ORSZÁGGYŰLÉS
ORSZÁGGYŰLÉS
A képviselőháznak ma volt az alakuló ülése. Amilyen érdekes, mikor magok a képviselők esnek választás alá, épp oly unalmas, midőn ők magok a választók. Majdnem minden a régiben maradt. Szontagh Pált, a Ház kiváló elnökét s jelenleg a párt egyik legkimagaslóbb alakját szépen körülvették, hogy még egyszer vállalja el az alelnökséget, a másik alelnök gróf Bánffy Béla lett. Kovách László tartósabb háznagynak, mint maga a Ház. Csak a jegyzői karban történt némi változás.
Rakovszky István nem akarta már tovább vinni a pennát (fárasztó szerszám az is). A párt helyette egyhangúlag Beöthy Algernont jelölte ki, akiből csak az élclapok felületessége csinált olyan léha alakot, mert nem tud nagy képeket vágni s szabadon bugyogtatja jó kedélyét, de aki alapjában higgadt, hasznos, érett és a legjobb elemek közül való tagja a Háznak. Beöthy sok ideig szembetűnő példa marad arra, hogy mennyivel lehet valaki jobb a hírénél.
Eszünkbe juttatja a Turgenyev emberét, akiről azt mondták, amíg joviális, őszinte, nyílt és minden iránt lelkesülő volt, hogy »jó fiú, de nem sok van a fejében«. Fogta magát és egy időtől kezdve megváltoztatta a rendszerét, fontoskodó és titkolódzó arcokat vágott, száraz lett és rideg, azonfelül ócsárolt és fumigált mindent: »Gonosz ember – mondták –, de sok esze van.«
Beöthy Algernon nem változtatott rendszert, de ne is változtasson, ez az élclapoknak volna kötelessége, igen gyakran több igazságot vegyíthetnének az élceik közé.
A habarékpárt is új jegyzővel ajándékozta meg a hazát. Nem csoda, hogy most már bent van Beöthy Algernon a tisztviselők között, mindjárt esett tréfa.
Ugyanis a habarékpárt Zay Adolfot jelölte ki olyan indokolással, hogy az »hazafias önzetlen magatartása által nagy érdemeket szerzett«.
Valóban ügyes ötlet volt ez az indokolás a mérsékelt ellenzéktől, ha azt akarták, hogy Zay Adolfot többet meg ne válasszák otthon.
Többire nézve maradt a régi tisztikar. Díszjegyző ezúttal egy sem került be. A díszatilla elmúlása nivellírozta a férfiúi szépséget a Házban.
