1896.
1896.
1. Március, 22., 12. szám: Március 20. Aláírása: A. E.
Ady első nyomtatásban megjelent műve. Három strófás hazafias alkalmi vers Kossuth halála évfordulójára. Ábrányi Emil frazeológiájának önképzőkörös visszhangja. (Ismeretes, hogy első verseskönyvéhez Ábrányitól kért azután előszót.) Befejező versszaka így hangzik:
E szent napon nagy szelleme előtt
Leborúl az ünneplő magyar,
Megcsókolja a szentelt sírhantot,
Amely testet, múlandót takar;
Könnyeiből új erőt meritve
Megreszketve szólt kérő szava:
Áldd meg e hon méltó ünnepélyét,
Legyen boldog e szegény haza!
Leborúl az ünneplő magyar,
Megcsókolja a szentelt sírhantot,
Amely testet, múlandót takar;
Könnyeiből új erőt meritve
Megreszketve szólt kérő szava:
Áldd meg e hon méltó ünnepélyét,
Legyen boldog e szegény haza!
(Jegyzet: Ugyan ebben a számban a zilahi főgimnázium ifjúságának március 15-iki ünnepéről szóló tudósításban található: “Majd Ady Endre VIII. osztályos tanuló olvasta fel alkalmi emlékbeszédét.”)
(Jegyzet: Május 10., 19. szám “Millenniumi ünnepélyek” cím alatt a következő két adalék: “Erre Ady Endre VIII. osztályos tanuló olvasta fel az ifjúság nevében szép alkalmi beszédét” s alább: “Ady Endre sikerült alkalmi költeményét Friedmann Tibor VIII. osztályos tanuló szavalta el hatásosan.”)
(Jegyzet: Július 19., 29. szám: Szerkesztői üzenet Ydá-nak.)
2. Augusztus 2., 31. Szám: “A bánat dalai”-ból. Aláírása: Yda.
Tizenöt soros szerelmi vers, a tipikus ifjonti kontraszttal: “Mikor megláttalak” és “Amikor elváltunk”. Alexandrinusok.
3. December 25., 52. szám: Mutamur. Aláírása: Yda.
A karácsonyi szám tárcájában. Tizenegy strófás vers, címe is, hangja is (az ideál társalgó hangú magázása) teljesen Makay Emil hatására vall:
Maga egy dandyt kívánt látni,
Ki úgy szórja a bókokat,
S talált egy száraz ifjú embert,
Aki tanult ugyan sokat,
De – nem mulattat lányokat.
Ki úgy szórja a bókokat,
S talált egy száraz ifjú embert,
Aki tanult ugyan sokat,
De – nem mulattat lányokat.
Én a régi lányért epedtem,
Ki szende volt és angyali,
Nem bomlott az egyenruháért,
Szerelmet nem mert vallani,
De maga nem a hajdani.
Ki szende volt és angyali,
Nem bomlott az egyenruháért,
Szerelmet nem mert vallani,
De maga nem a hajdani.
