KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: EGYRE KÖZELEBB
KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: EGYRE KÖZELEBB
És egyre-egyre közelebb
Megyek feléd halál
S már ki se ejtem nevedet.
Megyek feléd halál
S már ki se ejtem nevedet.
Ifjan beh sokszor hívtalak
S lázam hűsíteni
Fejemre raktam a havad.
S lázam hűsíteni
Fejemre raktam a havad.
Most már sírokra sem ülök,
Mosolygok lankatag,
Míg fáradok és szürkülök.
Mosolygok lankatag,
Míg fáradok és szürkülök.
Híredre lelkem nem riad,
Nem vagy már szörnyű se,
Apa vagy és én a fiad.
Nem vagy már szörnyű se,
Apa vagy és én a fiad.
Oly egy veled e meggyötört
Szív és e mellkosár,
Mint egy veled a rög s a föld.
Szív és e mellkosár,
Mint egy veled a rög s a föld.
Ó a halál az, aki vén
S koporsó-érc ragyog
Jégszín haján, bús ajkívén.
S koporsó-érc ragyog
Jégszín haján, bús ajkívén.
És egyre-egyre közelebb
Megyek feléd halál
S már ki se ejtem nevedet.
Megyek feléd halál
S már ki se ejtem nevedet.
(1919. október.)
