A FÖLDRAJZTUDÓS
A FÖLDRAJZTUDÓS
Már a bevezetőben is szó volt arról, hogy sem Hunfalvy földrajzi teljesítményeinek, sem a magyar földrajz fejlődésében játszott szerepének megítélésében nem alakult ki eddig teljesen megnyugtató és egyértelmű álláspont. Méltatói általában elismerték munkásságának sok vonatkozásban úttörő voltát, emlékeztek rá mint a teleologikus jellegű, összehasonlító, leíró földrajz nagy nemzetközi hírű mesterére, de bírálták is e Rittertől származó (ill. szisztematikusan általa kifejtett) elv átvétele és alkalmazása miatt. Egyrészről méltányolták a leíró földrajzban elért eredményeit, másrészről elmarasztalták műveinek túlzottan leíró jellegét. Sokan kiemelték életművének sokszínűségét, feldolgozott témáinak sokoldalúságát, mások ugyanakkor és ugyanazért enciklopédizmussal vádolták. Meglehetősen vegyes álláspontok vannak abban a vonatkozásban is, hogy adott-e munkássága egyáltalán új szempontokat a XVIII században virágzó, de hazánkban a XIX. századra is bőven áthúzódó államismék korszakához képest? Míg egyesek műveinek hatalmas forrásgazdagságát és szerzőjük rendkívül széles irodalmi tájékozottságát dicsérik, mások az önálló kutatásait hiányolják. Gyakran visszatérő megállapítás vele kapcsolatban, hogy ő a magyar geográfia természettudományos irányának megteremtője, földrajztudományunk természettudományi alapokra helyezője. Viszont már életében is meg-megvádolták természettudományi dilettantizmussal. Elismerő szavak nyugtázták az első magyar egyetemi földrajzi tanszék megszervezése, fejlesztése körüli tevékenységét, tehetséges és eredményes törekvését, hogy színes és színvonalas előadásaival a földrajz iránti szeretetet és elhivatottságot csepegtesse a hallgatókba. De tárgyilagos megállapítások arról is olvashatók, hogy Hunfalvy János nem teremtett földrajzi iskolát, s életművének nem akadt folytatója.
Így festenek a teljesség igénye nélkül csokorba gyűjtött szélsőséges álláspontok Hunfalvy életművét illetően. A sokféle vélemény igen eltérő tövekről sarjadt, és sokféleségük minden bizonnyal részben azzal magyarázható, hogy Hunfalvy munkásságáról kellő történelmi távlatból, valamelyest is a részletekbe ható feldolgozás Fodor Ferenc kéziratos munkájától eltekintve tulajdonképpen nem készült. Ugyanakkor az is tény, hogy a magyar földrajztudomány fejlődését, vagy annak valamely korszakát bemutató tanulmányok szerzőinek Hunfalvyról adott értékítéletei, ha híjával vannak is a részletesebb elemzésnek, nagyon sok lényeges gondolatot vetnek fel. S bár sokszor ellentmondásosak, végső kicsengésükben többségükben pozitívek.
A különböző megállapítások valóságtartalma és súlya az életmű egészének értékét illetően csak úgy ítélhető meg helyesen, ha Hunfalvy műveinek születési körülményeit szélesebb összefüggésekben is vizsgáljuk. Mire építhetett szerzőjük, milyenek voltak a rendelkezésre álló hazai alapok, hol állt a nemzetközi geográfia, mik voltak a társadalom elvárásai a szerzővel és műveivel szemben?
Hunfalvy sem léphetett ki korából, de vajon mindenben és mindig lépést tartott-e vele?
