A LOURDES-I ZARÁNDOKOK
A LOURDES-I ZARÁNDOKOK
Az is csak valami – ebben a nagy melegben.
Karlsbad, Marienbad és Ostende vize helyett a lourdes-i vízhez!
Pedig ez a víz elég csodatévő erővel bír idehaza is, mióta a monopóliumot kivették a Lonkay kezéből, és amióta a kereskedelmi miniszter a vámházi hivatal abbeli kérdésére, hogy meg kell-e vámolni ezen Magyarországon nagy fogyatéknak indult szent vizet, azt felelte: hogy igenis, meg kell accisolni, mégpedig úgy, mint a legmagasabb fokú spirituszt, mert a szentlélek vagyon benne, s azt udvariasságból nem szabad gyengébbnek becsülni.
A savanyúvizek korszakában, midőn éppen mintha báli szépségek volnának, Lubi Margitnak nyakába nő Mohai Ágnes, ideje volt az emelkedő tarifával szemben felfedezni a szent vizeket.
…Hiszen az abszint már nem elég erős a mágnásoknak!
*
Ma indultak Lourdes-ba a magyar zarándokok. Vagy harminc-negyven magyar főúr van köztük.
De ezek, mint a lapok írják, még szaporodni fognak útközben Vácon, Komáromban, Gönyőn, Pozsonyban, sőt a külföldön is útközben csatlakozni fognak a szent menethez a magyar mágnások kik történetesen künn vannak…
Nagy dolog lehet az, ahol ennyi főúr csoportosul egy célra. Nemzeti ügy még soha nem látott egyszerre együtt ennyit!
Mintha a középkorban volnánk.
Fényes főúri családok, nevek, amik ott voltak mindig, valahányszor hódító hadjáratra indultak a magyar seregek a külföldre.
Nápolyi Johanna ellen mentek – gondolom – utoljára bosszúálló ádáz csataviharban. Arany János leírta fényes dolmányaikat, csótáros paripáikat, címeres pajzsaikat, amint a napsugár tetszelegve enyeleg rajtok.
Most Frankhon felé tartanak az ivadékok… és nem is Nagy Lajos vezeti őket, hanem Lonkay bácsi.
Címeres pajzsot nem viselnek, csótáros paripákon nem ülnek, a napfény sem enyeleg velök, mert elfogja a parupli. Csak a kék jelvény, a Mária-szín mutatja, hogy ők mégis egyenruhás sereg, a Mária serege.
S most már azután meg lehet érteni, miért festik a piktorok a boldogságos anyát Magyarország pátronáját olyan nagyon-nagyon szomorúnak.
