II. SZÍN.
Az erdő más része.
Egyik oldalon Mowbray, az Érsek, Hastings s Mások; másik oldalon Lancaster János Herczeg, Westmoreland, Tisztek és Kiséret jönnek.
JÁNOS HERCZEG.
Üdvözlek itt téged, Mowbray rokon.
Főtisztelendő érsek, jó napot.
Lord Hastings, jó napot mindnyájatoknak.
Mylord York, hozzád illendőbb vala,
Midőn nyájad, a harangok szavára,
Körödbe gyűlt hallgatni áhitattal,
A szent írást miként értelmezed,
Mint ércz vitézül megjelenned itt,
Zendült csoportot híva harsonáddal,
S a tant fegyverré, és az életet
Halállá téve. A ki egy király
Szivébe van bezárva és kegye
Napsúgarán növekszik, hogy ha tán
A fejdelem szivével visszaélne,
Ily fenség árnyában, ah, mennyi vészt
Szülhetne! Lord érsek, így vagy te is.
Ki nem hallá, mi mélyen ismered
Az úr könyvét, és hogy tanácsiban
Te vagy előttünk szószólója, sőt
Isten megtestesült igéje vagy,
Igaz közbenjáró és közvetítő
Az ég szentsége és malasztja s a mi
Gyarló művünk között? S vajon ki hinné,
Hogy állásod diszével visszaélsz,
S az ég kegyét és pártfogásit úgy
Használod becstelen tettekre, mint
Gonosz kegyencz a fejdelem nevét?
Isten nevében buzdítád a népet
Helyettesére, jó atyámra föl,
S az ő, az ég békéje ellenére
Itt egybe csődítéd.
Üdvözlek itt téged, Mowbray rokon.
Főtisztelendő érsek, jó napot.
Lord Hastings, jó napot mindnyájatoknak.
Mylord York, hozzád illendőbb vala,
Midőn nyájad, a harangok szavára,
Körödbe gyűlt hallgatni áhitattal,
A szent írást miként értelmezed,
Mint ércz vitézül megjelenned itt,
Zendült csoportot híva harsonáddal,
S a tant fegyverré, és az életet
Halállá téve. A ki egy király
Szivébe van bezárva és kegye
Napsúgarán növekszik, hogy ha tán
A fejdelem szivével visszaélne,
Ily fenség árnyában, ah, mennyi vészt
Szülhetne! Lord érsek, így vagy te is.
Ki nem hallá, mi mélyen ismered
Az úr könyvét, és hogy tanácsiban
Te vagy előttünk szószólója, sőt
Isten megtestesült igéje vagy,
Igaz közbenjáró és közvetítő
Az ég szentsége és malasztja s a mi
Gyarló művünk között? S vajon ki hinné,
Hogy állásod diszével visszaélsz,
S az ég kegyét és pártfogásit úgy
Használod becstelen tettekre, mint
Gonosz kegyencz a fejdelem nevét?
Isten nevében buzdítád a népet
Helyettesére, jó atyámra föl,
S az ő, az ég békéje ellenére
Itt egybe csődítéd.
ÉRSEK.
Nem jöttem én atyád békéje ellen,
De, mint említém Westmorelandnak is,
A zűrzavart kor, a közérzület,
Magunkat biztositni, kénytet ily
Idétlen állapotra. Elhozák
Fenségednek sérelmünk czikkeit,
Miket gunynyal dobott vissza az udvar,
S ép ez szülé aztán a háborút,
E hydra kölyköt, melynek zord szemét
Álomra bűvölné jogos igényink
Győzelme, s az őszinte hódolat
E szédülettől mentve, a király
Lába elé szelíden omlanék.
| Lancaster herczeg, |
De, mint említém Westmorelandnak is,
A zűrzavart kor, a közérzület,
Magunkat biztositni, kénytet ily
Idétlen állapotra. Elhozák
Fenségednek sérelmünk czikkeit,
Miket gunynyal dobott vissza az udvar,
S ép ez szülé aztán a háborút,
E hydra kölyköt, melynek zord szemét
Álomra bűvölné jogos igényink
Győzelme, s az őszinte hódolat
E szédülettől mentve, a király
Lába elé szelíden omlanék.
MOWBRAY.
Avagy ha nem, kisértjük a szerencsét
Utolsó emberig.
Avagy ha nem, kisértjük a szerencsét
Utolsó emberig.
HASTINGS.
Lesz még segélyünk, mely pártunkra áll;
Ha ez bukik, majd fölsegít amaz:
Ekként a baj örökségűl marad,
S firól fira fog szállni a viszály,
Míg Angliának nemzedéke lesz.
| Habár kidőlünk, |
Ha ez bukik, majd fölsegít amaz:
Ekként a baj örökségűl marad,
S firól fira fog szállni a viszály,
Míg Angliának nemzedéke lesz.
JÁNOS HERCZEG.
Fölszínes vagy, Hastings, nagyon fölszínes,
Így mérve a jövő mélységeit.
Fölszínes vagy, Hastings, nagyon fölszínes,
Így mérve a jövő mélységeit.
WESTMORELAND.
Nem mondaná ki fönséged nekik,
Miben méltatja hát sérelmöket?
Nem mondaná ki fönséged nekik,
Miben méltatja hát sérelmöket?
JÁNOS HERCZEG.
Méltánylom én mind és helyeslem azt,
S vérem becsűletére esküszöm,
Félreérték atyám szándékit és
Körötte némelyek nagyon hibásan
Használgaták hatalmát, czéljait.
Mind e panaszt gyorsan megorvosoljuk,
Szavamra meg. S ha ezt eléglitek,
Népeiteket bocsássátok haza,
Miként mi a miénket, és a két
Sereg közt igyunk béke-áldomást.
Megújitott barátságunk jelét
Vigyék innen minden szemben haza.
Méltánylom én mind és helyeslem azt,
S vérem becsűletére esküszöm,
Félreérték atyám szándékit és
Körötte némelyek nagyon hibásan
Használgaták hatalmát, czéljait.
Mind e panaszt gyorsan megorvosoljuk,
Szavamra meg. S ha ezt eléglitek,
Népeiteket bocsássátok haza,
Miként mi a miénket, és a két
Sereg közt igyunk béke-áldomást.
Megújitott barátságunk jelét
Vigyék innen minden szemben haza.
ÉRSEK.
Herczegi szódat kérem én ezekre.
Herczegi szódat kérem én ezekre.
JÁNOS HERCZEG.
Itt a szavam! S meg is tartandom azt.
Most erre már iszom nagyságodért.
Itt a szavam! S meg is tartandom azt.
Most erre már iszom nagyságodért.
HASTINGS.
Menj, kapitány, (egy Tisztnek) menj, vidd meg a seregnek,
E békehírt; fizesd ki és bocsásd szét.
Menj, kapitány, (egy Tisztnek) menj, vidd meg a seregnek,
E békehírt; fizesd ki és bocsásd szét.
| Örülni fognak rajta, csak siess. | (Tiszt el.) |
ÉRSEK.
Egészségedre, lord Westmoreland!
Egészségedre, lord Westmoreland!
WESTMORELAND.
Köszönet érte. Tudnád csak, mi nagy
Fáradságomba van e békemű,
Bizton ihatnál; no hanem szivem
Nyiltabb leend irántad ezután.
Köszönet érte. Tudnád csak, mi nagy
Fáradságomba van e békemű,
Bizton ihatnál; no hanem szivem
Nyiltabb leend irántad ezután.
ÉRSEK.
Nem kétkedem benned.
Nem kétkedem benned.
WESTMORELAND.
Egészségedre, jó Mowbray rokon.
| Nagyon örűlök. |
MOWBRAY.
Ép jó időben is kivánod azt,
Mert hirtelen rosszúl érzem magam’.
Ép jó időben is kivánod azt,
Mert hirtelen rosszúl érzem magam’.
ÉRSEK.
Csapás előtt mindig vígak vagyunk;
A kedvetlenség jó sikert jelez.
Csapás előtt mindig vígak vagyunk;
A kedvetlenség jó sikert jelez.
WESTMORELAND.
Vidulj tehát, rokon, mert hirtelen
Bajod nekünk holnapra jót jelent.
Vidulj tehát, rokon, mert hirtelen
Bajod nekünk holnapra jót jelent.
ÉRSEK.
No én nagyon könnyen érzem magam’.
No én nagyon könnyen érzem magam’.
MOWBRAY.
| Annál rosszabb, ha a szabály igaz. | (Örömzaj a háttérben.) |
JÁNOS HERCZEG.
A béke-szó zeng. Im halljátok a zajt.
A béke-szó zeng. Im halljátok a zajt.
MOWBRAY.
Győzelem után lett volna ez helyén.
Győzelem után lett volna ez helyén.
ÉRSEK.
A béke is hódításjellemű,
Ha mindkét fél dicsőn legyőzeték
És egyik sem veszít.
A béke is hódításjellemű,
Ha mindkét fél dicsőn legyőzeték
És egyik sem veszít.
JÁNOS HERCZEG.
S most hadd vonuljanak csapatjaink
Im itt előttünk: ismerjük meg így,
Kikkel kellendett állanunk csatát.
| Eredj, mylord, |
| Bocsásd el a mi hadsergünket is. | (Westmoreland el.) |
Im itt előttünk: ismerjük meg így,
Kikkel kellendett állanunk csatát.
ÉRSEK.
Eredj, lord Hastings, hadd léptessenek
Eredj, lord Hastings, hadd léptessenek
| Előttünk el, míg szét nem oszlanak. | (Hastings el.) |
JÁNOS HERCZEG.
Remélem, együtt töltjük itt az éjt.
Westmoreland visszajő.
Nos mért van együtt még a hadsereg?
Remélem, együtt töltjük itt az éjt.
Westmoreland visszajő.
Nos mért van együtt még a hadsereg?
WESTMORELAND.
Vezéreink, mert állni rendeléd,
Nem mennek el, míg nem hallják szavad’.
Vezéreink, mert állni rendeléd,
Nem mennek el, míg nem hallják szavad’.
JÁNOS HERCZEG.
Ismérik tisztöket.
Hastings visszajő.
Ismérik tisztöket.
Hastings visszajő.
HASTINGS.
Mylord, hadsergünk immár szétoszolt:
Fut, mint a jármot elvetett tinó,
Éjszak, kelet, dél és nyugat felé,
Vagy mint a szünidőt nyert iskola
Rohan játékhelyére és haza.
Mylord, hadsergünk immár szétoszolt:
Fut, mint a jármot elvetett tinó,
Éjszak, kelet, dél és nyugat felé,
Vagy mint a szünidőt nyert iskola
Rohan játékhelyére és haza.
WESTMORELAND.
Jó hír, lord Hastings: ennek díjaul
Foglyom vagy árulásodért, áruló;
Te is, lord érsek; lord Mowbray, te is:
Mind elfoglak honárulástokért.
Jó hír, lord Hastings: ennek díjaul
Foglyom vagy árulásodért, áruló;
Te is, lord érsek; lord Mowbray, te is:
Mind elfoglak honárulástokért.
)
MOWBRAY.
Jogos, becsűletes az ily fogás?
Jogos, becsűletes az ily fogás?
WESTMORELAND.
Hát szövetségtek az?
Hát szövetségtek az?
ÉRSEK.
Ily szószegő vagy!
Ily szószegő vagy!
JÁNOS HERCZEG.
Csak orvoslást igértem felhozott
Sérelmiteknek, mit, becsűletemre!
Legjobb lélekkel véghez is viszek.
De, lázadók, a díjt vegyétek el,
Mit lázadás, mit ily tett érdemel.
Dőrék valátok harczot kezdeni,
Bárgyúk a serget szétereszteni.
Doboljatok! El a futók után!
Az ég harczolt ma, nem mi a csatán.
Ez árulókat vérpadra vigyétek:
| Szót nem adtam én, |
Sérelmiteknek, mit, becsűletemre!
Legjobb lélekkel véghez is viszek.
De, lázadók, a díjt vegyétek el,
Mit lázadás, mit ily tett érdemel.
Dőrék valátok harczot kezdeni,
Bárgyúk a serget szétereszteni.
Doboljatok! El a futók után!
Az ég harczolt ma, nem mi a csatán.
Ez árulókat vérpadra vigyétek:
| Az a nyugágy, melyben kihúny e vétek. | (Mind el.) |
