IV. SZÍN.
Ugyanott, kunyhó előtt.
Rozalinda és Celia jönnek.
ROZALINDA.
Soh’se beszélj nekem: én sírni akarok.
Soh’se beszélj nekem: én sírni akarok.
CELIA.
Sírj, kérlek, de légy kegyes meggondolni, hogy a könyvek nem férfiúhoz illenek.
Sírj, kérlek, de légy kegyes meggondolni, hogy a könyvek nem férfiúhoz illenek.
ROZALINDA.
De nincsen-e okom a sírásra?
De nincsen-e okom a sírásra?
CELIA.
Van olyan, a milyent csak kivánhat az ember magának; azért sírj.
Van olyan, a milyent csak kivánhat az ember magának; azért sírj.
ROZALINDA.
Még a haja színe is csalfa.
Még a haja színe is csalfa.
CELIA.
Judásénál valamivel barnább. Valóban, csókjai Judásnak édes gyermekei.
Judásénál valamivel barnább. Valóban, csókjai Judásnak édes gyermekei.
ROZALINDA.
Bizony hajának szép színe van.
Bizony hajának szép színe van.
CELIA.
Kitünő színe: a szög mindig egyetlen szín volt a maga nemében.
Kitünő színe: a szög mindig egyetlen szín volt a maga nemében.
ROZALINDA.
És csókja úgy tele van ihlettel, mint a megszentelt kenyér érintése.
És csókja úgy tele van ihlettel, mint a megszentelt kenyér érintése.
CELIA.
Ő Dianának kimustrált ajka párját vette meg: valami téli szerzetbeli apácza nem csókolózik több áhitattal; a szüzességnek igazi jege van benne.
Ő Dianának kimustrált ajka párját vette meg: valami téli szerzetbeli apácza nem csókolózik több áhitattal; a szüzességnek igazi jege van benne.
ROZALINDA.
De miért fogadta, hogy eljön ma reggel, ha mégsem jön?
De miért fogadta, hogy eljön ma reggel, ha mégsem jön?
CELIA.
Az már bizonyos, semmi őszinteség nincsen benne.
Az már bizonyos, semmi őszinteség nincsen benne.
ROZALINDA.
Azt hiszed?
Azt hiszed?
CELIA.
Azt hiszem, hogy nem zsebmetsző, sem nem lókötő; de a mi őszinteségét illeti, szerelem dolgában úgy gondolom, oly üres, mint egy felfordított kapu, vagy mint egy férges dió.
Azt hiszem, hogy nem zsebmetsző, sem nem lókötő; de a mi őszinteségét illeti, szerelem dolgában úgy gondolom, oly üres, mint egy felfordított kapu, vagy mint egy férges dió.
ROZALINDA.
Nem hű a szerelemben?
Nem hű a szerelemben?
CELIA.
Nem, ha benne van; de én azt hiszem, nincs benne.
Nem, ha benne van; de én azt hiszem, nincs benne.
ROZALINDA.
De hallottad őt borúra-derűre esküdözni, hogy benne volt?
De hallottad őt borúra-derűre esküdözni, hogy benne volt?
CELIA.
A volt nem van; e mellett a szerelmes szava nem megbizhatóbb, mint a pinczéré: mind a kettő hamis számadás mellet bizonyít. Ő itt az erdőben atyádnak, a herczegnek kiséretéhez tartozik.
A volt nem van; e mellett a szerelmes szava nem megbizhatóbb, mint a pinczéré: mind a kettő hamis számadás mellet bizonyít. Ő itt az erdőben atyádnak, a herczegnek kiséretéhez tartozik.
ROZALINDA.
Én a minap találkoztam a herczeggel és sok kérdésére kellett felelnem. Kérdezte tőlem, miféle szülőktől származtam? Én azt mondám, hogy oly jóktól, mint ő; erre nevetett s elbocsátott. De mit beszélünk mi atyákról, midőn oly ember van itt, mint Orlando?
Én a minap találkoztam a herczeggel és sok kérdésére kellett felelnem. Kérdezte tőlem, miféle szülőktől származtam? Én azt mondám, hogy oly jóktól, mint ő; erre nevetett s elbocsátott. De mit beszélünk mi atyákról, midőn oly ember van itt, mint Orlando?
CELIA.
Ó, ez derék egy ember! Derék verseket ír, derék szavakat beszél, derék esküket fogad és meg is szegi derekasan keresztül-kasul, szemben kedvese szivével, fiatal bajvivóként, ki lovát csak egy oldalon sarkantyuzza s összetöri lándzsáját, mint egy nemes lúd. De hisz minden derék, a min az ifjúság lovagol és a mit hóbort vezérel. Ki jön itt?
Ó, ez derék egy ember! Derék verseket ír, derék szavakat beszél, derék esküket fogad és meg is szegi derekasan keresztül-kasul, szemben kedvese szivével, fiatal bajvivóként, ki lovát csak egy oldalon sarkantyuzza s összetöri lándzsáját, mint egy nemes lúd. De hisz minden derék, a min az ifjúság lovagol és a mit hóbort vezérel. Ki jön itt?
Korinnus jön.
KORINNUS.
Uram s úrnőm, ti gyakran kérdeztétek
Ama szerelmi panaszos juhászt,
Kit a gyöpön velem ülni láttatok,
A mint dicsérte kedvesét, a gőgös
Kevély pásztorleányt.
Uram s úrnőm, ti gyakran kérdeztétek
Ama szerelmi panaszos juhászt,
Kit a gyöpön velem ülni láttatok,
A mint dicsérte kedvesét, a gőgös
Kevély pásztorleányt.
CELIA.
| Jó; s mi baja? |
KORINNUS.
Ha látni vágytok egy hű szerelemtől
Sápadt, s haragtól s gőgtől kipirult
Arcz közt hiven eljátszott színmüvet:
Úgy jertek arrább, én majd elvezetlek,
Ha megnéznétek.
Ha látni vágytok egy hű szerelemtől
Sápadt, s haragtól s gőgtől kipirult
Arcz közt hiven eljátszott színmüvet:
Úgy jertek arrább, én majd elvezetlek,
Ha megnéznétek.
ROZALINDA.
Szerelmesnek szerelmest látni táp.
Vezess oda, s a műben, meglehet,
Magam is vállalok jó szerepet.
| Ó, gyerünk tehát! |
Vezess oda, s a műben, meglehet,
Magam is vállalok jó szerepet.
