RÉGI ÉS ÚJ ARCOK
RÉGI ÉS ÚJ ARCOK
A régi arcok után térjünk az újakra. Varietas delectat. A frondeurök, mamelukok és kozák demagógok után jól esik egy kis gyermeki naivitás. A kopott arcok után az ismeretlenek. A sűrű erdő után a fűzfabokrok.
Igaz, hogy nehéz azokról írni, akikkel még semmi sem történt, s akik csak palántái még annak a nagy zöldséges kertnek, mely három elkülönített padra van osztva a gondos főkertészek által, külön a laboda, a bazsalikum, meg a mályva, külön a kaktuszok, agavék, a pálmák, magnoliák, és végül a harmadik, legnagyobb padban az élősdi növények.
Némely tekintetben azonban tisztább tárgy az új arcok, mint a régiek, mert a gyerekek és a halottak erényesek. Igaz, hogy az erényes embereknek az a hátrányuk, hogy unalmasak, s minden tárgy jó, csak az unalmas nem.
S az is áll, hogy nehéz azokról írni, akikkel semmi sem történt, de hát hány emberről jelentek már meg egész esszék, akik – teljes életükben semmit sem tettek?
S az ilyen esszéknek az az előnyük, – hogy többnyire tárgyilagosak, mert kimerítők.
A kis halakból lesznek a nagy halak.
Ne fumigáljuk tehát a kis halakat, mikor a csatornákon át a tengerbe ereszkednek, hanem vegyük őket szemügyre: hátha cápa lesz valmelyikből?
IV. MEZEI ERNŐ
V. KALMÁR PISTA
VI. GRÓF ANDRÁSSY TIVADAR
VII. ORSZÁGH SÁNDOR
VIII. VÉGH JÁNOS
IX. GOTTFRIED BRESLMAYER Bäcker-Meister
X. CSEPREGI JÁNOS, asztalos mester.
