Nadrág, berhe. Gatya.
Nadrág, berhe. Gatya.
Lábravalónak a Képes Krónikában s a többi emléken mindig az általános nyugoti divattal egyező harisnyaszerű szűk nadrágot (caliga) vagy berhét (bracca, braies, breeches, kelte: breac) találjuk, mely mint a Krakkó ostromát ábrázoló kép mutatja, a lábfejet is eltakarta; rendesen gyapjuból készült, mely a lábhoz feszült, különösen Francziaországban volt oly szűk, hogy alig tudtak benne mozogni s a század második felében ki is vattázták, de – külföldön legalább – viseltek bőrnadrágot is. Mi volt a kunok lábravalója, a képekből nem tűnik ki, a hosszú felöltő eltakarja, egyes jelek azonban arra vallanak, hogy gatyát hordtak; egész világosan látszik a gatya a tatárok betörését ábrázoló képen s egészen ilyen találunk a XV. századbeli festmények kunjain (v. ö. 32. 1., 2.); nem lehet ugyan egész biztosan megállapítani, de nagyon valószinűnek látszik, hogy a magyarok bejövetelének csoportozatánál a Szvatopluk előtt térdelő lovászt is gatyában ábrázolja a Képes Krónika.*
A beszterczei szószedet sz. caliga a. m. nadrag, bracca a. m. berhe, ugyanezen alakban közli a Schlägli szójegyzék is. – A magyarok bejövetelét (Képes Krón. 21. l.) l. Millen. magy. tört. I. 103., Krakkó ostromát (Kép. Kr. 49. l.) Arch. Ért. VII. 1887. 196. l. és Boncz Ö. Vázl. a magy. vis. 36. A tatárok betörését (Kép. Kr. 125.) Millen magy. tört. II. 486. U. o. 167. l. a kunok hódolását (Kép. Kr. 98.), a hol szintén gatya látszik. – A Mátyás korabeli Bonfinius sz. a bessenyők szokása volt «fluitantibus quoque vestibus indui, iisdemque sericeis, in Persarum morem.» Dec. II. Lib. IV. 1744-ki pozsonyi kiad. 172. l.
