15. sz., április 10. POLITIKAI SZEMLE
15. sz., április 10.
POLITIKAI SZEMLE
POLITIKAI SZEMLE
A politika mezeje megint üres. Ha az igazat meg kell vallani, egy hét óta semmi sem történt. Az ünnepeket mindenki, tehát még az államférfiak is arra használták, hogy pihenjenek, kivévén Ghiczyt, ki szorgalmasan dolgozik egy nagyobb munkálaton, mely az összeülendő országgyűlés előtt fel fogja tárni pénzügyi helyzetünket. Ziczy miniszter Fiumében, Trefort pedig az iskolák tanulmányozása céljából szinte a külföldön utazgat. De amennyiben a politikusok szája még sem lehet becsukva soha s valamiről okvetlenül kell beszélniök, annyiban képezi a közbeszélgetés tárgyát leginkább a király válasza és Andrássy Gyula körjegyzéke a pápához, mely őszentsége királyunkhoz intézett levelére és a püspökökhöz menesztett enciklikára küldetett feleletül.
A lapok, jóllehet sem az egyiknek, sem a másiknak tartalmát nem ösmerik, hinni szeretnék, hogy őfelsége levele határozott hangon van írva; mi népiesen azt jelenti, hogy a király odamondogatott a pápának. Mi az ellenkezőt gondoljuk s azt hisszük, hogy ez egyszer király őfelsége kicserélte magát Andrássyval s ő simítja el diplomatikus, finom és ildomos levelével, amit Andrássynak körjegyzékében szükséges volt kellő határozottsággal hangoztatnia, ha ugyan szükséges volt.
Mondják, hogy nemcsak őfelsége levele bír magánjelleggel, hanem Andrássy említett jegyzékének tartalma sem jön napvilágra s a »Veres könyv«-ben *
* »Veres könyv«-nek azt hívják, melyben a külügyminiszter a nagyhatalmasságokkal váltott levelezései foglaltatnak, miket a külügyér kötelessége évenkint bemutatni a delegációnak. nem fog megemlíttetni; ami még inkább bizonyítja azt, hogy a jegyzék nem osztja a pápa kissé túlzott álláspontját, melyet még az osztrák püspökök sem osztanak egészen, s mert nem osztja, kíméletből hallgattatik el.
Egyáltalán okunk van föltenni egyrészt Andrássy szabadelvűségéről, másrészt tapintatosságáról, hogy ez ügyben is úgy járt el, hogy a kecske is jóllakjék, meg a káposzta is megmaradjon.
Nem vagyunk barátai sem az olyan politikának, mely a katolicizmust merő divatos mániából, népszerűség-hajhászatból olyan kendőnek nézi, amibe beletörülheti a maga szennyét, de viszont nem vagyunk olyan katolicizmusnak sem barátai, mely gátló falat képez a szabadelvűség útjában.
A külügyminiszternek nem az a kötelessége, amint sokan hiszik, hogy a szabadelvűséget ráerőszakolja az állampolgárokra; hanem csak hogy annak útját egyengesse az állampolgárok előtt; sem pedig nem lehet feladata bármely egyház ügyeibe nyúlni, hogy azokat eltiporja egy más ügy kedveért, hanem hogy azokat annyira kiegyeztesse, hogy megférjenek egymás mellett.
De erről elég ennyi, annál is inkább, mert ez úgyis az osztrák sógorék dolga, kiknek mindig kell valami bajuknak lenni: e tekintetben csak a spanyolok által múlatnak felül, kikről szomorú hírek érkeztek. Mivel már évek óta nem bírják önönmagukat fölfalni az irtó belharcokban, most megint neki készülnek harapni a sokszor eldobott savanyú körtének, a királyságnak. Serrano köztársasági elnök hír szerint alkudozásba lépett a bécsi és berlini udvarokkal, Alfonz infans (főherceg) Izabella elűzött királyné fiának trónra emelése iránt. Izabella fia most 17 éves s Bécsben jár oskolába.
Figyelemre méltó még a kontinensen Rochefort (híres francia hírlapíró) menekülése száműzetése helyéről, honnan egy angol lobogót viselő hajó szállítá el. Az angol kormány azonban tagadja, hogy a hajó angol lett volna, s erősen bizonygatja, miszerint francia volt s az angol zászlót jogtalanul viselte. A francia kormány pedig nem akarja elhinni s emiatt komoly jegyzéket is menesztett Angliába azon stílben, hogy az angol kormány szántszándékosan szöktette el Rochefort-t, kitől rossz lelkiismeretök úgy fél, mint az ördög a tömjénfüsttől. Különben el lehet várni, hogy ebből a szellemi verekedésből nem lesz igazi hajbakapás, annak dacára sem, hogy az angol válaszjegyzéket drukkolva várják Mac-Mahonék. Hanem azért a nagy baj mégis megvan. Rochefort veszélyes ellenség bármely világrészben van is, ha szabad lábon van, a francia köztársaság mai alacsonylelkű intézői számára.
