A kereskedés.
A kereskedés.
Az iparral együtt haladt a kereskedés is. Ez nyugat felé Budán, Bécsen; Passaun, Augsburgon és Ulmon át egyik irányban elhatott Velenczéig, a másik irányban Lipcséig és Kölnig; éjszakkelet felé Lengyelországba és délre a dunai tartományokon át egész Konstantinápolyig és Smyrnáig. A nyugati országokból való behozatal főleg fínomabb posztófélékből (speieri, kölni, stb. posztó) állott. A török tartományokból selymet, szőnyegeket, fűszert, déli-gyümölcsöt, halakat és nyers árúkat hoztak be. A keleti kivitelnek két fő tárgya volt: a posztó (németországi fínomabb és hazai durvább) és a szász gyártmányú kés. Brassóban, Szebenben és Beszterczén a nagykereskedőknek valóságos társúlataik voltak. A magyar királyok mindig pártolták a szász kereskedelmet. A szász kereskedők vámfizetés nélkül járhattak-kelhettek az országban mindenütt. Brassónak, Szebennek, Beszterczének árúmegállító joga volt. Ugyancsak e városok bérelték 1493-tól kezdve a huszadot is.
