Társadalmi szervek és szervezetek
Társadalmi szervek és szervezetek
1. Átfogó működése és kezdeményezései jellemzik a Hazafias Népfrontot (HNF). 1973-ban, 1976-ban és 1984-ben országos környezetvédelmi konferenciát hívott össze. A HNF kezdettől fogva kiállt a környezetvédelem nyilvánossága és a társadalmi részvétel mellett. 1988-ban a HNF égisze alatt alakult meg a Magyar Környezetvédelmi Egyesület. (Korábban alulról jövő kezdeményezésként az Országos Környezetvédelmi Egyesület nem alakulhatott meg.)
2. A szakszervezeteknek 1975 óta hivatalosan is feladata a környezetvédelem segítése, egy 1978-as SZOT-elnökségi irányelv szerint a zaj- és vibrációs ártalmak, a levegő- és vízszennyezés, a hulladékkezelés területén. Az 1982-ben, majd 1984-ben kiadott SZOT elnökségi határozatok a környezetvédelmi feladatokat pontosabban is meghatározták, a fő eszköz azonban a „szemléletformálás” maradt, a szakszervezeti környezetvédelem gyakorlati hatása elenyésző.
3. Kiemelkedő a MTESZ szerepe, amelyhez 32 műszaki, agrár- és természettudományos egyesület tartozik. A MTESZ környezetvédelmi tevékenységét környezetvédelmi bizottság koordinálja. Az egyes tagegyesületekben fontos szakmai viták zajlottak le, az illető szakterületet érintő környezetvédelmi kérdésekről.
Az egyesületek véleményezik a környezetvédelemmel kapcsolatos koncepciókat, terveket és jogszabálytervezeteket. Ez a tevékenység azonban az egyesületi nyilvánosság keretében marad.
4. A TIT természet- és környezetvédelmi előadásokat szervez, de legalább ilyen fontos, hogy az előadásokhoz segédanyagként ismeretterjesztő füzeteket ad ki. A TIT szervezi a Soproni Környezetvédelmi Nyári Egyetemet is.
5. Elsősorban a természetvédelemben játszanak szerepet a hagyományos vadász-, horgász-. állatvédő egyesületek. A Madártani Intézet bázisán alakult Magyar Madártani Egyesület taglétszáma meghaladja a 10 ezret.
Noha hazánkban is létezik Állatvédő Egyesület, a hazai állatvédelem tényleges gyakorlata (nem csak az egyesület hibájából) messze elmarad mind a megkívánt szinttől, mind pedig a fellett országok állatvédő tevékenységétől.
8. Sajátos szerepet játszik kettős jellegénél fogva az MTA, amely egyfelől „tudományos minisztérium” és kutatóintézetek fenntartója, másrészt az akadémikusok testületeként tekintélyes és független grémium. Az Akadémia intézetei számos környezetvédelmi kutatásban vettek részt, környezeti minősítést végeznek, tárcaérdekektől való függetlenségük folytán sok problémát feltártak és publikáltak Az Akadémia szerepét bizonyítja az Elnökségi Interdiszciplináris Problémabizottság 1983 februári jelentése, amely a Duna komplex hasznosításáról szóló OMFB-tanulmányt bírálva – a Műszaki Tudományok Osztálya hasonló vitaanyagával együtt – a bős-nagymarosi vízlépcső elleni szakmai érvek jelentős részét tartalmazta. Az Akadémia külön környezetvédelmi bizottságot állított fel.
