1901–1910/I | MAGYAR KÖNYVÉSZET 1712–1920

Teljes szövegű keresés

1901–1910/I

BIBLOGRAPHIA HUNGARIAE
Series editionum stereotyparum

MAGYARORSZÁGI KÖNYVÉSZET
Hasonmás kiadások sorozata

1901–1910

Volumen
I.
kötet

Edidit
BIBLIOTHECA NATIONALIS HUNGARIAE
A FRANCISCO SZÉCHÉNYI FUNDATA

Közreadja
AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR

MAGYAR KÖNYVÉSZET
1901–1910.

AZ 1901–1910. ÉVEKBEN MEGJELENT MAGYAR
KÖNYVEK, FOLYÓIRATOK, ATLASZOK ÉS TÉRKÉPEK
ÖSSZEÁLLITÁSA
A TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATOK REPERTORIUMÁVAL.

SZERKESZTETTE
PETRIK GÉZA.

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA TÁMOGATÁSÁVAL
KIADJA
A MAGYAR KÖNYVKERESKEDŐK EGYESÜLETE
ELSŐ KÖTET
A–K

BUDAPEST.
MAGYAR KÖNYVKERESKEDŐK EGYESÜLETE.
1917.

EDITOR’S PREFACE

The last number of Géza Petrik’s monumental life-work is the 1901–1910 cycle of Magyar Könyvészet (Bibliographia Hungarica) comprising the bibliographical data of the Hungarian books, periodicals, newspapers, atlases and maps published during the aforesaid period. The two bulky volumes of 757 and 928 pages resp. were again published by the Society of Hungarian Booksellers and the publication was sponsored by the Hungarian Academy of Sciences. Unfortunately the subject word index could not appear due to the World War I. and the V. work from the point of view of history of learning. Géza Petrik’s collaborators should be commemorated: as the preface of the 1917 January edition says, János Izák and Kálmán Márton had collected the material and acted as technical collaborators, the co-editor of Nos. 15-22 of volume II. was Imre Barcza, reknown Hungarian bibliographer.

Why did Imre Barcza have to act as co-editor in the last numbers of this great work?

At this point the bibliographers of the National Széchényi Library lay down the pen and pay silently tribute to the memory of one of the greatest masters of the history of Hungarian national bibliography: Géza Petrik, excellent man of learning and expert of books died in 1925 at the age of 80 and the concluding numbers of the second volume of his last great work had to be left of Imre Barcza’s care.

The present editor feels his duty to quote the lines of appreciation of the late director of the National Library, Dániel Havrán, published in the 1925. volume of Magyar Könyvszemle: ″He was a daily visitor in our library, going on with his work with persistence and love. His enormous will-power attempted to face the weakness of the old age… Alas! The burden of 80 years forced him to abandon working, his weak constitution refused further work, the untiring man had to retire to rest. He had accomplished an extremely important life-work, and left behind a respectful memory!”

To these few lines of commemoration the following should be added: Besides having performed a useful life-work, the excellent scientist had worked actively on the history of the Hungarian national bibliography. He deserves the appreciation and gratitude not only of the cultivators of the history of books but also of those of the history of Hungarian learning.

The first volume (letters A–K) of this last and partly posthumous work of Géza Petrik’s appeared in 1917, and the second (letters L–Z) in 1928, altogether on 1691 leaves, comprising approx. of more than 76.000 entries.

Pál Gulyás – late bibliographer of the National Széchényi Library – in his handbook of the history of bibliography (Budapest, 1942) could not stop enumerating in the editor’s preface the deficiencies in Géza Petrik’s great work (there are too many entries with the indication ″without year of publication”, many misprints, etc.) Nevertheless, even the prejudiced Pál Gulyás could not help admitting: ″it is, however, meritorious that Géza Petrik included here again the repertory of scientific periodicals.” But at this point it is Géza Petrik who is the most competent to speak: in the preface to his work he remembers that when 40 years before he had set to the compilation of the cycles of the Hungarian national bibliography, his world-wide known contemporary, dr. Mór Kármán, (1842-1915) university professor, pedagogue and expert in policy of education advised him not to stick to the registration only of the independent works published in book-form, but he should enumerate also the works published in the periodicals, for, even if we can orientate in the abundance of books, the world of the periodicals remains ″terra incognita”, so far as bibliographies will not facilitate the location of articles.

The co-operation between Géza Petrik and dr. Mór Kármán is of utmost interest from the viewpoint of the history of learning: the outstanding expert of pedagogy and policy of education and the compiler of the Hungarian national bibliography strived for the same aim: ″I took Kármán’s advice – says Petrik –, and observed it when compiling” ″Magyar Könyv” 1860–1875 and ″Magyarország Bibliográphiája” 1712–1860.

Unfortunately the Society of Hungarian Booksellers had no financial means to support the works of compilation and publication of a detailed periodicals’ repertory for the following 25 years, but the 1901-1910 part of the cycle realized again the original objective by the financial aid of the Hungarian Academy of Sciences, which rendered possible, as Petrik says, to emphasize the importance of the periodicals and the high niveau of the Hungarian science.

On the occasion of the unchanged re-publication of the last volumes of Géza Petrik’s life-work by the National Széchényi Library, Géza Petrik’s dedication of lyrical tone attached to the 1917 volume of this cycle, can, by no means, be forgotten: ″I offer this work, – possibly the last in my life, – to the memory of my father, János Jakab Petrik, late Director of the Protestant lyceum in Sopron, and preacher of the Hungarian congregation, who by imbuing me with the love for ″the book”, guided my whole life’s activity.”

Indeed, the ardent love for books helped first the young bookseller, later the learned researcher of international bibliography known and respected all over Europe, in accomplishing his life-work.

KIADÓI ELŐSZÓ

Petrik Géza nagy bibliográfiai életművének utolsó monumentuma a „Magyar Könyvészet (Bibliographia Hungarica)” 1901–1910. évi ciklusa volt, mely a jelzett évkörben megjelent magyar könyvek, hírlapok és folyóiratok, továbbá atlaszok és térképek összeállítását tartalmazta. A két terjedelmes kötetet (757, ill. 928 p.) szintén a Magyar Könyvkereskedők Egyesülete adta ki, ezúttal is a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával. A tárgyszavas mutató – az első világháború és az azt követő anyagi, gazdasági nehézségek miatt – sajnos, már nem láthatott napvilágot.

Mielőtt e kötetek tudománytörténeti jelentőségét elemeznénk, szokásunkhoz híven – bevezetőül – jegyezzük fel Petrik neve mellé a további közreműködőket: az 1917. január elején kelt előszó szerint Izák János és Márton Kálmán voltak az anyaggyűjtő és technikai munkatársak, majd a 2. kötet 15–22. füzeteinek társszerzője az ismert magyar bibliográfus, Barcza Imre volt.

Miért kellett Barcza Imrének, mint társ-szerkesztőnek jegyeznie e nagy munka utolsó füzeteit?

A kiadást gondozó Országos Széchényi Könyvtár ma dolgozó bibliográfusai itt egy percre csendben leteszik a tollat és emlékeznek a magyar nemzeti bibliográfia történetének egyik legnagyobb egyéniségére, Petrik Gézára: a kiváló tudós és könyvismerő 1925-ben, 80 éves korában meghalt, s utolsó nagy műve második kötetének utolsó számait már Barcza Imrének kellett gondoznia…

A mai kiadó köteles idézni nemzeti könyvtárunk egykori ismert vezető munkatársának, Havrán Dánielnek a „Magyar Könyvszemle” című folyóirat 1925. évi folyamában írt méltató sorait Petrik Gézáról: „Könyvtárunknak mindennapos vendége volt, munkáját szeretettel s kitartással folytatta. Nagy akaratereje dacolni próbált a magas kor gyengeségeivel… Mindhiába! 80 év terhével a munkát abba kellett hagynia, a fizikum fölmondta a szolgálatot, a fáradhatatlan munkásnak pihenőre kellett térnie. Hasznos munkát végzett, jó emléket hagyott maga után!”

Mi ehhez még azt fűzzük hozzá: nemcsak hasznos munkát végzett, de a magyar nemzeti bibliográfia történetének kiemelkedő tudós művelője, volt, akinek nemcsak a könyvtörténet, hanem a magyar tudománytörténet is nagy elismeréssel és hálával tartozik.

Visszatérve Petrik Géza eme utolsó és részben posthumus-művére, az első kötet (A–K betűk) 1917-ben, a második pedig (L–Z) 1928-ban jelent meg, összesen 1691 lap terjedelemben, s hozzávetőlegesen több mint 76 000 bibliográfiai adatot (művet) publikált.

Gulyás Pál – a magyar nemzeti könyvtár elhunyt bibliográfusa – a kiadói előszavakban már idézett bibliográfiatörténeti kézikönyvében (Budapest, 1942.) nem győzött negatívumokat felsorolni Petrik Géza e nagy művével kapcsolatban (sok benne az „év nélkül” jelzett kiadvány, sajtóhiba stb.). De még a nyilván elfogultan bíráló Gulyás Pál is kénytelen volt elismerni: „…ellenben dicsérendő, hogy Petrik itt újból kiterjeszkedik a tudományos folyóiratok repertorizálására.” De itt inkább adjuk át a szót a kitűnő szerzőnek, Petriknek: műve előszavában leírja, hogy midőn negyven évvel annak előtte hozzálátott nemzeti bibliográfiai ciklusainak szerkesztéséhez, világszerte ismert kortársa, dr. Kármán Mór (1843–1915) egyetemi tanár, pedagógus és kultúrpolitikus tanácsolta neki, hogy ne szorítkozzék csak az önállóan, könyv alakban megjelent művek regisztrálására, hanem sorolja fel a folyóiratokban közölt publikációkat is, mert ha a könyvek „tömkelegében” valahogy lehet is tájékozódni, de az időszaki sajtó „terra incognita” marad mindaddig, amíg nem állanak rendelkezésre a visszakeresésre alkalmas mutatók.

Tudománytörténeti szempontból igen érdekes ez az együttműködés: a pedagógia és a művelődéspolitika kiváló tudósa és a nemzeti bibliográfia művelője azonos célokat vallott. „Megfogadtam a tanácsot – írja Petrik – s így készült el az 1860–1875. évi „Magyar Könyvészet” és ugyancsak így az 1712–1860. időszak irodalmát felölelő „Magyarország Bibliographiája”.

A kiadást lehetővé tevő Magyar Könyvkereskedők Egyesületének anyagi helyzete nem engedte meg, hogy a következő 25 év könyvészeti összeállításánál a periodikumok részletes repertorizálását végre lehessen hajtani, de az 1901–1910. évi ciklus – a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával – ismét realizálhatta az eredeti célkitűzést, s ennek megfelelően – mint Petrik jelezte – „szépen kidomborodik időszaki sajtónk jelentősége és a magyar tudományosság magas színvonala.”

Midőn Petrik Géza nagy életművének utolsó köteteit az Országos Széchényi Könyvtár változatlan lenyomatban ismét útjára bocsátja, köteles idézni e ciklus 1917-ben megjelent kötetének lírai hangvételű dedikációját Petrik megfogalmazásában: „Ezt a munkámat – talán már az utolsót – édesatyám, Petrik János Jakab, a soproni ág. hitv. ev. lyceum volt igazgatója, és a magyar gyülekezet hitszónoka emlékének szentelem…, aki, belém oltva a „könyv” iránt való szeretetet, irányította egész életemre kiható működésemet.”

Valóban, a könyv iránti olthatatlan szeretet vezette a fiatal könyvkereskedőt, majd a nemzetközi bibliográfia Európa-szerte ismert és becsült tudós kutatóját nagy életműve megalkotásában.

ELŐSZÓ.

Negyven esztendővel ezelőtt, mikor hozzáfogtam az újabb magyar irodalom „leltározásához”, néhai dr. Kármán Mór egyetemi tanár azt tanácsolta, hogy ne szorítkozzam csak az önállóan, könyvalakban megjelent művek regisztrálására, hanem soroljam föl a folyóiratokban közölt dolgozatokat is, mert a létező könyvtárjegyzékek alapján csak tájékozódhatunk valahogyan a könyvek tömkelegében, de az időszaki sajtó „Terra incognita” marad előttünk mindaddig, míg nincsen megfelelő útmutatónk hozzá.

Megfogadtam a tanácsot s így készült el az 1860–1875. évi „Magyar Könyvészet” és ugyancsak így az 1712–1860. időszak irodalmát felölelő „Magyarország Bibliographiája.”

A Magyar Könyvkereskedők Egyesületének anyagi helyzete nem engedte meg, hogy a következő 25 évi könyvészet összeállításánál ugyanaz a rendszer érvényesüljön, de érezve bibliographiánknak ezt a szépséghibáját, ennél a munkámnál a Magyar tud. Akadémia támogatásával megint csak jól bevált rendszeremet alkalmazhatom. Tudományos folyóirataink nagy mennyisége miatt ugyan nem veszek föl mindent, ez túllépné a vállalat keretét, de olyan bő választékban közlöm a folyóiratok színe-javát, hogy a tárgyi-mutatóval együtt 3 vaskos kötetre terjedő munkában így is szépen kidomborodik időszaki sajtónk jelentősége és a magyar tudományosság magas színvonala.

A folyóirati cikkek gyűjtésében segítségemre volt Izák János nyug. tanítóképző-intézeti tanár is, míg az igen terhes reviziót Márton Kálmán kollégám végezte. Buzgó és lelkiismeretes működésükért ezúttal is hálás köszönetemet fejezem ki.

Budapest, 1917. január elején.

Petrik Géza.

Kozma Gyula. A csillagászati és fizikai földrajz elemei a polgári és felsőbb leányiskolák IV. osztálya számára. (8-r. 86, 2 l.) B… Kozma Gyula. A magyar nemzet története a mohácsi vészig, kapcsolatban a világtörténet főbb eseményeivel. A polgári leányiskola II… Kozma Gyula. A nőkérdésről. Különleny. a »Polgári Iskolai Közlöny«-ből. (8-r. 15 l.) Bpest, 1904. Heisler J. kvny. Kozma Gyula. Világtörténet. Ld.: Földes Géza. Kozma József. Az alaki foglalkozások vezérfonala. Ld.: Dömötör Géza. Kozma Kálmán. Ünnepeljünk! Irta és a palotai alesperesi kerület 1904. május hó 17-én tartott tanácskozmányán felolvasta –. (8-r. … Kozma Lajos. Utolsó ábrándok. Melodiák. (4-r. 45 l.) Bpest, 1908. Ranschburg Gusztáv biz. Kötve. 10.– Kozma Lajos. Első könyvem. Ld.: Első könyvem. Kozma Lajos. Fali olvasótáblák az »Első könyvem« című abc-hez. Ld.: U. o. Kozma Lajos. A Faragó-család. Ld.: Faragó-család. Kozma Lajos. Földrajz. Ld.: Csurka István. Kozma Lajos. Horvátfalva. Ld.: Horvátfalva. Kozma Lajos. Magyar nyelvkönyv az elemi iskolák számára. Ld.: Nyelvkönyv. Kozma Lajos. Németfalu. Ld.: Németfalu. Kozma Lajos. Pista és Juliska. Ld.: Pista és Juliska. Kozma Lajos. Románfalva. Ld.: Románfalva. Kozma Lajos. A szabadsághős unokái. Ld.: Szabadsághős. Kozma Lajos. Tótfalu. Ld.: Tótfalu. Kozma László és Mihály Ferenc. Gazdasági gyakorlókönyv az elemi népiskolák V. és VI. fiúosztályai számára. (8-r. 126 l.) Bpest, 1… Kozma László Gazdasági gyakorlókönyv az elemi népiskolák V–VI. leányosztályai számára. (8-r. 106 l.) Bpest, 1908. Lampel R. r.-t.… Kozma Pál. A termő homoki szőlők évi munkáiról. A homoki szőlő és bortermelők részére írta –. (8-r. 24 l.) Kispest, (é. n.) Első … Kozsereán Gergely. Az én tengerszemű hölgyem. (8-r. 91 l.) Nagybánya, 1902. Kovács Gyula. 1.– Kozsereán Gergely. A vérengző testvér. Elbeszélés. (8-r. 29 l.) Bpest, (é. n.) Biró Albert. –.30 Kozsereán Gergely. A román pásztorfiú. Elbeszélés az 1848–49-iki szabadságharc idejéből. (8-r. 30 l.) Bpest, (é. n.) Biró Albert.… Kő. Pesti vadászok. Ld.: Kőváry János. Kő. Az obstructio ellenszere. Alkotmányváltozás. (8-r. 27 l.) Bpest, 1903. Márkus Samu kvny. Kő- és agyagipari szakiskola. A székelyudvarhelyi áll. –, szervezete, tanterve, fegyelmi és házszabályai. (8-r. 40 l.) Székelyudv… Köblös Zoltán. Halotti beszédek az Erdélyi Országos Múzeum és a kolozsvári ref. kollegium könyvtárában. Különleny. a »Genealogiai… Köblös Zoltán. Magyar családtörténeti könyvészet 1472–1905. Különleny. a »Genealogiai Füzetek«-ből. (8-r. 74 l.) Kolozsvár, 1909.… Köcsög Muki naptár az 1908. esztendőre. (8-r. 56, 4 l.) Komárom, (év és ny. n.) Köcsög Muki csodálatos és bámulatos kalandjai. (8-r. 32 l.) Bpest, (é. n.) Krausz S. és társa kvny. Koerfer István és Tolnay Pál. Magyarország gazdasága 1909-ben. (8-r. 30 l.) Bpest, 1909. »Pátria« r.-t. kvny. Kőfaragó. Magyarország kőfaragó érdekeit képviselő közlöny. I–VII. évfolyam à 12 szám. (4-r.) Bpest, 1900–1906. Fried és Krakauer… Kőfaragók. Budapesti –, szakosztályának könyvtári jegyzéke. (8-r. 20 l.) Bpest, (é. n.) Világosság kvny. Kögl Béla. A szövetkezeti gőzlépcsők ügykezelése. (8-r. 36 l.) Bpest, 1903. »Pátria« r.-t. kvny. Kőhalmi Mihály. Tanítsuk vagy ne tanítsuk a latin nyelvet? Különleny. a »Gyakorlati Paedagogiá«-ból. (8-r. 47 l.) Bpest, 1907. Kőhegyi Lajos, dr. A harántfekvésekről, azok aetiologiája, diagnostikája, osztályozása, lefolyása és kezelése. (8-r. 62 l.) Bpest… Kőhegyi Lajos, dr. Amerikai benyomások. (8-r. 109 l.) Szeged, 1907. Traub J. és Társa bizom. 2.– Kölbl Frigyes. A kaliforniai füge-szirup (Califig.) új hashajtószer gyógyértéke. Különleny. a »Wiener Medizinische Presse«-ből. (… Kölcsey Ferenc munkái. Ld.: Magyar remekírók. 14. Kölcsey Ferenc válogatott munkái. Ld.: Remekírók képes kvtára. Kölcsey Ferenc válogatott szónoklatai. Ld.: Jeles írók. LXXVII. Kölcsey-Egyesület. A nagykárolyi –, évkönyve. 1907–1910. Kiadja az elnökség. (8-r. 71 l. 1 kép.) Nagykároly, 1910. Kölcsey-nyda. Kölcsey-Kör. A szatmári –, múzeumi tárgyainak és könyvtárának jegyzéke. 2 rész. (8-r 82, l. 34, 1 l.) Szatmár, 1905–1906. Kölcsey… Köllner Lajos. A ferrum hydrogenio reductumban a vas, illetve szinvas tartalom meghatározási módszereiről. (8-r. 20 l.) Bpest, 19… Költemények. Kiadja a »Magyar Biblia- és Evangyéliomi Irat. Terjesztő Társaság« alapkezelősége. (k. 8-r. 12 l.) Karcag, 1903. Kók… Költemények. Irta Senki és Semmi, vagyis Egy Düledező rom. (8-r. 40 l.) Bpest, 1896. »Hunnia« kvny. Költemények. Kötelező iskolai –, a középiskolai tanuló ifjúság számára. Kézirat gyanánt. (8-r. 112 l.) Eperjes, 1905. Révai Samu.… Költészet. A régi magyar –, kincsesháza. A magyar költészet történetének, a verstannak, a költői műfajok elméletének ismertetése … Költészet. A régi magyar –, remekei. Versgyűjtemény a legrégibb időktől Kisfaludy Károlyig. A régi magyar irodalom történetével e… Költők. Idegen –. Ld.: Kis kvtár. 105–106. Költők Albuma. Jelenkori magyar költők verseinek gyűjteménye. Szerkesztette Radó Antal. 5., módosított és bővített kiadás. (16-r.… Költők és írók. Élet- és jellemrajzok az irodalom köréből. A Kisfaludy-Társaság megbízásából szerkeszti Ferenczi Zoltán. (k. 8-r.… Költők világa. Anthologia. Összeállította Baboss László. I–III. kötet. (8-r. 294, 159, 192 l.) Nagykanizsa, 1907. Toldi L. biz. B… Költségvetés. Állami –, a magyar korona országai részére az 1902., 1903., 1904.., 1905., 1906., 1907., 1908., 1909., 1910., 1911.… Kőmívesség. Cselekvő –. Ld.: Cselekvő. Kőműves. Kőművesek, menyezet- vakoló- és fehérmunkások szak-, társadalmi és hivatalos közlönye. I–IV. évfolyam à 12 szám. (2-r.) … Könczöl Antal. Apróságok. (k. 8-r. 180, 2 l. címkép.) Bpest, 1905. Stephaneum r.-t. ny. König Dénes. A több méretű tér forgásainak és véges forgás-csoportjainak analytikus tárgyalása. (8-r. 41, 1 l.) Bpest, 1907. Fran… König Dénes. Logikai ellentmondások. (8-r. 14 l.) Bpest, 1910. Franklin-Társulat ny. König Dénes. Egyszerűen rendezett halmazról. Ld.: Haar Alfréd. König Dénes. Mathematikai mulatságok. Ld.: Magyar kvtár. 316. 418. König György. Menandros Perikeiromeni-ja. (8-r. 11 l.) 1901. (H. és ny. n.) König György. Szirmay Antal. [1747–1812.] (8-r. 59 l.) Bpest, 1903. Franklin-Társulat. 1.20 König György. Alfred de Musset. Ld.: Költők és írók. König Gyula, dr. Algebra középiskolák számára. Átdolgozta dr. Beke Manó. 3. kiadás. (8-r. 2, 360, 2 l.) Bpest, 1901. Athenaeum r.… König Gyula, dr. Az algebrai mennyiségek általános elméleténekalapvonalai. (n. 8-r. XII, 599 l.) Bpest, 1903. M. t. akadémia. 15.– König Gyula, dr. A halmazelmélet alapjai és a continuum problemája. Különleny. a »Math. és Természettud. Értesítő«-ből. (n. 8-r. … König Salamon. Tanulmány az új ipartörvény-tervezet határozmányaiból. (8-r. 39 l.) Szeged, (1908.) Traub B. és Társa biz. –.50 König Vilmos, dr. A váltótörvény magyarázata. (8-r. 215 l.) Bpest, 1906. Grill-féle kkv. 6.– Königsberger Lea, dr. Gümőkóros fekély az alsó szemhéjon. Különlenyomat a »Bpesti Orvosi Ujság«-ból. (8-r.) Bpest, 1904. Königsberger Lea, dr. Az 1904. évben kezelt skarlát-eseteinkről. Különleny. a »Bpesti Orvosi Ujság«-ból. (8-r. 11 l.) Bpest, 1905… Königsberger Lea, dr. Encephalitis acuta gyógyult esete. Különleny. a »Bpesti Orvosi Ujság«-ból. (8-r. 11 l.) Bpest, 1905. »Petőf… Könnye Nándor. Magyar-német és német-magyar zsebszótár iskolai és magánhasználatra. 6., ővített és javított kiadás (az új helyesí… Könyöki József. A középkori várak, különös tekintettel Magyarországra. A M. T. Akadémia történelmi bizottságának megbízásából saj… Könyökiné Laczkovich Ida. Pali és a jó tanító. Elbeszélés. (8-r. 162 l.) Pozsony, 1906. Szerző sajátja. Stampfel K. biz. 2.– Könyökiné Laczkovich Ida. Rajcsánka. Lidi és az öreg vak asszony. (8-r. 176 l.) Pozsony, 1906. Stampfel Károly biz. 2.– Könyökiné Laczkovich Ida. Karácsony. Jóska fillérei. Két elbeszélés. (8-r. 203 l.) Pozsony, 1908. Heckenast G. utóda. (Drodtleff … Könyökiné Laczkovich Ida. Vadrózsabokor. Koldús Kata. (8-r. 91 l.) Pozsony, 1910. Drodtleff Rudolf bizom. 1.20 Könyörgések és dicséretek az evangelikus keresztyén ifjúság számára. (k. 8-r. 48 l.) Balassagyarmat, 1907. B.-gyarmati kvny. Könyörgések iskolai –, a gyomai ref. iskolák számára. (k. 8-r. 13 l.) Gyoma,l 1906. Kner Izidor kvny. Könyv. Békésmegyei Közlöny. Karácsonyi könyv. Szerkesztette Palatinus József. (8-r. 153 l.) Békéscsaba, 1905. Corvina kvny. Könyv. Ellenőrző –, iparos tanonciskolai tanulók számára. (8-r. 36 l.) Mezőtúr,. 1904. Török Ignác. Kötve. –.40 Könyv. Fekete. Ld.: Fekete könyv. Könyv. Hasznos –. Olvasmány fiúk és leányok számára. (8-r. 95 l.) Bpest, (é. n.) Nagy Sándor kvny. Könyvecske. Arany –, vagy: az alázatosság útján a keresztény tökéletességre vezető kalauz. (32-r. 72 l.) Bpest, 1902. A Havi Füze… Könyvecske. Dallamos –, az új énekeskönyvhöz. Ld.: Dallamos. Könyvecske. Képes minisztrációs –. Ld.: Minisztrációs könyvecske. Könyvek. Apró –. Ld.: Apró kvek. Könyvek. Hasznos –. Ld.: Hasznos kvek. Könyvek. Legjobb –. Ld.: legjobb kvek. Könyvek. Piros –. Ld.: Piros kvek. Könyvek. Színes –. Ld.: Színes kvek. Könyvek. Vidám –. Ld.: Vidám kvek. Könyvek tára, Alkohol-ellenes –. Ld.: Alkohol-ellenes könyvek tára. Könyvelési segédlet. (4-r. 87 l.) Bpest, 1909. Pallas r.-t. kvny. »Könyves Kálmán« páholynak, A –, 1905. évi március hó 25-én tartott nővérmunkája. (8-r. 38 l.) Bpest, 1905. Czettel és Deutsch kv… Könyves Tóth Kálmán. A hit temploma. (Új folyam.) II. kötet. Egyházi beszédek. Részben Spurgeon, Decoppet és Talmage nyomán. (8-r… Könyves Tóth Kálmán. A világlátók. Úti kalandok regényes rajzokban. Színezett képekkel. (8-r. 232 l.) Bpest, 1907. Légrády Testvé… Könyves Tóth Kálmán. A honvéd árnya. Ld.: Jó kvek. 71.

Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem