Dobóczky család.
Dobóczky család.
A III. kötet 329. lapján csak röviden lévén érintve, itt teljesebb családfája közöltetik. A család Pozsony megyéből Zavarról szakadt Heves megyébe; azonban valószinű, hogy Pozsony megyébe szinte máshonnan szakadt; és ha – mint értesítve vagyok – a család neve régebben Dubóczy, Dubóczky sőt Dubovszky alakban is iratott, igen valószínűnek hiszem, hogy a család eredeti neve Dubovszky volt, s csak magyarabb vidéken lett Dobóczkyvá. Ezen esetben a család, egyik ágát képezi a Dubovszky családnak, mely Árva megyei eredetű, és melynek ősei Dubovszky Rázmán (Erasmus), általa atyja Péter és testvére János 1599. apr. 1-én Rudolf királytól nyertek czímeres nemes levelet, melyszerint czímere: a paizs kék udvarában hármas zöld hegyen vörös ruhás magyar vitéz darutollas föveggel, jobbjában kivont pallóst, baljában levágott turbános törökfejet tartva. A paizs fölötti sisak koronájából grif emelkedik ki, szintén kardot és törökfőt tartva. Foszladék jobbról ezüstvörös, balról aranykék.
E Dubovszky családból Péter 1689-ben árva vári kis-vajda volt. 1684-ben András eperjesi híres evang. tanár, fia szintén András bártfai tanár, meghalt 1741-ben. Még 1737-ben Árva megyétől Dubovszky Andrásnak fia Mátyás kapott nemesi bizonyítványt. Utóbb az eredeti czímeres levél idegen kezekből Árva megye levéltárába került, bizonyos hamisítási kisérletek után, melyszerint bizonyos Ludovszky az első betű kiigazitása, Benczúr pedig az egész nevet meghamisítva, akarta magára alkalmazni, mint Árva megyei levéltári adatok igazolják.
Árva megyében egy sziléziai eredetü Dubove (Dubovecz és Dubovszky) János a XV. században. (1527–1546.) mint főispán s árvai urod. birtokos szerepelt, de ez (mint róla a Zmeskal családnál XII. köt. 402. lap emlékeztünk) mag nélkül kihalt, és a Dubovszky családdal semmi viszonyban nem állott.
A mi már a Pozsony megyéből Heves megyébe telepedett és ott jelenleg is virágzo Dobóczky családot illeti, melyet én nagy valószínűséggel a Dubovszky család ivadékának tartok; abból 1775-ben Antal Pozsony megye esküdtje volt. A család egyébiránt öt izen át őseiül öt Ádámot tart, az utolsó Ádámnak fia I. Ignácz, kinek neje Akács Magdolna fiával II. Ignáczczal Heves mezővárosába telepedett. A családfa következő:
I. Ignácz (Akács Magdolna; II. Ignácz (Radich Anna); N. Czingelyné.; III. Ignácz 1832/6. hevesi köv. (Kis Róza); IV. Ignácz főj. 1867. képviselő (Cs. Orosz Zsófi); Ignácz. Malvin.; István (1. Frajzajzen Jozéfa, 2. Vratarics Anna); 1-től László Ab. Szalókon főszolgabiró 1865.; János csendbiztos 1863. (Magyar Bora); Mária (Erdélyi Lajos.); Róza (Kormos Dániel.); Berta (Török Sándor.); János.; Miklós.; István.; László.; Mihály (Tassy Eliz); József.; Gábor.; Anna.; István.; 2-tól Bora (b. Szabó Ignácz.); Alajos (Milinko Mária); Felix (Várkonyi Anna.); Anna (Thorma Ferencz.); Klára †; Imre (Makkay Mária); Tóbiás † 16. év.; Ilona (Pap Endre.); Dezső.;
A család czímerűl a következőt használja: a paizs kék udvarában zöld talajon vágtató lovas magyar vitéz, kivont kardján levágott törökfejjel. A paizs fölötti sisak koronáján vörös mezű kar kivont kardot tart.
