VII. ORSZÁGH SÁNDOR
VII. ORSZÁGH SÁNDOR
Budáról azt híresztelték, hogy ott nem annyira választják a követeket, hanem kinevezik. Amiben van is valami igaz, tekintve, hogy minden öt ember közül legalább négy beamter.
De másrészt Buda esik az összes vidéki városok közt – legtávolabb a nemzet szívétől, Pesttől.
Nem csoda, ha olyan szűk termés van benne okos emberek dolgában, minélfogva bocsánatot kérünk tisztelt olvasónőinktől, akiknek kedveért írjuk e rajzokat, hogy ma (pedig a péntek még csak holnap lesz) böjtös, sovány embereket fogunk bemutatni.
A derék Buda semmiesetre sem tehet róla, mindenki addig takarózik, ameddig lehet. »Arme Leute kochen mit Wasser.«
Egy biztos skandalumot úgyis minden három évben csinál a nemes város: megválasztja Paulert. A többi aztán véletlenül jön.
Országh is véletlenül született, véletlenül lépett föl s véletlenül bukik meg Óbudán.
Országhnak különben véletlenül még nyolc hivatala van ezenkívül. A siklónál, a lóvasútnál, a Ganzgyárnál. De mi az még?
Országh Sándor az az ember, aki mind a nyolc minisztérium összes hivatalait egymaga elvállalná s kiadná albérletbe magánál okosabb embereknek 80 kr napszámért.
És semmi nehézség nem volna; mert 80 kr-os ember elég van, s nálanál okosabb ember még az elégnél is több.
Országh Sándor volt már a világon minden s lesz még minden.
Volt tanár, de rossz, volt városi tisztviselő, de nem jó; megpróbálták főjegyzőnek, ahhoz sem értett.
Gróf Andrássy Gyula egyszer köszvényben szenvedett (bocsánat, nemes gróf, hogy ezt kiírtuk önről!) s kénytelen volt a szobát őrizni.
A grófnak egy francia könyv került a kezébe, ásítva nyitotta fel, kíváncsi volt, nem felejtett-e el olvasni.
Andrássy nem tud felejteni, – azt olvasta, hogy abszolute ügyetlen ember nincs a világon; minden ember be tud tölteni jól egy szerepet.
Kétkedve rázta fürtös fejét s cáfolatot keresgélt benne ez állításra, s megtalálta – Országh Sándort.
»Országh! Ez az! Ez ugyan nem tud megfelelni semminek!«
S a nagy államférfiú ráért arra, hogy tudományos kísérleteket tegyen a derék férfiúval.
Kineveztette a közmunkatanács tagjává, de még ezen munkátlan testületben sem tudott érvényesülni. Andrássy felhagyott vele.
Azóta a saját erejéből lélegzik. Három év előtt föllépett mint követjelölt, de ott még Darányi Náci is megbuktatta.
Még mindig experimentálnak vele a választók. Végh János urammal áll szemben Óbudán.
Különben deli alak, harsány hang, olyan, mint egy onmibuszkocsisé.
Ez pedig találó hasonlat azért, mert az ő meggyőződése is egy omnibusz: mindenkit felvesz rá.
Legnevezetesebb tulajdonsága, hogy hasbeszélő. Emiatt roppant alkalmas egyén lesz a parlamentben a »neveletlen közbeszólásokra«: a »Ház« elnöke sohasem fogja tudni, kit kell megróni, ki volt a botrányt okozó.
