I. SZÍN.
Tér. Cymbeline palotája előtt.
Cloten és két Nemes jönnek.
CLOTEN.
Volt-e valaha embernek ily szerencséje! Midőn már megcsókoltam a tekét, akkor veretni le új dobásban. Száz fontom állt rajta. Aztán egy ily kurafi kóficz felorrolja esküdözésemet, mintha esküimet tőle kértem volna kölcsön s nem bánhatnék velök kedvem szerint.
Volt-e valaha embernek ily szerencséje! Midőn már megcsókoltam a tekét, akkor veretni le új dobásban. Száz fontom állt rajta. Aztán egy ily kurafi kóficz felorrolja esküdözésemet, mintha esküimet tőle kértem volna kölcsön s nem bánhatnék velök kedvem szerint.
1. NEMES.
Hát mit nyert vele? Golyóddal betörted a fejét.
Hát mit nyert vele? Golyóddal betörted a fejét.
2. NEMES (magában).
Ha a veleje olyan lett volna, mint a ki betörte, mind kifolyt volna.
Ha a veleje olyan lett volna, mint a ki betörte, mind kifolyt volna.
CLOTEN.
Ha egy nemes embernek kedve kerekedik esküdözni, nem egy ott ácsorgó dolga, esküit megnyirbálni, mit?
Ha egy nemes embernek kedve kerekedik esküdözni, nem egy ott ácsorgó dolga, esküit megnyirbálni, mit?
2. NEMES.
Nem, mylord. (Magában.) Sem, hogy füleit levagdossa.
Nem, mylord. (Magában.) Sem, hogy füleit levagdossa.
CLOTEN.
Kurafi! kutya! Én adjak neki elégtételt? De ’szen csak lett volna magamféle!
Kurafi! kutya! Én adjak neki elégtételt? De ’szen csak lett volna magamféle!
2. NEMES (magában).
Hogy fél bolonddal kapjon hajba!
Hogy fél bolonddal kapjon hajba!
CLOTEN.
Semmi a világon ennyire nem boszant. – Verje meg a ragya a dolgot. Inkább ne volnék ily nemes születésű, a milyen vagyok. Nem mernek velem vívni, anyám, a királyné miatt. Minden himpellér megtölti vívással a bendőjét, csak nekem kell fel s alá járnom, mint valami kakasnak, kibe senki sem köthet bele.
Semmi a világon ennyire nem boszant. – Verje meg a ragya a dolgot. Inkább ne volnék ily nemes születésű, a milyen vagyok. Nem mernek velem vívni, anyám, a királyné miatt. Minden himpellér megtölti vívással a bendőjét, csak nekem kell fel s alá járnom, mint valami kakasnak, kibe senki sem köthet bele.
2. NEMES (magában).
Te kakas is, kappan is vagy, s eléggé kukorékolsz tarajodhoz képest.
Te kakas is, kappan is vagy, s eléggé kukorékolsz tarajodhoz képest.
CLOTEN.
Mit mondasz?
Mit mondasz?
2. NEMES.
Nem illik, hogy nagyságod minden ficzkónak helyt álljon, a kit megsért.
Nem illik, hogy nagyságod minden ficzkónak helyt álljon, a kit megsért.
CLOTEN.
Tudom, nem illik, de illik az alattam valókat megsértenem.
Tudom, nem illik, de illik az alattam valókat megsértenem.
2. NEMES.
Igen, illik, s egyedűl nagyságodhoz illik.
Igen, illik, s egyedűl nagyságodhoz illik.
CLOTEN.
No, ezt mondom én.
No, ezt mondom én.
1. NEMES.
Nem hallottad egy idegen hírét, ki az éjjel jött az udvarra?
Nem hallottad egy idegen hírét, ki az éjjel jött az udvarra?
CLOTEN.
Idegen az udvaron, s én nem tudok róla!
Idegen az udvaron, s én nem tudok róla!
2. NEMES (magában).
Nem hijába vagy a legudvariatlanabb ficzkó.
Nem hijába vagy a legudvariatlanabb ficzkó.
1. NEMES.
Egy olasz érkezett, s azt hiszik, Leonatus barátai közűl való.
Egy olasz érkezett, s azt hiszik, Leonatus barátai közűl való.
CLOTEN.
Leonátus egy száműzött gaz; s ez is az, akármi legyen is. Ki szólt neked ez idegenről?
Leonátus egy száműzött gaz; s ez is az, akármi legyen is. Ki szólt neked ez idegenről?
1. NEMES.
Nagyságod egyik apródja.
Nagyságod egyik apródja.
CLOTEN.
Illik, hogy én keressem őt fel? Nem derogálna az nekem?
Illik, hogy én keressem őt fel? Nem derogálna az nekem?
1. NEMES.
Neked semmi sem derogálhat, uram.
Neked semmi sem derogálhat, uram.
CLOTEN.
Legalább gondolom, nem egy könnyen.
Legalább gondolom, nem egy könnyen.
2. NEMES (magában).
Te egy sűlt bolond vagy, s csak annálfogva is nem derogálhat semmi sületlenséged sem.
Te egy sűlt bolond vagy, s csak annálfogva is nem derogálhat semmi sületlenséged sem.
CLOTEN.
Menjünk, fölkeresem azt az olaszt. A mit nappal tekén vesztettem, azt rajta az éjjel megnyerem. Jer, menjünk.
Menjünk, fölkeresem azt az olaszt. A mit nappal tekén vesztettem, azt rajta az éjjel megnyerem. Jer, menjünk.
2. NEMES.
Követni fogom nagyságodat.
Hogy oly ármányos ördög, mint az anyja,
Ily szamarat ad a világnak! Oly
Nő, ki eszével mindenkit lever,
S fia, ha megfeszül se tudja, hogy a húszból
Kettőt levonva hány marad. Szegény
Herczegnő, égi Imogen! mit nem türsz!
Egy mostoha uralkodik atyádon;
Anyád óránkint cselt kohol; és kérőd:
Ez undokabb, mint drága férjed szennyes
Elüzetése, szörnyübb, mint a válás,
Mit eszközölt. Őrizze meg az ég
Erényed drága sánczait s renditlen
Szép lelked templomát, hogy kedvire
Élj számüzött férjednek s nagy hazádnak!
Követni fogom nagyságodat.
| (Cloten és egy Nemes elmennek.) |
Ily szamarat ad a világnak! Oly
Nő, ki eszével mindenkit lever,
S fia, ha megfeszül se tudja, hogy a húszból
Kettőt levonva hány marad. Szegény
Herczegnő, égi Imogen! mit nem türsz!
Egy mostoha uralkodik atyádon;
Anyád óránkint cselt kohol; és kérőd:
Ez undokabb, mint drága férjed szennyes
Elüzetése, szörnyübb, mint a válás,
Mit eszközölt. Őrizze meg az ég
Erényed drága sánczait s renditlen
Szép lelked templomát, hogy kedvire
Élj számüzött férjednek s nagy hazádnak!
| (Elmegy.) |
