MORGEN RÓTH HEUTE TODT
MORGEN RÓTH HEUTE TODT
[okt. 3.]
A képviselők mai ülésének nagy részét, noha az csak az osztályok működéséről szóló száraz előadásra volt utalva, a szerencsétlen Róth Pál esete foglalkoztatta.
Mi lesz a parlamentből, amely mindjárt ilyen »derültséggel« kezdődik.
Ez csak sírással végződhetik.
Róth Pál ma a legnevezetesebb személyiség Budapesten. Mindenki kérdezi. Milyen? Szőke? Barna? Vörös? Fiatal? Öreg? Nős, gyermekes? Hol választották meg? És miért választották meg?
A legtöbben irigylik hamaros nevezetességre jutását.
Mások sajnálkoznak fölötte. Göndöcs bosszankodik, hogy másnak előbb sikerült megnevettetnie az országot.
Jókai azt mondta rá:
– Kár hogy kormánypártival történt, (egy kis meggondolkozás után mélabúsan) de még így is szép eset!
A legfeketébb hálátlanság a Hermané és az Ugron Gáboré, akik ma felszólaltak az eset alkalmából. Különösen Herman Ottótól nem szép, hogy amiért Róth ezt a jó élcet megcsinálja, még számon kéri a III. osztálytól, miért osztotta be Róth urat mégis az osztályokba, holott mandátumot nem mutatott.
Furcsa. Mintha az nem lenne elég nagy bizonyíték arra, hogy valaki képviselő, ha az a valaki már a választás után kétezernégyszáz forintos számlát fizet ki!
– Hiszen hány olyan igazolt képviselő van, aki a számláját még most sem fizette ki – argumentált Wahrmann. – Sőt olyan is lesz, aki sohasem fizeti meg. De hiszen urak, Róth Pálról érdemes példát venni! Az lenne a helyes a nép jóléte szempontjából, ha minden képviselő tartoznék becsatolni a mandátuma mellé azt is, hogy az árát pontosan lefizette.
De legjobban röstelli a dolgot Pantocsek Rezső.
– Mégiscsak szörnyűség. Ha egy patikus téveszti össze az arsenicumot a szaszaparilla gyökérrel!
Általában nagy a mulatság mindenfelé, s van mint törniök fejöket a matematikusoknak: hogyha az »egyhangú« kormányválasztás is ennyibe került (a többi részleteit pláne még homály födi), mennyibe kerülhetett akkor egy úgynevezett »nehéz választás«?
