IV. SZÍN.
Szoba Cymbeline palotájában.
Imogen és Pisanio jönnek.
IMOGEN.
A parti réven kéne élned, és
Minden hajón kérdezned: mert ha irt,
S én nem kapom meg, kárba ment papir
Voln’, mint a fölajánlott kegyelem.
Mi volt végszója?
A parti réven kéne élned, és
Minden hajón kérdezned: mert ha irt,
S én nem kapom meg, kárba ment papir
Voln’, mint a fölajánlott kegyelem.
Mi volt végszója?
PISANIO.
| Királynőm, királynőm! |
IMOGEN.
S lobogtatá kendőjét?
S lobogtatá kendőjét?
PISANIO.
| S csókolá. |
IMOGEN.
Érzéktelen gyolcs! boldogabb nálamnál! S ez minden?
Érzéktelen gyolcs! boldogabb nálamnál! S ez minden?
PISANIO.
Nem, mert mig fülel avagy
Szememmel megkülönböztethetém
Másoktul, a hajó szinén maradt,
Kalappal, keztyüvel, kendővel intvén,
A hogy kedélye vágya, hánykodása
Jelezni tudta, lelke hogy mi lomhán
Vitorláz el, s mi gyorsan a hajó.
Nem, mert mig fülel avagy
Szememmel megkülönböztethetém
Másoktul, a hajó szinén maradt,
Kalappal, keztyüvel, kendővel intvén,
A hogy kedélye vágya, hánykodása
Jelezni tudta, lelke hogy mi lomhán
Vitorláz el, s mi gyorsan a hajó.
IMOGEN.
Mért nem kisérted szemmel, mignem oly
Kicsinyre olvadt, mint a varju, vagy
Kisebbre még!
Mért nem kisérted szemmel, mignem oly
Kicsinyre olvadt, mint a varju, vagy
Kisebbre még!
PISANIO.
| Kisértem, asszonyom. |
IMOGEN.
Én megszakgattam voln’ szemizmaim’,
Csakhogy láthassam, mig a messzeség
Oly ponttá nem feni, mint tű hegye;
Sőt követem vala, mig a szunyog
Alakjából léggé nem olvad: aztán
Elfordultam és sirtam volna! – Jó
Pisanio, mikor halljuk hirét?
Én megszakgattam voln’ szemizmaim’,
Csakhogy láthassam, mig a messzeség
Oly ponttá nem feni, mint tű hegye;
Sőt követem vala, mig a szunyog
Alakjából léggé nem olvad: aztán
Elfordultam és sirtam volna! – Jó
Pisanio, mikor halljuk hirét?
PISANIO.
Bizonynyal, úrnőm, első alkalommal.
Bizonynyal, úrnőm, első alkalommal.
IMOGEN.
Nem is bucsuztam tőle el – pedig
Sok édes mondandóm volt; – mielőtt
Még mondhatám, hogy ekkor s ily időn
Ily és ily gondolattal gondolok
Reá; vagy tőle esküt veheték,
Hogy olasz nők nem sértik érdekem’
S becsűletét; avagy meghagyhatám,
Hogy reggel s esti hatkor s éjfelen
Találkozunk imában, mert én akkor
Az égbe szállok érte; s mielőtt
Még bucsu-csókom’ adhatám, melyet
Két bűvös szóba rejték: jött atyám,
S miként a zsarnok éjszaknak lehe
Fonyasztá bimbainknak életét.
Egy Hölgy jön.
Nem is bucsuztam tőle el – pedig
Sok édes mondandóm volt; – mielőtt
Még mondhatám, hogy ekkor s ily időn
Ily és ily gondolattal gondolok
Reá; vagy tőle esküt veheték,
Hogy olasz nők nem sértik érdekem’
S becsűletét; avagy meghagyhatám,
Hogy reggel s esti hatkor s éjfelen
Találkozunk imában, mert én akkor
Az égbe szállok érte; s mielőtt
Még bucsu-csókom’ adhatám, melyet
Két bűvös szóba rejték: jött atyám,
S miként a zsarnok éjszaknak lehe
Fonyasztá bimbainknak életét.
Egy Hölgy jön.
A HÖLGY.
Királynénk kéri nagysád társaságát.
Királynénk kéri nagysád társaságát.
IMOGEN.
Ezt rád bizom; végezd hamar. Megyek
Királynédhoz.
Ezt rád bizom; végezd hamar. Megyek
Királynédhoz.
PISANIO.
Meglesz mind, asszonyom. (Elmennek.)
Meglesz mind, asszonyom. (Elmennek.)
