III. SZÍN.
Más szoba ugyanott.
A Bohócz jön.
BOHÓCZ.
Oly ismerős vagyok itt, mint otthon az üzletünkben; mintha csak Nyüviné asszonyom tulajdon házában volnánk, annyian vannak itt régi vendégei közűl. Itt van először is Szeles ifjuram; egy rakás pakolópapir és állott gyömbér miatt kerűlt be, a mit neki ezer kilencszáz hetven forintjába számítottak, ő meg öt márka készpénzt kapott belőle: igaz, hogy a gyömbért nem igen keresték, mert a vén asszonyok mind elhaltak. Itt van továbbá bizonyos Ugri uram, a kit egy selyemárus árult be, Háromvégi uram, valami négy vég atlaszért, a mi most véget vet neki. Nálunk van még a fiatal Szédelgi meg Csalafinta ifjuram, meg Rézsarkanytús uram, meg a tőrös és spádés ember, Éhenkórász uram, meg a fiatal Örökösi, ki az erős Gombóczot megölte, meg a bajvívó, Állj-ki uram, meg a híres útazó, a csinos Pántlikás uram, meg a döhös Bögre, ki Kantát agyonszúrta, meg, azt hiszem, még negyven egynehány: mind helyre legény a mesterségünkben, most pedig az Isten nevében koldulnak.
Rémes jön.
Oly ismerős vagyok itt, mint otthon az üzletünkben; mintha csak Nyüviné asszonyom tulajdon házában volnánk, annyian vannak itt régi vendégei közűl. Itt van először is Szeles ifjuram; egy rakás pakolópapir és állott gyömbér miatt kerűlt be, a mit neki ezer kilencszáz hetven forintjába számítottak, ő meg öt márka készpénzt kapott belőle: igaz, hogy a gyömbért nem igen keresték, mert a vén asszonyok mind elhaltak. Itt van továbbá bizonyos Ugri uram, a kit egy selyemárus árult be, Háromvégi uram, valami négy vég atlaszért, a mi most véget vet neki. Nálunk van még a fiatal Szédelgi meg Csalafinta ifjuram, meg Rézsarkanytús uram, meg a tőrös és spádés ember, Éhenkórász uram, meg a fiatal Örökösi, ki az erős Gombóczot megölte, meg a bajvívó, Állj-ki uram, meg a híres útazó, a csinos Pántlikás uram, meg a döhös Bögre, ki Kantát agyonszúrta, meg, azt hiszem, még negyven egynehány: mind helyre legény a mesterségünkben, most pedig az Isten nevében koldulnak.
Rémes jön.
RÉMES.
Hékám, hozd ide Bernátot.
Hékám, hozd ide Bernátot.
BOHÓCZ.
Bernát bácsi! Kelj föl, mert fölakasztunk, Bernát bácsi!
Bernát bácsi! Kelj föl, mert fölakasztunk, Bernát bácsi!
RÉMES.
Hahó, Bernát!
Hahó, Bernát!
BERNÁT (kívül).
Fene rágja ki a torkotokat! Ki lármáz itt? Kik vagytok?
Fene rágja ki a torkotokat! Ki lármáz itt? Kik vagytok?
BOHÓCZ.
Jó barátid; a hóhér. Meg kell már tenned azt a szívességet, hogy fölkelsz s nekiállsz a halálnak.
Jó barátid; a hóhér. Meg kell már tenned azt a szívességet, hogy fölkelsz s nekiállsz a halálnak.
BERNÁT (kívül).
Félre, te gazember! Félre, mikor alszom.
Félre, te gazember! Félre, mikor alszom.
RÉMES.
Mondd neki, hogy föl kell ébrednie, és pedig íziben.
Mondd neki, hogy föl kell ébrednie, és pedig íziben.
BOHÓCZ.
Kérlek, Bernát bácsi, ébredj föl, a míg kivégeznek, és aludjál azután.
Kérlek, Bernát bácsi, ébredj föl, a míg kivégeznek, és aludjál azután.
RÉMES.
Menj be hozzá és vonszold ki.
Menj be hozzá és vonszold ki.
BOHÓCZ.
Jön, uram, jön, hallom zörögni szalmáját.
Bernát jön.
Jön, uram, jön, hallom zörögni szalmáját.
Bernát jön.
RÉMES.
A bárd a tőkén van-e, hékám?
A bárd a tőkén van-e, hékám?
BOHÓCZ.
Minden megvan, uram.
Minden megvan, uram.
BERNÁT.
No Rémes, hát nálad mi az újság?
No Rémes, hát nálad mi az újság?
RÉMES.
Igazán, uram, szeretném, ha rákezdenéd imádságaidat; mert lám, a rendelet megjött.
Igazán, uram, szeretném, ha rákezdenéd imádságaidat; mert lám, a rendelet megjött.
)
BERNÁT.
Te gazember, én egész éjjel ittam, nem vagyok arravaló.
Te gazember, én egész éjjel ittam, nem vagyok arravaló.
BOHÓCZ.
Sőt annál jobb neki, uram; mivelhogy egész éjjel ivott, jókor reggel pedig fölakasztják, másnap javában kialhatja magát.
Sőt annál jobb neki, uram; mivelhogy egész éjjel ivott, jókor reggel pedig fölakasztják, másnap javában kialhatja magát.
RÉMES.
Nézd, uram, itt jön gyóntató atyád. No, mit gondolsz, tréfálunk-e most?
A Herczeg, szerzetesképen, jön.
Nézd, uram, itt jön gyóntató atyád. No, mit gondolsz, tréfálunk-e most?
A Herczeg, szerzetesképen, jön.
HERCZEG.
Uram, felebaráti szeretetemtől indítva, és hallván, mily gyorsan kell elköltöznöd, eljöttem, hogy oktassalak, hogy vigasztaljalak és imádkozzam veled.
Uram, felebaráti szeretetemtől indítva, és hallván, mily gyorsan kell elköltöznöd, eljöttem, hogy oktassalak, hogy vigasztaljalak és imádkozzam veled.
BERNÁT.
Szó sincs róla, barát. Én egész éjjel derekasan ittam, és több időt kívánok, hogy elkészülhessek, vagy pedig bunkóval hadd verjék ki fejemből a velőt. Rá nem állok, hogy ma meghaljak, az már bizonyos.
Szó sincs róla, barát. Én egész éjjel derekasan ittam, és több időt kívánok, hogy elkészülhessek, vagy pedig bunkóval hadd verjék ki fejemből a velőt. Rá nem állok, hogy ma meghaljak, az már bizonyos.
HERCZEG.
De kell, uram; hát kérlek, nézz előre
Az útra, a melyen haladni fogsz.
De kell, uram; hát kérlek, nézz előre
Az útra, a melyen haladni fogsz.
BERNÁT.
Esküszöm, senki rá nem vesz, hogy ma meghaljak.
Esküszöm, senki rá nem vesz, hogy ma meghaljak.
HERCZEG.
De hallgass –
De hallgass –
BERNÁT.
Egy szót se! Ha valami mondanivalód van, jer börtönömbe; mert onnan ma ki nem jövök.
A Porkoláb jön.
Egy szót se! Ha valami mondanivalód van, jer börtönömbe; mert onnan ma ki nem jövök.
| (El.) |
HERCZEG.
Nem képes élni, sem meghalni. Kőszív! –
Fiúk, utána: a tőkére véle!
Nem képes élni, sem meghalni. Kőszív! –
Fiúk, utána: a tőkére véle!
| (Rémes és a Bohócz el.) |
PORKOLÁB.
Nos, hát minőnek láttad a rabot?
Nos, hát minőnek láttad a rabot?
HERCZEG.
Halálra nem kész, nem való teremtés;
Ily lelki állapotban kivezetni
Kárhozatos vón’.
Halálra nem kész, nem való teremtés;
Ily lelki állapotban kivezetni
Kárhozatos vón’.
PORKOLÁB.
Ma reggel a kegyetlen láz megölt
Valami Ragozint: hirhedt kalóz volt,
Egy korba’ Claudioval, szőre s bőre
Ép oly szinű. Hátha nem bántanók
Azt a gonoszt, a míg magába száll,
S adnók a helytartónak Ragozin
Fejét, a mely hasonló Claudiohoz?
| Szent atyám, e házban, |
Valami Ragozint: hirhedt kalóz volt,
Egy korba’ Claudioval, szőre s bőre
Ép oly szinű. Hátha nem bántanók
Azt a gonoszt, a míg magába száll,
S adnók a helytartónak Ragozin
Fejét, a mely hasonló Claudiohoz?
HERCZEG.
Ez esetet az ég rendelte így!
Végezz hamar: az óra már közel,
Mit Angelo szabott. Intézzed el,
S parancs szerint küldd hozzá; azalatt
Én halni késztem e szegény vadat.
Ez esetet az ég rendelte így!
Végezz hamar: az óra már közel,
Mit Angelo szabott. Intézzed el,
S parancs szerint küldd hozzá; azalatt
Én halni késztem e szegény vadat.
PORKOLÁB.
Meglesz azonnal, jó atyám. Azonban
Bernátnak meg kell halni délután;
És mit csináljunk aztán Claudioval,
Hogy a veszélytől ment legyek, mely érhet,
Ha kiderül, hogy él?
Meglesz azonnal, jó atyám. Azonban
Bernátnak meg kell halni délután;
És mit csináljunk aztán Claudioval,
Hogy a veszélytől ment legyek, mely érhet,
Ha kiderül, hogy él?
HERCZEG.
Rejtekbe zárd Bernátot s Claudiot:
A míg a nap a külső nemzedéket
Másodszor üdvözlendi, teljesen föl
Lészsz mentve.
| Légy rajta, hogy |
A míg a nap a külső nemzedéket
Másodszor üdvözlendi, teljesen föl
Lészsz mentve.
PORKOLÁB.
Készséges szolgád vagyok.
Készséges szolgád vagyok.
HERCZEG.
Gyorsan, siess, küldd a főt Angelonak.
Most leveleket írok Angelohoz
(A porkoláb majd elviszi), melyekből
Megérti, hogy haza felé közelgek,
És, fontos okbul, most nyilvánosan
Kell bévonulnom; meghagyom neki,
Hogy várjon a szent forrásnál reám
A város alatt egy órányira:
S fokozva higgadtan, s latolva bölcsen,
Elbánunk Angeloval.
A Porkoláb jön.
Gyorsan, siess, küldd a főt Angelonak.
| (A Porkoláb el.) |
(A porkoláb majd elviszi), melyekből
Megérti, hogy haza felé közelgek,
És, fontos okbul, most nyilvánosan
Kell bévonulnom; meghagyom neki,
Hogy várjon a szent forrásnál reám
A város alatt egy órányira:
S fokozva higgadtan, s latolva bölcsen,
Elbánunk Angeloval.
A Porkoláb jön.
PORKOLÁB.
Im, itt a fő, magam szállítom el.
Im, itt a fő, magam szállítom el.
HERCZEG.
Helyes, de mindjárt fordúlj vissza, mert
Olyasrul akarok beszélni véled,
A mit csupán te hallhatsz.
Helyes, de mindjárt fordúlj vissza, mert
Olyasrul akarok beszélni véled,
A mit csupán te hallhatsz.
PORKOLÁB.
| Sietek. | (El.) |
IZABELLA (kívül).
Üdv s békeség!
Üdv s békeség!
HERCZEG.
Megtudni jő, megérkezett-e már
A kegyelem bátyjának; de a jót
Ne tudja meg, hogy a kétségbesésből –
Nem várva többé – nyerjen égi vígaszt.
Izabella jön.
| Ez Izabel szava. |
A kegyelem bátyjának; de a jót
Ne tudja meg, hogy a kétségbesésből –
Nem várva többé – nyerjen égi vígaszt.
Izabella jön.
IZABELLA.
Engedd –
Engedd –
HERCZEG.
| Jó reggelt, jámbor, szép leányom. |
IZABELLA.
Legjobb, hogy ily szent férfitól kapom.
Megküldte Angelo bátyám kegyelmét?
Legjobb, hogy ily szent férfitól kapom.
Megküldte Angelo bátyám kegyelmét?
HERCZEG.
Megszabadítá, lányom, a világtól:
Fejét vevék s elküldék Angelonak.
Megszabadítá, lányom, a világtól:
Fejét vevék s elküldék Angelonak.
IZABELLA.
Oh nem! nem úgy van!
Oh nem! nem úgy van!
HERCZEG.
Szilárd türés mutassa bölcseséged’.
| Nincs különben. |
IZABELLA.
Hozzá megyek s kitépem a szemét!
Hozzá megyek s kitépem a szemét!
HERCZEG.
Elébe nem bocsátnak.
Elébe nem bocsátnak.
IZABELLA.
Oh szegény Claudio! Szánandó Izabella!
Gonosz világ! átkozott Angelo!
Oh szegény Claudio! Szánandó Izabella!
Gonosz világ! átkozott Angelo!
HERCZEG.
Mindez neki nem árt s neked nem használ:
Hagyd el tehát s bízd ügyedet az égre.
Vigyázz szavamra: úgy fogod találni,
Hogy mindenik betűje hű igazság.
A herczeg holnap haza jő – ne sirj! –
Egy szerzetes társamtól tudom ezt,
Ki gyóntatója. Már mind Escalusnak,
Mind Angelonak hírül adta, s ők
Kapú elé készülnek, őt fogadni
S letenni tisztöket. Képes ha vagy,
Járj bölcsen a kivántam jó uton:
S e nyomorulton kedved’ töltheted,
Lesz fejedelmi kegy, szűdnek boszú,
S köz tisztelet.
Mindez neki nem árt s neked nem használ:
Hagyd el tehát s bízd ügyedet az égre.
Vigyázz szavamra: úgy fogod találni,
Hogy mindenik betűje hű igazság.
A herczeg holnap haza jő – ne sirj! –
Egy szerzetes társamtól tudom ezt,
Ki gyóntatója. Már mind Escalusnak,
Mind Angelonak hírül adta, s ők
Kapú elé készülnek, őt fogadni
S letenni tisztöket. Képes ha vagy,
Járj bölcsen a kivántam jó uton:
S e nyomorulton kedved’ töltheted,
Lesz fejedelmi kegy, szűdnek boszú,
S köz tisztelet.
IZABELLA.
| Vezérelj, szent atyám. |
HERCZEG.
Add hát e levelet Péter barátnak
(A herczeg jöttét ebben írta meg):
S e jelre, mondd, hogy éjjel Mariána
Házába várom őt. Ügyeteket
Reá bizom, s majd ő vezet a herczeg
Elé: te aztán Angelo szemébe
Sújtsd kereken a vádat. Jó magam,
Szent fogadás által lekötelezve,
Nem leszek ott. Eredj most e levéllel.
Szemed keserves nedvét szűd derűje
Száraszsza föl. Ne higy szent szerzetemnek,
Ha tévúton vezetlek. – De ki az?
Lucio jön.
Add hát e levelet Péter barátnak
(A herczeg jöttét ebben írta meg):
S e jelre, mondd, hogy éjjel Mariána
Házába várom őt. Ügyeteket
Reá bizom, s majd ő vezet a herczeg
Elé: te aztán Angelo szemébe
Sújtsd kereken a vádat. Jó magam,
Szent fogadás által lekötelezve,
Nem leszek ott. Eredj most e levéllel.
Szemed keserves nedvét szűd derűje
Száraszsza föl. Ne higy szent szerzetemnek,
Ha tévúton vezetlek. – De ki az?
Lucio jön.
LUCIO.
Adj’ Isten. Hol a porkoláb, te?
Adj’ Isten. Hol a porkoláb, te?
HERCZEG.
| Nincs itt. |
LUCIO.
| Oh, szép Izabella, szívem elsápad, ha látom, hogy szemed oly vörös. Légy türelmes. Magamnak is mind ebédre, mind vacsorára vízzel és korpával kell beérnem; nem merem hasamat megtölteni, a fejem miatt: egyetlen bőséges lakoma elvesztene. Különben azt mondják, a herczeg holnap itt lesz. Bizony Isten szerettem bátyádat, Izabella; s ha ez a sötét zúgokban bújkáló, hóbortos vén herczeg itthon volt volna, most is élne. | (Izabella el.) |
HERCZEG.
Uram, nyilatkozataid ugyan édeskevéssé kötelezhetik le a herczeget; legjobb azonban, hogy valósággal nem olyan.
Uram, nyilatkozataid ugyan édeskevéssé kötelezhetik le a herczeget; legjobb azonban, hogy valósággal nem olyan.
LUCIO.
Jó barát, te a herczeget nem ismered úgy, mint én: derekabb vadász ő, mint gondolod.
Jó barát, te a herczeget nem ismered úgy, mint én: derekabb vadász ő, mint gondolod.
HERCZEG.
Jó; erről majd felelsz valamikor. Isten veled.
Jó; erről majd felelsz valamikor. Isten veled.
LUCIO.
Megállj; én is veled megyek. Csinos dolgokat tudok ám beszélni a herczegről.
Megállj; én is veled megyek. Csinos dolgokat tudok ám beszélni a herczegről.
HERCZEG.
Már sokat is beszéltél nekem róla, ha valók; ha nem valók, egynél kevesebb is elég.
Már sokat is beszéltél nekem róla, ha valók; ha nem valók, egynél kevesebb is elég.
LUCIO.
Egyszer előtte állottam, mert egy leányt megejtettem.
Egyszer előtte állottam, mert egy leányt megejtettem.
HERCZEG.
Tettél ilyesmit?
Tettél ilyesmit?
LUCIO.
Tettem hát; csakhogy el kellett esküdnöm, különben összeházasítottak volna a rothadt naszpolyával.
Tettem hát; csakhogy el kellett esküdnöm, különben összeházasítottak volna a rothadt naszpolyával.
HERCZEG.
Uram, társaságod inkább érdekes, mint tisztességes. Jó egészséget.
Uram, társaságod inkább érdekes, mint tisztességes. Jó egészséget.
LUCIO.
Biz Isten, a sikátor végeig még veled megyek. Ha bánt a szátyár beszéd, hát majd csak csippentünk belőle. Látod, barát, én olyan bojtorjánféle vagyok, hozzáragadok az emberhez.
Biz Isten, a sikátor végeig még veled megyek. Ha bánt a szátyár beszéd, hát majd csak csippentünk belőle. Látod, barát, én olyan bojtorjánféle vagyok, hozzáragadok az emberhez.
| (Mind a ketten el.) |
