Az intézet átépítése
Az intézet átépítése
A csoportos okatatás miatt fokozatosan szaporodó állásoknak az intézetben nevelődött, végzett orvosokkal történt betöltésével alakult ki az intézet oktatógárdája, ami létszám tekintetében már Szentágothai igazgatóságának vége felé több mint kétszerese volt az 1945 előttinek. Adjunktusok, tanársegédek, gyakornokok és a legkiválóbb V. és VI. éves externisták oktatták anatómiából és szövet-, illetve fejlődéstanból az I. és II. évfolyam 10-10 csoportját.
Az intézet kettős munkafeladatának megfelelően kutatói munkahelyet is kellett biztosítani a növekvő oktatói gárdának. Így 1949-től fokozatosan történt az intézet nem oktatási részlegének célszerű átépítése, ami a korábban túl nagyra méretezett tanári szoba rovására a kísérleti állatműtő megnagyobbításával és egy kis laboratórium kialakításával kezdődött. Szentágothai tanári szobája olyannyira szűkös lett, hogy még az íróasztalát is meg kellett kisebbíteni, hogy beférjen és mellette mozogni is lehessen. A megnagyobbított állatműtő az egyre jobban terebélyesedő kísérletes morfológiai munkairányzatnak megfelelő felszerelést kapott.
Két évvel később az intézet északi frontjának célszerű átépítése következett. Ennek kapcsán az ún. nagylaboratóriumi helyiségből két kisebb laboratórium és egy kis irodahelyiség lett. A nagylaboratórium előtti kihasználatlan előtérből viszont a műtőhöz csatlakozó állatboncoló, illetve könyvtárhelyiség alakíttatott ki. Így a korábbi könyvtárhelyiségből is laboratórium lett.
A növekvő oktató- és asszisztenslétszám elhelyezését és az időközben több irányba indult kutatómunka feltételeinek biztosítását célszerűen szolgálták a vázolt belső átépítések, de átmenetileg is csak mérsékelten enyhítették az eredeti szűk keretek miatt egyre növekvő zsúfoltságot. Ezt a problémát hosszabb időre – ha nem is gyökeresen – csak az új Szövet-Fejlődéstani Intézet felállítása oldotta meg 1954-ben. A Fül- Orr- Gége-Klinika létrejöttével felszabadult korábbi Fül- Orr- Gége-Ambulancia helyén (Sallai – most Ferencesek – utca 33.) alakult meg a Szövet-Fejlődéstani Intézet. Ezt akkor önálló tanszékként szervezték meg, de az eredménytelen tanszékvezetői pályázat után ennek az intézetnek a vezetésével is Szentágothai professzort bízták meg. Itt két, elég nagy szövettani gyakorlati terem és az elavult mikroszkópok kicserélésével párhuzamosan 50 darabra felfejlesztett mikroszkóppark tette lehetővé két tanulócsoport párhuzamos oktatását. – Az intézet előterében nyert elhelyezést üvegszekrényekben a régi anatómiai intézeti fejlődéstani és fejlődési rendellenességgel született és elhalt újszülötteket bemutató gyűjtemény. – Új gyakorlati oktatási metszetek készültek, és ennek eredményeként hamarosan már 140 különböző sorozatból (ŕ 50-55 metszet) állott az intézet metszetkészlete, amelynek főleg idegszövettani része volt igen gazdag.
Az új Szövet-Fejlődéstani Intézetben a már említett két oktatóhelyiség mellett három kutatólaboratórium és egy kisállat(patkány, tengeri malac) műtő nyert még elhelyezést. A laboratóriumok megfelelő felszerelése után lehetővé vált, hogy az 1950-es években fejlődésnek indult egyik kutatási irányzat a neuroendokrin kutatómunka jórészben a Szövet- Fejlődéstani Intézetbe helyeződjék át. Főleg ezen vizsgálatok igényeltek megfelelő állatházat, amit a Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Osztályának támogatásával sikerült megvalósítani. Ez viszont lehetővé tette a két intézet saját, Wistar-eredetű patkánytörzsének létrehozását.
Szentágothai meggyőződése volt, hogy a makroszkópos és mikroszkópos anatómia két intézetre történt szétválasztása helytelen, tehát előbb-utóbb meg fog szűnni. Ezért ragaszkodott ahhoz, hogy mind a két intézet orvosai egyformán vegyenek részt mind a makroszkópos anatómiai, mind a szövettani gyakorlatok vezetésében. Előrelátása beigazolódott 1964-ben, amikor az Egészségügyi Minisztérium elrendelte a külön Anatómiai és Szövet-Fejlődéstani Intézetek összevonását Anatómiai és Szövet-Fejlődéstani Intézetekké.
