6.
6.
Merőn figyellek, – oh sok bús időn
Szeretgettem már a szelíd Halált,
S hívtam, dudolva és becézgetőn,
Vinné halk lelkem békült légen át, –
De most, most volna a legédesebb
Elmúlni, kín nélkül, ez éjjelen,
Míg lelked a dal omló ütemén
Rajongva tépdesed!
Oh zengj még! s légy, ha már süket fülem
Hiú hant lesz, magasztos gyászzeném!
Szeretgettem már a szelíd Halált,
S hívtam, dudolva és becézgetőn,
Vinné halk lelkem békült légen át, –
De most, most volna a legédesebb
Elmúlni, kín nélkül, ez éjjelen,
Míg lelked a dal omló ütemén
Rajongva tépdesed!
Oh zengj még! s légy, ha már süket fülem
Hiú hant lesz, magasztos gyászzeném!
