Kantárzat. Zabla.
Kantárzat. Zabla.
A fék, kantár, homlokelő, csótár, szügyelő és farnatring karmazsinból, fehér és kék majczból készült és skófiummal, aranynyal, ezüsttel, selyemmel, szironynyal volt kivarrva, ékkövekkel, klárissal, gyöngygyel, csigákkal, aranyos ezüst boglárokkal rakva. Az orrozat vagy máskép a ló orrára való fékemlő láncz vagy kötőfék arany, ezüst volt, a csótárt is igen gyakran nyakbavető arany, ezüst láncz helyettesítette; ezek sorába tartozik a Geszty Ferencz 1593-ki végrendeletében említett ezüst pázmány. A ló homlokán, a fékagyon volt az üstöknyomtató, vagyis bársonyra varrt ékköves tolltok, benne valamint a ló farkánál is a farmatring végiben két vagy három szál darutoll. (V. ö. 50. 5.) Az aranyos ezüst, vagy pedig ónozott vaszablánál megkülönböztették az egyenes rudu, hosszu rudu, kanalas, spanyol, kármány és czigány zablát.*
«Wolt Magy Pal tassolyaba zaaz aran forynt es nagy ezwst pezek regyek.» 1529. Radvánszky B. Magy Családél. II. 4. – «Egy ezüstös aranyos kard, négy boglár vagyon az farkvasával öszve, az szíján is négy boglár, szablya tarsolyos.» 1607. U. o. II. 119. – Az 1704. decz. 26. nagyszombati csatában elesett felső-szúdi Dúló Adám kurucz ezredes így irja le a kurucz tarsolyt a bányavárosok parancsnokának, Sréter János ezredesnek Korponáról 1704. márcz. 6. irt levelében, melyet Thaly Kálmán bátyám volt szíves rendelkezésemre bocsátani: «P. S. Értvén, édes Komám-Uram, hogy Beszterczén vagyis Radvánban volna oly varró (himző), a ki skófiummal szép tarsolyokat és lódingokat varr; levén azért nekem is egy szép tarsolyra és dupla lódingra szükségem: Kgldet kérem, megalkudván véle, csináltasson számomra; de az tarsoly vörös karmazsinból való legyen s belől gyócscsal bélett, hátul penig levéltartó is legyen, az födele pedig karmazsin-szinyő (szinü) selemposztóból, aranyzsinórossan. A lóding dupla, vörös karmzsínynyal burított; az lóding-szí(-j) is karmazsínból és skófiummal varrott legyen, de igen hosszu ne legyen. Valamint megalkuszik Kglmed: érte küldendő emberemtől megküldöm az árát.» (Thaly Kálmán gyüjteményében eredeti levél.) – «Egy Aranyas hansárt.» 1561. Radvánszky B. Magy. Családél. II. 15. «Ittem harom hansar, ketteynek az niele chont, az egyiknek ezwst.» 1579. U. o. 28. «Mathyasnak Jutott keth Hanczar Aranyas eggyknek Markolattya tethem az Masiknak ezwsth.» 1579. U. o. 40. – Koczperdet l. 228. jegyz. – «Egy peszterge (német jegyz. Stillet) és jancsár kés.» Rákóczi ing. 1688. Radvánszky: Magy. Családél. II. 388. – Dakos. 1529. U. o. II. 4. – Apor P. Metamoprh. 349. «Balta, a kinek a nyelébe puska vagyon.» Rákóczi ing. 1688. Tört. Tár. 1886. 774. – «Három fokost vettem.» 1567. Radvánszky B. id. m. II. 19. – A puskára, pisztolyra l. Boeheim: Waffenkunde. 449, 469, 473. 482. Apor P. Metamoprh. 371–372. Szendrei Hadtört. Eml. 437, 596, 2790, 2952, 2967, 3026, 3061, 3423, 3647. sz., tezsényit l. u. o. 2964, 3213. sz., pisztolyt 2963, 2967, 3062, 3078, 3420, 3438, 3475, 3477, 3564, 4794. sz. – Szakállas, nyeles, nyeletlen és prágai, 1586. Radvánszky Magy. Családél. II. 68; hosszú, rövidebb s kurta szakállas. 1656. U. o. II. 320. – Hosszú puska 1580. U. o. II. 52., török horgas puska. 1603. U. o. II. 103; német rakott puska, hosszú 1633. U. o. II. 262. 1 fekete aczélos hosszú puska, rózsás puska. 1656. U. o. II. 319, 320.; elefánt csonttal rakott hosszú puska, 1 pár puska nyereg főbe való, s kisded pár puska Lazarin Cominazo munkája, 1 pár gyöngyházzal rakott puska, tárcsa lövő puska ezüstös 1688. U. o. II. 388, 389. – 2 stutz puska ezösttel rakott. U. o. Stucz hosszú. 1656. U. o. II. 319. – Szép hosszú Tesseni puska, kis madarász puska tesseni. 1643. U. o. II. 287, tessiny puska 1656. U. o. 319. Tersényi puska. 1688. Tört. Tár. 1886. 774. – Hosszu puska polhák szabásu. 1633. U. o. II. 262; lóra való szép polhák 1650. U. o. 301; hosszú krompaki polhak, hosszú német polhak, lóra való polhak 1656. U. o. 319. – Muskéta 1656. U. o., muskotély 1688. U. o. 394, 395. – Karabin 1633, 1656. U. o. II. 262, 319, ezösttel rakott fekete karabély 1688. U. o. 389, karabély 1646. U. o. III. 290., 293. – Pisztol tokostul. 1633. U. o. II. 262., szép ezüstös agyú pár pisztoly, egy más pár rezes agyú. 1643. U. o. 287, egy pár pisztol tokostul. 1650. U. o. 303, egy pár satus öreg pisztol 1682. U. o. 373, egy pár pisztoly lodingostul. 1646. U. o. III. 293., lovász nyergen kerekes pisztolyok 1697. U. o. III. 360. – Egy szél puska. 1681. U. o. II. 367. – Egy ó flinta, egy hosszu küszögi puska. 1699. Töt. Tár. 1899. 700, 701. «Vagion uj ualon (vallon) puska palaczk egy.» 1603. Radvánszky id. m. II. 104. «Négy pár pisztoly tok, egy kicsi puzdrástól. 1656. U. o. II. 322. Lódingra l. Duló Á. föntebbi levelét és Apor P. Metamorph. 370–371. «Egy lengyel loding szerestől.» 1633. Radvánszky id. m. II. 262. «Kék gránát tarsolyom, lodingra ezüst csatos szijával, kin aranyos pallosom.» 1697. Radvánszky id. m. III. 359. Zászlóra l. Mika S. Erdélyi hadizászlók 1601. Turul. XI. 1893. 9. s köv. Arch. Ért. 8. k. 1874. 101. 10. k. 1876. 73, 11. k. 1877. 159. 13. k. 1879. 62. II. k. 1882, 296. VI. 1886. 138. Szendrei I. Hadt. Eml. 584, 787, 2596, 2709, 2715, 2719, 2732, 2793, 3341, 3363, 6761, 6861. sz. Magyar műkincsek. I. 57–58. (Apaffy M. zászlaja.) – Boncsok l. Radvánszky id. m. II. 38, 124, 182, 232, 321, 367. «Ló nyakára való boncziok gombos.» 1634. U. o. II. 264. Török sipról; tárogatóról Apor id. m. 347, 379. Tóth B. Magy. Ritk. 283, 288. Kürtről Radvánszky id. m. II. 3, 5, 388. Nyeregre Boeheim Waffenkunde. 206–211. l. Szendrei I. Hadtört. Eml. 2821, 2822, 2896, 2919, 3291, 3500. szám. Miksa Emánuel bajor választó Belgrád 1688-ki elfoglalása alkalmával szerzett magyaros nyerge a bajor Nemz. Múzeumban Münchenben (Fényképét l. Obernetter Aus. d. Bayer N. Mus. Nro. 12.) Radvánszky B. Magy. Családél. II. 196, 287, 391. III. 286, 288, 322. Magyar nyereg 1656. U. o. II. 322. Portai módon csinált 1612. U. o. II. 182. Lovas és tatár nyereg 1656. U. o. II. 322. Lovász nyereg. 1697. III. 360. Tatár és katona nyereg. 1700–1704. Tört. Tár. 1886. 189, 190, 192. l. Katona, török és tatár nyereg. 1688. U. o. 771. l. – 1706. árszabas. Tört. Tár. XVIII. 1871. 258. l. | Kármán nyereg 1656. Radvánszky id. m. II. 322. «Skófiommal varrott bársony nyerge kármány.» Gyöngyösi J. Kemény János. 110. Bethlen G. 1627. árszab. «Egy kengyel vasat öreget, szépet, nagy pálhást, gombost, szép ónost szalamiakkal.» «Tányéros kengyel vasat igen jót, czistást, ónost szalamiakkal, szépet.» «Kármány kengyel vasat.» Tört. Tár. XVIII. 1871. 229. – «Egy tatár, görbe orrú nyereg… ólmozott jóforma magyar kengyelek rajta.» 1700–1047. U. o. 1886. 192. – «Ket tizta ezwst kengiel vas, resz zerent Aranias.» 1579. Radvánszky id. m. II. 28. – «Egy bokor ezüst kengyelvas.» 1607. U. o. 121. – «Egy potai formán csinált, merőn aranyozott ezüst kengyelvas.» 1612. U. o. 181. Kápa Apor P. Metam. 363. Balassa B. Énekei. 28. Radvánszky B. Magy. Családél. II. 232, 322, 367. Czaprag U. o. 29, 31, 101, 129, 143, 182, 206, 232, 233, 244, 245, 301, 322, 358. A lószerszámra l. Apor id. m. 347, 379. Horváth Gáspár ing. leltárát 1579. Radvánszky id. m. II. 28–29, 31, 38. Gezthy Ferencz végrend. 1593. U. o. III. 145. Bocskay Istvánét 1595. U. o. III: 176, 179, 181. gr. Thurzó György és Imre ing. lelt. 612, 1621. U. o. II. 179–183, 183, 196, 230–233. Berényi György bodoki ing. 1656. U. o. II. 321, 322. Serédy Benedekét 1672. U. o. 357, 358, 359. V. ö. még U. o. II. 102, 121, 125, 129, 137, 239, 243, 245, 260, 267, 270–71, 287–89, 292, 302, 318, 341, 389, III. 310, 360. – Patkós zabola jó ónos, erős, vastag. Tányéros rudu zabola, jó ónazatt. Spanyol zabola, sutun járó, igen jó, ónozott. Egyenes rúdu zabola, jó vastag közü, ónos. Szekeres lófékre való, jó ónos, tányéros, vastag hójagos zabola. Hójagos kantár zabola, nagy karikájú, jó, szép, ónos. Keresztes kantár zabola, szép, ónos, Karikás kantár zabola, jó, ónos. 1627. tört. Tár. XVIII. 1871. 229–230. – Fejérvári ónos zabola. Hólyagos játékos zabola. 1706. ársz. U. o. 261. – Karman zabola 1603. Radvánszky id. m. II. 102. L. még U. o. 103, 121, 125, 129, 180–181, 185, 357, 390.
