ÖTÖDIK DÉLUTÁN
ÖTÖDIK DÉLUTÁN
Chantilly.
A délelőtti finom környezethez legjobban egy Chantilly-i kirándulás illik. (Autón és nem vonaton, mint Versaillesba.) Ez a hajdani hercegi székhely jóval előkelőbb külsejű, mint a kiürült királyi fészkek: Versaillesben, Marlyban csak nyugdíjasok laknak, de Chantillyban angol zsokék! Az őszi versenyeken öt évszázad elegánciája keveredik. A kastély múzeumában Berry herceg solymászik a kézzel festett képeskönyvekben; a kastély mögötti versenypályán európai és ázsiai milliomosok futtatnak.
Ha gazdag leszek, kiköltözünk Chantillyba. Délelőtt képekké változunk, a múzeumi csöndben piroslábú madárra sólymászunk; oldalamon tőr, köntösömön drága prém, Maga csúcsos süveget visel. Egy csodálatos miniatür erdőben ebédelünk, aztán kilépünk a régi könyvből s megfogadjuk az angol király nyeretlen lovát. Így élünk festett kéziratok s angol telivérek közt, boldog semmittevésben, mint az úriemberek.
Áhítattal vacsorázom Chantillyban. Vatel, a nagy szakács, ebben a kastélyban lett öngyilkos, mert a hal késve érkezett meg XIV. Lajos vacsorájára. Pisztránglazacot rendelünk a tiszteletére s a csöndes estét ennek a hamisítatlan francia vértanúnak szenteljük.
