II. SZÍN.
II. SZÍN.
Puck jő.
PUCK.
Oberon és Titania Kisérettel jönnek.
| Már üvölt az oroszlán, |
| Holdra ordit éh csikasz; |
| Durva szántó horkolván |
| Terhes napra nyugszik az. |
| Már üszökben ég a tűz; |
| Vijjog a harsány kuvik, |
| Nyavalyást kétségbe űz: |
| Szemfedővel álmodik. |
| Már az éjnek e szakán |
| Nyitva minden sírverem: |
| Jár a lélek mind a hány, |
| Népesűl a czinterem. |
| És mi, hármas Hekaté |
| Hintajával kik futunk |
| Mint az álom mint az éj: |
| Most, tündérek, vígadunk. |
| Szent e hajlék, e küszöb – |
| Csitt egér! egy hang se több – |
| Engem küldtek seprüvel |
| Hogy porát söpörjem el. |
OBERON.
| Álmos itt tűz, kandaló: |
| Fény lobogjon, bűv-sugár; |
| Lejtsen a tündér s manó, |
| Mint bokorrul kis madár. |
| És e víg dalt, fel s alá |
| Ropja rá mind, s mondja rá. |
TITANIA.
(Ének.)
| Szak szerint előbb te dalld: |
| Minden szóra zönge dalt; |
| Míg tündérid kara lejt |
| És megáldjuk ezt a helyt. |
OBERON.
| Most e házban szélt veszünk, |
| Napköltéig itt leszünk. – |
| A fő-ágyhoz legelébb! |
| Hintsen áldást rá e nép: |
| Hogy a sarj, mi ott terem, |
| Legyen boldog, végtelen. |
| Mind a három ifju pár |
| Hű legyen míg földön jár; |
| Soha tőlük származót |
| Ne gyalázzon testi folt: |
| Anyajegy, nyulajk, sömör, |
| Rácsudálott szem-csömör |
| S mi anyánkat szégyenít, |
| Magzaton ne legyen itt. – |
| Fűharmattal szentelünk; |
| Minden tündér jő velünk, |
| Kiki szentel egy szobát, |
| S megáldjuk e palotát: |
| Lakja mindig béke, csend, |
| S legyen áldott ura bent. |
| Most szállj; |
| Meg se állj; |
| Reggel hozzám találj. |
| (Oberon, Titania, Kiséret el.) |
)
PUCK.
| Ha mi árnyak nem tetszettünk, |
| Gondoljátok, s mentve tettünk: |
| Hogy az álom meglepett, |
| S tükrözé e képeket. |
| E csekély meddő mesét, |
| Mely csak álom, semmiség, |
| Nézze most el úri kegy, |
| Másszor aztán jobban megy. |
| S a mint emberséges Puck |
| A nevem: ha megkapjuk |
| Hogy most kímél a fulánk, |
| Jóvá teszszük e hibánk, |
| Máskint a nevem ne Puck, |
| Legyen inkább egy hazug. |
| Most, uraim, jó’tszakát. – |
| Fel, tapsra hát, ki jó barát, |
| S Robin megjavitja magát. | (El.) |
