III. SZÍN.

Teljes szövegű keresés

Ugyanott.
A Porkoláb, Claudio, Lucio s Tisztek jönnek.
CLAUDIO.
Földi, mit nézetsz engem a világgal?
Börtönbe vígy, hová parancsolák.
PORKOLÁB.
Nem teszem én rossz indulatbul ezt,
De Angelo külön parancsa folytán.
CLAUDIO.
Így minket a félisten, hatalom,
Bününk súlyához képest meglakoltat.
Az ég szava: irgalmaz, a kinek akar,
S nem, a kinek nem; s mégis igazságos.
Lucio s a két Úrfi jönnek.
LUCIO.
Nos, Claudio? mi tett rabbá, komám?
CLAUDIO.
A sok szabadság, Luciom, szabadság.
Mint megzabálás hosszú bőjtnek atyja,
Úgy a szabadság, hogyha túlozod,
Rabságba fordúl. Mint mérgét a patkány
Falván, iszik rá, úgy lelkünk a rosszat
Szomjazza, és ha ittunk, meghalunk.
LUCIO.
Ha én a fogságban ily bölcsen tudnék beszélni, mindjárt küldenék egy pár hitelezőmért. Csakhogy, igazat szólva mégis jobb szeretem a szabad bolondságot, mint a bezárt erkölcsi tanítást. – Mi a vétked, Claudio?
CLAUDIO.
Mi, csak kimondva, vétek lenne ismét.
LUCIO.
Micsoda? gyilkosság?
CLAUDIO.
Nem.
LUCIO.
Bujaság?
CLAUDIO.
Nevezd annak.
PORKOLÁB.
Jerünk, uram; menni kell.
CLAUDIO.
Egy szót, barátom. – Lucio, egy szóra.
(Félre vonja.)
LUCIO.
Akár százra, csak javadra legyen. – Hát a bujaságot ennyire szemmel tartják?
CLAUDIO.
Így áll ügyem: Igaz kötés alapján
Birtokba vettem Juliának ágyát.
A hölgyet ismered. Ő feleségem:
Csak a kihirdetés kül formasága
Van hátra még; s azért hagyók el ezt,
Hogy még növeljük egyik hozományát:
A rokonok szekrényiben van az,
Kiktől szerelmünket titkolni vágytunk,
A míg idővel hozzánk hajlanának.
De kölcsönös mulatkozásunk titka
Nagy betűvel van írva Juliára.
LUCIO.
Tán viselős?
CLAUDIO.
Fájdalom, az.
S a fejdelemnek új képviselője –
Vagy mert az újdon csillám kapta el,
Vagy mert ló a közügy, és rajta ő
Csak most nyeregbe ült lovag, ki, hogy
Parancsoló hatalmát megmutassa,
Sarkantyuját érezteti vele;
Vagy mert az a szék ilyen zsarnoki;
Vagy a méltóság az, ki benne ül:
Én nem tudom – de új kormányzónk
Most minden írott büntetést föléleszt,
Mi, tisztítatlan fegyverként, falon
Függött tizenkilencz évfordulásig,
S egyik se volt használva; most pedig,
Dicsvágybul, a mellőzött s tunya törvényt
Rám berzeli: dicsvágybul, igazán.
LUCIO.
Biztosítlak, hogy úgy van; és fejed annyira inog válladon, hogy egy tejes leány, ha megszerelmesedik, lesohajthatja róla. Küldj a herczeghez és föllebbezd hozzá.
CLAUDIO.
Megtettem; ámde nem található.
Egy szívességre kérlek, Lucio.
Ma kell húgomnak a zárdába lépni,
Ujonczi évét ott megkezdeni:
Mondd el neki, minő veszélyben forgok;
Kérd őt nevemben, küldjön pártfogókat
Kemény birámhoz, s menjen maga is.
Ettől sokat remélek: ifjusága
Szívhajlító, bár néma nyelv, mitől
Férfi megindul; ámde szóval s észszel is
Tud ő sikerrel bánni, ha akar,
És rábeszélni jól.
LUCIO.
Bár megtehetné ezt: nem csak azért, hogy a hasonlók, a kik máskülönben súlyos fenyíték alá kerülnek, fölbátorodjanak, hanem azért is, hogy életedet élvezhesd, a mit, restelném, ha úgy bolondjába, egy dámajátékon elveszítenél. Megyek húgodhoz.
CLAUDIO.
Köszönöm, jó barátom, Lucio.
LUCIO.
Két óra alatt –
CLAUDIO.
Tisztek, jerünk; előre!
(Mind el.)

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem