Rizikótényezők

Teljes szövegű keresés

Rizikótényezők
Az utóbbi évtizedekben a gazdaságilag fejlett országokban az új megbetegedések száma úgy változott, hogy a korábbi akut – főleg fertőző – betegségek vezető szerepét fokozatosan a krónikus, nem fertőző betegségek vették át. Ezek kapcsolatát az életmód változásával és annak függvényeként az ún. rizikó- vagy kockázati tényezőkkel világszerte – így Magyarországon – tényként kezelhetjük. E tekintetben megkülönböztetett szerepe van az alkoholfogyasztásnak és a dohányzásnak, de az elmúlt években a kábítószerek élvezete is veszélyként jelentkezett.
Rizikótényezők:
– alkoholfogyasztás;
– étkezési és fogyasztási szokások;
– dohányzás;
– mozgáshiány és egyéb túlterheltség;
– túltápláltság;
– magas szérum lipoproteid érték;
– családi és egyéni anamnesztikus adatok.
A magyarországi alkoholizmushelyzet igen súlyos. Az utóbbi 25 évben hazai és nemzetközi összehasonlításban folyamatosan és katasztrofálisan romlott. Az alkoholprobléma „agyonbeszélése” ellenére máig sincsenek szabályos, felkutató munkán alapuló, az előfordulás gyakoriságát mutató adatok. Az alkoholizmus elterjedését illetően lényegében még mindig becslésekre kell hagyatkoznunk.
A hazai alkoholhelyzet romlásának pregnáns mutatója az egy főre jutó átlagos szeszfogyasztás, abszolút alkoholban számítva:
1950
1960
1970
1980
1984
1985
1986
1987
5,5
6,3
9,1
11,7
11,7
11,5
11,4
10,61/fő
 
Az 1987-es átlagos 10,6 l abszolútalkohol-fogyasztás azt jelenti, hogy a csecsemőtől az aggastyánig egy főre évente 23 l bor, 99 l sör és 9,4 l 50%-osra átszámított tömény szeszes ital jut.
Az alkoholizmus egészségügyi kárait általában a megbetegedési, halálozási adatokkal, a gondozói nyilvántartottak számával, mindezek növekedésével szokták érzékeltetni. De ezek a statisztikák nem szakszerű vizsgálatok tényszámai, hanem számításon alapuló becslések. A májzsugor okozta halálozásra épülő, ún. Jellinek-modell alapján számított alkoholbetegek száma pl. az alábbiak szerint alakult:
1960
1965
1970
1977
1980
1985
1986
76464
84091
114912
165974
299800
435000
448000
 
Az alkoholgondozókban, ill. idegbeteg-gondozókban nyilvántartott betegek száma viszont:
1970
1975
1980
1985
1986
1987
39388
53694
49950
65171
67039
71143
 
Az idevágó halálozási adatok elsősorban a májzsugorodásban elhaltakra vonatkoznak:
1975
1980
1981
1982
1983
1984
1985
1986
361
1556
2027
1976
2495
2935
3024
3112
 
Nemzetközi összehasonlításban 1984-ben 32 ország közül Magyarországon volt a legmagasabb a májzsugor okozta halálozás (43,1/100000 lakos). Ez az index így emelkedett:
1960
1965
1970
1975
1980
1882
1984
8,9
9,9
12,9
18,2
27,7
32,2
43,1
 
Az alkoholfogyasztásra visszavezethető halálokokhoz számítják még statisztikailag az alkoholos elmezavart. Viszont az ennél lényegesen nagyobb számú szív- és érrendszeri (pl. alkoholos szívizom-elfajulás), gyomor- és bélrendszeri (pl. heveny és idült hasnyálmirigy-gyulladás) elváltozások, az alkohollal kapcsolatos munkahelyi, közlekedési balesetek, az alkohollal kapcsolatos öngyilkosságok nem az alkohol okozta halálozás közt szerepelnek. Évente legalább 10000, jórészt munkaképes korú férfi alkohollal kapcsolatos idő előtti halálával számolnak a szakemberek.
Rendszeresnek tekinthető alkoholfogyasztás nemek és korcsoportok szerint, a korcsoporthoz tartozók %-ában:
Korcsoport
Férfi
Összesen
15–24
54
36,9
45,4
25–34
82,3
54,3
78,1
35–44
83
57,2
70,1
45–54
82,2
44,4
63,3
55–
76
42,4
59,2
Átlagban
75,5
47
61,2
 

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages