA.*
Szatmári György névaláírása (73. l.) az Országos levéltárban lévő eredeti oklevél (Dl. 23.150.) hasonmása.
