III. SZÍN.
Ugyanott. Utcza.
Két Polgár találkozik.
1. POLGÁR.
Jó reggelt, szomszéd! Merre oly sietve?
Jó reggelt, szomszéd! Merre oly sietve?
2. POLGÁR.
Lelkemre mondom, még magam se’tom.
Hallá, mi hir?
Lelkemre mondom, még magam se’tom.
Hallá, mi hir?
1. POLGÁR.
Hogy meghalt a király.
Hogy meghalt a király.
2. POLGÁR.
Az égre, rossz hir; ritkán jön a jobb:
Félek, félek, felfordul a világ.
Egy más Polgár jön.
Az égre, rossz hir; ritkán jön a jobb:
Félek, félek, felfordul a világ.
Egy más Polgár jön.
3. POLGÁR.
Szomszédok, adjon Isten!
Szomszédok, adjon Isten!
1. POLGÁR.
| Jó napot. |
3. POLGÁR.
Igaz, hogy meghalt jó Edvárd király?
Igaz, hogy meghalt jó Edvárd király?
2. POLGÁR.
De szent igaz; Isten legyen velünk!
De szent igaz; Isten legyen velünk!
3. POLGÁR.
No, mest’urak, meglássák, rossz napokra
Vagyon kilátás.
No, mest’urak, meglássák, rossz napokra
Vagyon kilátás.
1. POLGÁR.
Nem, nem, hisz fia
Isten kegyelméből uralkodik.
Nem, nem, hisz fia
Isten kegyelméből uralkodik.
3. POLGÁR.
Jaj az országnak, hol gyermek király van!
Jaj az országnak, hol gyermek király van!
2. POLGÁR.
Kormányzatától jót remélhetünk:
Mert a tanács, míg kiskorú, alatta,
S ha érett nagykorú lesz, ő maga,
Majd akkor, addig jól kormányzanak.
Kormányzatától jót remélhetünk:
Mert a tanács, míg kiskorú, alatta,
S ha érett nagykorú lesz, ő maga,
Majd akkor, addig jól kormányzanak.
1. POLGÁR.
Így állt az állam, hogy Párisban a
Nyolcz hónapos hatodik Henriket
Megkoronázták.
Így állt az állam, hogy Párisban a
Nyolcz hónapos hatodik Henriket
Megkoronázták.
3. POLGÁR.
Mint most? Nem, nem így állt:
Meg volt ez ország akkor áldva bölcs
Politikus tanácscsal; a királyt
Gyámolgaták derék nagybátyjai.
Mint most? Nem, nem így állt:
Meg volt ez ország akkor áldva bölcs
Politikus tanácscsal; a királyt
Gyámolgaták derék nagybátyjai.
1. POLGÁR.
Van annak is, apai, anyai.
Van annak is, apai, anyai.
3. POLGÁR.
Jobb volna, ha apai lenne mind,
Avagy hogy egy se lenne apai.
Perpatvaruk, ki álljon közelebb,
Rénk is közel vészt hoz, ha meg nem óv
Az ég. Oh! Gloster herczeg vészes ember;
És a királyné faja hetyke, gőgös:
Kormány alá, s nem kormányhoz valók.
Bár e beteg hon ismét felvirulna!
Jobb volna, ha apai lenne mind,
Avagy hogy egy se lenne apai.
Perpatvaruk, ki álljon közelebb,
Rénk is közel vészt hoz, ha meg nem óv
Az ég. Oh! Gloster herczeg vészes ember;
És a királyné faja hetyke, gőgös:
Kormány alá, s nem kormányhoz valók.
Bár e beteg hon ismét felvirulna!
1. POLGÁR.
Eh hadd! mi rosszat várunk, s jó kapunk.
Eh hadd! mi rosszat várunk, s jó kapunk.
3. POLGÁR.
Ha felleget lát, az okos köpenyt vesz;
Ha hullnak a lombok, kéznél a tél;
Ha száll a nap, ki nem vár éjszakát?
Időtlen viharokból drágaság lesz.
Még jóra fordul; de az ég ha megszán,
Több mint remélem s mint mi érdemeljük.
Ha felleget lát, az okos köpenyt vesz;
Ha hullnak a lombok, kéznél a tél;
Ha száll a nap, ki nem vár éjszakát?
Időtlen viharokból drágaság lesz.
Még jóra fordul; de az ég ha megszán,
Több mint remélem s mint mi érdemeljük.
2. POLGÁR.
Igaz a! a szívek telvék félelemmel:
Az ember szóba senkivel sem állhat,
Kinek szemében gond nincs, s rettegés.
Igaz a! a szívek telvék félelemmel:
Az ember szóba senkivel sem állhat,
Kinek szemében gond nincs, s rettegés.
3. POLGÁR.
A változás korában mindig így volt.
Az emberelme égi ösztönével
Megsejti a közel vészt: lám, a víz is
Hánykódik a kelő szélvész előtt.
De bizzuk azt Istenre. Hova mégy?
A változás korában mindig így volt.
Az emberelme égi ösztönével
Megsejti a közel vészt: lám, a víz is
Hánykódik a kelő szélvész előtt.
De bizzuk azt Istenre. Hova mégy?
2. POLGÁR.
Törvény elé idéztek, fájdalom.
Törvény elé idéztek, fájdalom.
1. POLGÁR.
Hisz engem is: tehát jerünk együt.
Hisz engem is: tehát jerünk együt.
| (Elmennek.) |
