46. sz., november 13. BUDAPEST, NOVEMBER 13-ÁN
46. sz., november 13.
BUDAPEST, NOVEMBER 13-ÁN
BUDAPEST, NOVEMBER 13-ÁN
Az országgyűlés megszakítá tanácskozásait – időt engedve az adóügyi bizottságnak, hogy háborítlanul s teljes odaadással tanácskozhassék az adójavaslat felett, mielőtt a tisztelt ház elé kerülne. Ezen tanácskozások kétségkívül jelenleg általános érdeküknél fogva minden más politikai, közgazdászati és bárminemű kérdést háttérbe szorítanak. Ámbár felette unalmasak és kicsinyesek. A vita rendszerint parányi kérdések között forog s szorosan a részletek körül: miket kár is volt a miniszternek törvénybe foglalnia, sokkal célszerűbb lévén azokat saját intézkedési hatáskörének hagyni fenn.
Most aztán oda jutott velök, hogy a bizottság ezekre pazarolja idejét, s azon ismeretes tulajdonságnál fogva, hogy »ahány ember, annyi vélemény«: a legidétlenebb indítványok és a legzöldebb módosítványok által tarkítva szűrődik át a minden szabályos rendszeréből kivedlett törvény a tárgyalások szűrőjén keresztül. Hogy rendszeres egészet nem fognak képezni, különösen a behajtás »miként«-jére vonatkozó intézkedések, azt prófétai előrelátás nélkül is könnyű dolog megjövendölni. Pedig ezen »mikéntje« a behajtásnak, mint már többször kiemeltem, nagyon lényeges dolog.
A behajtás módjára vonatkozólag felmerült vitából eddigelé, mint legfontosabb, azon kérdés merült fel: vajon megyei tisztviselők- vagy pedig a kormány által kinevezett közegekre bízassék-e az adóbehajtás?
Felvilágosodott ember, ki elfogulatlanul, menten minden mellékes megyei tradicionális szimpátiáktól, tekinti a dolgot, nem foghat e fölött habozni. Nevetséges volna az állam iránt hasonló hűséget és pontosságot várni az atyafiság-, sógorság- és komaságtól függő választott tisztviselőtől, mint a senkitől sem függő állami közegtől. Pedig az adóügy sikeres kezeléséhez szigorú pontosság és hűség kívántatik.
Hogy az adóügyi bizottság e felett még disputálhat is, már az mutatja, mennyire téveszté célját Ghyczy, midőn a behajtási módozatokat ahelyett, hogy saját magának tartotta volna fenn (mert tehette volna), egy sok-tagú testület szeszélyére a következőképp a parlamentre bízta.
Mielőtt az adóügyi tanácskozásokra még valószínűleg visszatérnénk – miután kimerítőbben csak későbben szólhatunk –, addig is lássuk röviden mindazt, ami a közvéleményt foglalkoztatja, miután ezt ismertetni időről időre olvasóinkkal, tartjuk lapunk főfeladatának.
A különféle bizottságok tárgyalásait, minő az adóügyin kívül a közlapok és alapítványok és Naszód-vidéki erdők ügyében és a zárszámadások megvizsgálására kiküldött bizottságok, már unni kezdi a közvélemény és a sajtó.
Sokkal inkább érdeklődik közigazgatási állapotunk iránt. – Közigazgatási állapotunk sanyarúsága oly égetővé vált immár, hogy minden körben felmerült az óhajtás azt javítani: mégpedig azáltal, hogy az egész rendszer megváltoztatásával a megyei tisztviselők is a miniszter által neveztessenek ki: mert míg a közigazgatási hivatalok választás útján töltetnek be, addig Magyarországban nem lesznek szakképzett hivatalnokok, s míg szakképzett hivatalnokok nem lesznek, hanem ahelyett értelmetlen s az állam iránt sok esetben ellenséges elemek, addig nem lehet jó közigazgatás: márpedig jó közigazgatás nélkül az állam fenn nem állhat.
Bármint ragaszkodunk is a megrögzött szokás folytán konstitúciónk ezen igaz hogy szép, de ma már tökéletesen lejárt jogához, miután eltörlése életkérdéssé vált, azt hiszem, senki sem fog habozni készséggel lemondani róla – ha tudja, hogy a lemondás hasznos gyümölcsöt hoz hazájának.
A középpárt nov. 9-én értekezletet tartott s elhatározta hogy sem a jobb-, sem a baloldalhoz nem fog csatlakozni hanem megmarad eddigi pártállásában. Jelen voltak Huszár Imre, gróf Károlyi Ede, gróf Csáky, Horánszky Nándor, Szomjas József, Horn Ede, b. Prónay Dezső sat. A pártnak jelenleg 21 tagja van. Tanácskozásait a Múzeum utca 5. számú házban fogja tartani.
