APRÓSÁGOK
APRÓSÁGOK
A fővárosban a három holt hónapban is mindig találunk csontokat, amiken rágódjanak a hírlapírók.
Miután összevissza harapdálták szegény Szegedet azért, hogy a színházát nem engedi “fusser” által építtetni, hanem egy olyan műépítészt keres föl, aki már elismert jó színházakat épített (lám, maga a nemzet is, ha monumentális dolgot emel, mint a Lánc-híd vagy egyéb, bizony külföldi szakemberhez fordul), most a legújabban a népszínmű sorsát nyaggatják.
Hanem ehhez semmi közünk.
Merült föl azonban a holt szezon alatt egy olyan tárgy is, mely minket is közelebb érdekel – habár hála istennek még nem jutottunk oda, ahova a budapestiek.
De minthogy a társadalmi testen terjedő seb s már némi nyomai itt is észlelhetők, fecsegjünk mi is egy kicsit az árverések hiénáiról.
*
Balázs Sándor fejében született meg a terv (hiába, ő a legleleményesebb az írók között), megalapítani az »Adósok lapját.«
Csakis ily lap képviselhetné a nemzet zömének érdekeit.
De Balázs csak egy ügyes tervelő. A végrehajtáshoz nincs kedve.
Az igaz, hogy az előfizetőknek sincs.
*
Valaha csak akkor citálta meg magához a magyar nemesembert a szolgabíró, ha ebédet adott. Végrehajtók ugyancsak nem garázdálkodtak két hatosos meghívásokkal.
Ma azonban úgy van már, hogy a gyerek, amint megszületik, átadatik a bábának, hogy az fürössze meg, azután átadatik a szoptatós dajkának egy évre, innen oszt átadatik egész életére nézve a különböző hatósági közegeknek és különösen a bírósági végrehajtóknak, hogy azok viseljenek rá gondot, serkentsék, idomítsák.
*
Micsoda viszonyok ezek?
Az emberiség két részből áll: a hitelezőkből és az adósokból.
Mi lenne, ha az Isten úgy teremtette volna a világot, hogy az csupa nyulakból és csupa jágerekből álljon?
Azóta egyetlen nyúl se lenne, – és egyetlen jáger sem.
Mi a világért sem akarjuk tehát, hogy a hitelezők elpusztuljanak, mert előbb el kellene pusztulniok az adósoknak, vagy legalább egyszerre, mert olyan szerves összefüggésben állnak egymással, mint a sziámi ikrek.
*
Világos dolog tehát, ha se a kecske, se a káposzta, neki kell menni a harasztnak.
A hitelezőket nem szabad bántani, mert ezeknek lenni kell, az adósokat sem szabad segíteni, mert az a hitelezők külön sportja, hogy velük mi történjék. Az árverező klikkek, az az archimedesi pont, ahonnan lendíteni lehet a bajaikon.
Igazán jellemző, hogy egy hírlapírónak, Frey Gyulának jutott eszébe az ötlet védegyletet alakítani e rongyos, igazán hiénaszerű alakok ellen, kik megszagolják előre, hol lesz a dobpergés.
Hiába erőlködik Wagner modern zenét teremteni, meg van már az, ez a dobpergés az.
Az árverező bandák teljesen szervezve vannak s nagy haszonnal dolgoznak.
Az a dobpergés vidám muzsika nekik, – mert összebeszélve úgy veszik meg az elárverezett tárgyakat, amilyen áron akarják.
*
Az emberek azt hiszik, ez ellen nincs orvosság. Olyan ez már, mint a halál.
Frey Gyula terve egészen meglepte a publikumot s mindenki így szólt:
– Liga az árverezők ellen! De hát lehetséges ez?
– Liga a banda ellen! Oh, oh! Hova gondolnak, hiszen ezeknek talán a belügyminiszter által jóváhagyott alapszabályaik vannak!
És szétment a fölhívás, megjelent az összes lapokban s begyűlt summa-summárom két embertől kétszáz osztrák értékű forint.
Most már láthatja Balázs Sándor, mennyi előfizetője lett volna az »Adósok Lapjá«-nak!
Mert hát ide nem való az ilyesmi… Magyarországon nincsenek komoly adósok.
*
Nos, igen. Magyarországon könnyelmű adósok vannak csak. Azaz a legtöbb ilyen.
Emberek, akik adósságot csinálnak, mert hitelük van, s a rendezésre éppen nem gondolnak.
Itt a pisztoly szokta rendezni a legtöbb adósságot. Az árverés hiénáival senki sem törődik.
Hadd szaglásszák a vért, hadd üvöltsenek a hullák fölött. A szerencsétlen áldozatok már érzéketlenek.
S ha az ember humorizálni akar a nálunk (t. i. nálunk Magyarországon, mert Szeged hálaistennek tisztes polgárváros s ezekben a nemesi hibákban nem leledzik) uralkodó könyelmű fölfogás fölött, elmondhatja, hogy az árverező bandák üzelme – fájdalom, inkább már a hitelezők baja.
Amiből az következik, hogy mélyebben nyúlnak le itt a bajok. Drasztikusabb legyen a gyógyszer. Nem segít, akár hozzá se nyúljunk a cukros vízhez.
