Tézis-drámái
Tézis-drámái
Csiky ugyanúgy javító és szórakoztató szándékkal írta darabjait, mint francia mesterei; dráma-tézisei mutatják ezt. A Mukányi (1880) arra figyelmeztet, "ne fuss a cím és a rang után, mert pórul jársz"; a Cifra nyomorúság (1881) arra tanít, hogy "addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér"; a Bozóti Mártha (1883) arra, hogy "fiatalkori ballépésed miatt később kell bűnhődnöd"; a Cecil házassága (1883) pedig: "protekcióval érdemtelen emberek kerülhetnek fontos pozíciókba".
A Mukányi a Csiky életmű kevésbé sikerült drámái közé tartozik. Bár a finom megfigyelésekben ez sem szűkölködik, a cselekményt bonyolultan adja elő, olykor a harsogó bohózat elemeit, például a csattanóra-beszéltetést is felhasználva, s túl sok epizódot sző a kibontakozásba. Mindenesetre, a kis város életének és szokásainak sok apró momentumát híven ábrázolja, s néhány figurájában (Zápolya nyelvész, dr. Karó és dr. Kokas orvosok, Kozák Manó zsaroló újságíró stb.) jellegzetes magatartás-típusokat mutat be. Érdeme továbbá a Mukányinak az is, hogy a harmadik felvonás nagy jelenetében – az előző Csiky-darabhoz képest – bátrabb megoldásokkal találkozunk.
A proletárok társadalomkritikai mondanivalóját a Cifra nyomorúságban látjuk viszont. A Fenn az ernyő nincsen kas című Szigligeti-darabbal rokon alapeszmét Csiky a francia társalgási drámák mintájára szerelmi történetbe, egy házasság válságba jutásának és rendbehozásának történetébe ágyazza. A grande scène itt is két részből áll, mint A proletárokban. Csiky más műveiben is követi ezt a gyakorlatot, de soha sem olyan jól, mint ebben; a cselekményt minden tétovázás, minden kitérő nélkül pergeti a nagy jelenet felé: itt vonja össze a cselekmény szálait s csomózza össze mindazt, ami ennek előtte történt és ez után fog történni.
A Bozóti Márthában a dráma öntörvényű fejlődését megakasztva, Csiky erőszakolt fordulatokkal tereli "jó útra" a tragikusnak ígérkező cselekményt, hogy tézisét az ember megigazulásáról bizonyítani tudja. Mindemellett a Bozóti Márthának a Csiky-életműben fontos funkciója van: Csiky dramaturgiájának átalakulásáról, változásáról tanúskodik. A fiától elszakított s fiát titokban támogató anya (Bozóti Mártha) motívuma még a romantikában fogant, a cselekmény bonyolítása is romantikus fordulatokkal van tele; a konfliktus középfajú, kibékítő megoldása, a hatásra számító nagy jelenet a francia tézis-drámák hatását tanúsítja; az alantas indulatok ábrázolása, az élet árnyoldalainak, az ember esendőségének bemutatása, a cselekmény epikus megnyújtása, az életképszerű jelenetek egymás mellé illesztése: ez már naturalista vonás. A különböző irányzatok sablonjai egymással keveredve végig megtalálhatók Csiky darabjaiban.
A Cecil házasságában a naturalista technika további térhódítását látjuk. Csiky a mindennapi természetes beszédet ebben avatja stílusává, dialógusaiban 696a köznapi beszéd fordulatait követi; mellőzi a félreszólásokat s monológokat sem használ. A naturalizmus térhódításáról tanúskodik a Cecil házasságában az is, hogy Csiky pontosabban írja le a díszleteket, a bútorok és az apró tárgyak helyét is megjelölve, mint korábbi drámáiban.
