51. sz., december 18. TISZA-E, VAGY SENNYEI?
51. sz., december 18.
TISZA-E, VAGY SENNYEI?
TISZA-E, VAGY SENNYEI?
Az utóbbi két év alatt már sokszor merült fel az a kérdés, hogy egészséges és természetes pártalakulás mellett, alkotmányos úton lehet-e miniszter Tisza, vagy Sennyei? illetőleg pártjuk vergődhetik-e kormányra? Sok szó és hírlapi harc folyt már ezért, de annyira felmelegítve még sohasem volt e nagy fontosságú kérdés, mint éppen e napokban, mióta rendszerváltozást, egészségesebb új pártalakulás kíván s elítéli a mai helyzetet, ki csak a száját ki tudja nyitni. A konzervatívek, kiknek báró Sennyei P. a vezére és szószólója, ez idő szerint kézzel-lábbal iparkodnak a zavarosban halászni, kiaknázva a helyzet előnyeit, hogy annak uraivá tehessék magukat. A balpárt sem igen vonakodnék, azt hisszük, az uralkodástól, csakhogy ők a közvélemény kedvencei s azon kellemes helyzetben hiszik magukat, miszerint nincs szükségök semmi akcióra, ők az egyenes leszármazó utódai a kormánypártnak, övék az örökség: a konzervatívek csak felmenő örökösök.
Asbóth nagy hírre vergődött röpirata a »konzervatív politikáról« még jobban élére állította a kérdést: Tisza-e, vagy Sennyei?
Mi bizony azt hisszük, hogy egyik sem. Ha képződik is párt, az csak úgy lehet erős és igazán hasznos, munkára képes, ha a két párt, ti. Tisza és Sennyei között foglal helyet.
Azok azonban, kik mégis hozzászólnak e dologhoz, kiemelik, hogy Tisza kormányképtelen, éspedig felülről, azaz a trón és kivált a birodalom másik fele (ti. Ausztria) nem fogja feloldani akarni a 67-iki közjogi egyezményt, – mely nem törvény, hogy magának a nemzetnek szabad akarata szerint megváltoztatni lehessen, hanem szerződés, mely két fél között köttetvén, azt az egyik félnek a másik beleegyezése és hozzájárulása nélkül megváltoztatni nem lehet. Természetesnek látszik tehát, hogy Tisza Kálmán, ki a 67-iki közjogi alapot el nem fogadhatja, felülről származó akadályok miatt kormányra nem léphet.
Lehetetlen eltagadnunk, hogy ezen okoskodás sok alappal bír, de bátran merjük állítani, hogy amennyire kormányképtelen Tisza felülről, épp annyira az Sennyei alulról: azaz a nemzeti közérzület részéről, mely szinte olyan faktora a kormányalakításnak, mint a király. A magyar nemzet még nem feledte el, kik a konzervatívek, idegenkedik tőlük és méltán, célzataik és törekvéseik őszinteségét nem hiszi, bizalmát megvonja tőlük, mert e törekvések nem vér az ő véréből, nem az ő nemzeti jellegéből vannak merítve. Múltjuk, hogy legszelídebben fejezzük ki magunkat, ha nem is gyűlöletes, de kétes, jelenük a szabadelvűség keserű gyűlöletének és a papi uralom inaugurálásának látszik, a jövőt tehát nem adhatja kezükbe önként soha.
De tegyük fel, ami lehetetlen ugyan, hogyha sikerülne is Sennyeinek bármily módon összehozni a képviselőházban maga számára többséget, kérdés: lehetne-e az oly nagy és oly tömör, hogy vele kormányt alakítani és fenntartani lehessen? Engedjük meg, hogy ez mind megtörténik, de még akkor is lehetséges lenne-e ezen mesterségesen összetoborzott majoritás háta mögé megnyerni a nemzet érzületét és bizalmát, mely nélkül pedig alkotmányos országban kormány nem tarthatja fel magát?
Nem! – Sennyei és pártja nem alakíthat alkotmányos kormányt. Megengedjük, hogy megeshetik, miszerint Sennyei miniszter lesz Magyarországon, de az is bizonyos, hogy már akkor Magyarország nem lesz alkotmányos állam.
Analizálva tehát a dolgot, kitűnt, hogy inkább Tisza, mint Sennyei. A baloldalnak csak nehéz kormányra jutni, de nem lehetetlen; a konzervatív pártnak azonban merő lehetetlenség.
