VI. SZÍN.
Róma. Szoba Caesar házában.
Caesar, Agrippa, Mecaenas jönnek.
CAESAR.
Ezt Róma daczára tette; s többet is.
Alexandriában, így írják nekem,
A piaczon ezüstös emelvényen,
Ő s Cleopatra arany széken ültek
A nép előtt; lábuknál Caesarion,
Kit atyánk fiának mondanak, s a több
Bitang, bujálkodásuk fajzati.
Ott ő Egyiptom trónjához adá
Korlátlan birtokúl e nőnek alsó
Syriát és Cyprust, Lydiát.
Ezt Róma daczára tette; s többet is.
Alexandriában, így írják nekem,
A piaczon ezüstös emelvényen,
Ő s Cleopatra arany széken ültek
A nép előtt; lábuknál Caesarion,
Kit atyánk fiának mondanak, s a több
Bitang, bujálkodásuk fajzati.
Ott ő Egyiptom trónjához adá
Korlátlan birtokúl e nőnek alsó
Syriát és Cyprust, Lydiát.
MECAENAS.
Nyilván tevé?
| S imezt |
CAESAR.
Sőt királyok királyinak nevezte
Fiait. Sándornak adta Médiát,
Meg Parthiát, Arméniát.
Ptolemaeusnak Syriát, Ciliciát,
S Phoeniciát. Az asszony e napon
Mint Izis istennő öltözködék,
Mit többször is tett, hallom.
| A játék nyilt terén! |
Fiait. Sándornak adta Médiát,
Meg Parthiát, Arméniát.
Ptolemaeusnak Syriát, Ciliciát,
S Phoeniciát. Az asszony e napon
Mint Izis istennő öltözködék,
Mit többször is tett, hallom.
MECAENAS.
Ezt Róma!
| Tudja meg |
AGRIPPA.
Sértve már is gőgje által,
Egészen hadd forduljon ellene!
Sértve már is gőgje által,
Egészen hadd forduljon ellene!
CAESAR.
A nép tisztába’ van! S még ő mer, im,
Vádolni mást!
A nép tisztába’ van! S még ő mer, im,
Vádolni mást!
AGRIPPA.
Kit?
Kit?
CAESAR.
Pompeiustól Siciliát elvevők,
Nem adtuk néki a sziget felét;
Meg, hogy nehány hajóját vissza nem
Küldők; haragszik még, hogy Lepidust
Hármunk közül kitettem s javait
Lefoglalám.
| Caesart; hogy midőn |
Nem adtuk néki a sziget felét;
Meg, hogy nehány hajóját vissza nem
Küldők; haragszik még, hogy Lepidust
Hármunk közül kitettem s javait
Lefoglalám.
AGRIPPA.
Felelni kell ezekre!
Felelni kell ezekre!
CAESAR.
Már megtevém. Úton van hírnököm.
Megírtam: Lepidus minő kegyetlen
Lőn, hatalmával mint élt vissza; hogy
Megérdemelte sorsát. Részt adok,
A mit foglaltam, abból; csakhogy ő is
Arméniából s minden hódított
Országiból megosztozzék velem.
Már megtevém. Úton van hírnököm.
Megírtam: Lepidus minő kegyetlen
Lőn, hatalmával mint élt vissza; hogy
Megérdemelte sorsát. Részt adok,
A mit foglaltam, abból; csakhogy ő is
Arméniából s minden hódított
Országiból megosztozzék velem.
MECAENAS.
Ő soha erre rá nem áll.
Ő soha erre rá nem áll.
CAESAR.
Úgy én sem arra, a mit ő kiván.
Octavia, Kisérettel jő.
Úgy én sem arra, a mit ő kiván.
Octavia, Kisérettel jő.
OCTAVIA.
Üdv, Caesar és uram! Üdv, drága Caesar!
Üdv, Caesar és uram! Üdv, drága Caesar!
CAESAR.
Hogy eltaszítva, így kell látnalak!
Hogy eltaszítva, így kell látnalak!
OCTAVIA.
Nem, eltaszítva nem vagyok, ne mondd!
Nem, eltaszítva nem vagyok, ne mondd!
CAESAR.
Nem lopva jösz-e? – Oh, nem úgy jövél,
Mint Caesar húga! Antonius nejét
Egy tábor illetné előfutárul,
És közeledtét lovak nyerítése
Jelentené előre; emberek az
Útszéli fákon, égve epedő
Kiváncsiságtól, sőt a pornak is
Az égre kéne fölverődnie
Kiséreted nyomán. De úgy jövél
Rómába, mint vásárra induló
Paraszt leány; üdvözletünket is
Kijátszva, s ah, ki üdvözölve nincs,
Gyakran szeretve sincs! Elődbe kellett
Voln’ mennünk szárazon, vizen, s akár
Merről jövél: riadva köszöntenünk!
Nem lopva jösz-e? – Oh, nem úgy jövél,
Mint Caesar húga! Antonius nejét
Egy tábor illetné előfutárul,
És közeledtét lovak nyerítése
Jelentené előre; emberek az
Útszéli fákon, égve epedő
Kiváncsiságtól, sőt a pornak is
Az égre kéne fölverődnie
Kiséreted nyomán. De úgy jövél
Rómába, mint vásárra induló
Paraszt leány; üdvözletünket is
Kijátszva, s ah, ki üdvözölve nincs,
Gyakran szeretve sincs! Elődbe kellett
Voln’ mennünk szárazon, vizen, s akár
Merről jövél: riadva köszöntenünk!
OCTAVIA.
Oh jó uram!
Nem kényszerítve jöttem így, hanem
Jó szántomból. Uram Antonius,
Hallván, hogy harczra készülsz, vélem is
Közlé a gyászhírt. Kértem őt, bocsásson
Haza.
Oh jó uram!
Nem kényszerítve jöttem így, hanem
Jó szántomból. Uram Antonius,
Hallván, hogy harczra készülsz, vélem is
Közlé a gyászhírt. Kértem őt, bocsásson
Haza.
CAESAR.
S megadta könnyen; hisz ez őt
Vágyával összehozza!
S megadta könnyen; hisz ez őt
Vágyával összehozza!
OCTAVIA.
| Ne mondd, uram! |
CAESAR.
Szemmel kisérem őt; a szél nekem
Hírt hoz felőle. Hol van ő?
Szemmel kisérem őt; a szél nekem
Hírt hoz felőle. Hol van ő?
OCTAVIA.
Athénbe ment.
| Uram |
CAESAR.
Őt Cleopatra csalta el; hatalmát
E nő kezébe adta; s most a föld
Királyait fegyverzik ellenünk.
Bocchus velök tart, Lybia királya,
Archelaus, a Cappadociáé,
S Philadelphos, a paphlagón; a thrák
Adallas, az arab Malchus, s Heródes
Zsidó király; Pontus királya is;
Meg Mithridates, a comagenci;
S Polemon és Amintas, lycaoni
És méd királyok; s még egy hosszu sor!
| Szegény hugom, csalódol! |
E nő kezébe adta; s most a föld
Királyait fegyverzik ellenünk.
Bocchus velök tart, Lybia királya,
Archelaus, a Cappadociáé,
S Philadelphos, a paphlagón; a thrák
Adallas, az arab Malchus, s Heródes
Zsidó király; Pontus királya is;
Meg Mithridates, a comagenci;
S Polemon és Amintas, lycaoni
És méd királyok; s még egy hosszu sor!
OCTAVIA.
Oh jaj nekem! ki két gyülölködő
Kedves között osztám meg szívemet!
Oh jaj nekem! ki két gyülölködő
Kedves között osztám meg szívemet!
CAESAR.
Légy üdvöz itt. Csak leveled miatt
Késett megindulásunk, míg kitűnt,
Hogy csalva vagy s mi fenyegetve. Most
Nyugodj’ meg; és ne bántson e nehéz
Idő viszálya, mely nyugtodra tört;
De hagyd kimért útján a végzetet,
S ne panaszold! – Üdvözlek újolag,
Legkedvesebbem! – Oh, méltatlanabból
Bántak veled, mint elgondolható;
De a nagy istenek a bosszuállást
Reám bízák s barátaidra. Légy
Nyugodt! s megint s ezerszer üdvözölve!
Légy üdvöz itt. Csak leveled miatt
Késett megindulásunk, míg kitűnt,
Hogy csalva vagy s mi fenyegetve. Most
Nyugodj’ meg; és ne bántson e nehéz
Idő viszálya, mely nyugtodra tört;
De hagyd kimért útján a végzetet,
S ne panaszold! – Üdvözlek újolag,
Legkedvesebbem! – Oh, méltatlanabból
Bántak veled, mint elgondolható;
De a nagy istenek a bosszuállást
Reám bízák s barátaidra. Légy
Nyugodt! s megint s ezerszer üdvözölve!
AGRIPPA.
isten hozott!
isten hozott!
MECAENAS.
Rómába’ minden szív szán és szeret!
Csak a gyalázatos bujálkodó
Antonius taszít el, birodalmát
Kéjhölgyre bízva, a ki ellenünk
Ingerli azt.
| Nemes hölgy, üdvözöllek! |
Csak a gyalázatos bujálkodó
Antonius taszít el, birodalmát
Kéjhölgyre bízva, a ki ellenünk
Ingerli azt.
OCTAVIA.
Való ez, oh uram?
Való ez, oh uram?
CAESAR.
Kétségtelen! De tűrelem, hugom!
Kétségtelen! De tűrelem, hugom!
| Még egyszer üdvözöllek, édesem! | (Mind el.) |
