4. sz., január 23. BUDAPEST, JANUÁR 23.
4. sz., január 23.
BUDAPEST, JANUÁR 23.
BUDAPEST, JANUÁR 23.
A közigazgatás javításáról lévén szó, mindenki belátta, hogy a megyék önkormányzatát szélesbíteni kell; még a legmegyeellenesebb emberek is megegyeztek ez egyben, de annál inkább tértek el a módozatokra nézve, miként lenne ez kivihető úgy, hogy ezáltal a felelős kormánnyal ne jöjjön surlódásba a megye.
És ettől lehet is félni. Ha a mai állapotjában hagyjuk a megyéket, akkor semmi hasznukat sem vesszük; mert hogy a kormány akaratának végrehajtó közegei legyenek a megyék, arra egy kissé lassú közegek, választott tisztviselőikkel és szabályozó közgyűléseikkel; hogy pedig önmaguk igazgassák, az éppen olyan lehetetlen, mintha a megkötött kezű embertől azt kívánnánk, hogy saját maga emelje a terhet.
Régi állapotjába sem állíthatjuk vissza a megyéket, mert azok olyan önálló hatáskörrel bírtak, hogy az egész országot nem lehetett tekintetni egyébnek, mint ötvenkét vármegye egyesülésének. Ilyen intézmény tehát valóságos botrány lenne az ország igazgatásáért is felelős kormánnyal szemben.
Szerény véleményem szerint itt is legcélravezetőbb lenne a középút.
Kiszélesíteni az önkormányzati jogot, hadd izgassa magát a megye függetlenül, de ne hozhasson statutumokat eljárási módjára vonatkozólag: eljárási módját határozza meg a miniszter, vagy az általa kinevezett közegek.
Legcélirányosabb lenne Csengery ebbeli nézeteit emelni érvényre, hogy a most egy ember (az alispán) kezében összpontosított hatalmat ki kell venni, s ehelyett átruházni egy felerészben választott, felerészben a kormány által kinevezett tagokból álló állandó kisebb testületre, melynek főnöke a főispán lenne.
Ezen intézmény nemcsak hogy gyökeresen átváltoztatná az egész megyei institúciót, hanem egyszersmind szerencsésen összeegyeztetné azt a felelős kormány elveivel.
És még azon felül messze kiható, s mindenesetre csak jó következményei lehetnének. mert azonkívül, hogy a megyei jogszolgáltatás a nehézkes és érdekeltséget a közügyek iránt alig tanúsító, mindenféle elemekből összealakult megyei közgyűlésektől különválasztatnék – elérnénk egyúttal azt is, hogy a megye igazgatási hatalma szakértő, arra képzett emberek kezében lenne.
Annál is inkább figyelmet érdemel Csengery javaslata, mert ennek behozatala esetén nem kellene megválnunk azon jogtól, hogy a megyei tisztviselőket magunk válasszuk; ami fájdalmas lenne már azon kegyeletnél fogva is, mellyel a régi megye ezen sarkalatos intézménye iránt viseltetünk.
